Legalább 8 érem van a magyar csapatban

A pekingi teljesítményét múlná felül a szerdán kezdődő paralimpián a magyar küldöttség, amely harminchárom sportolóval van jelen az eseményen. Már hónapokkal a rendezvény előtt biztossá vált, hogy a londoni lesz az eddigi legnépesebb rendezvény a játékok történetében: 165 országból összesen 4280 paralimpikon küzd majd az érmekért augusztus 29. és szeptember 9. között.

A paralimpia iránti érdeklődés is minden eddiginél nagyobb. „Fantasztikus, hogy rekordszámú jegy kelt el a paralimpiára három héttel a megnyitó előtt. Arról tanúskodik, hogy kielégíthetetlen a közönség igénye a nívós sport iránt" – nyilatkozta augusztus elején Philip Craven, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke.

A pekingi hat érem után most nyolc a cél

„Az eredeti célunk az volt, hogy több sportolót indíthassunk, mint Pekingben, ez végül nem valósult meg. A csapat összetétele viszont változott, mivel négy éve csak látás- és mozgáskorlátozott versenyzőink indultak, most viszont ismét ott lehetnek az értelmi fogyatékos sportolók is, akik magyar részről éremesélyesek lehetnek. Pekingben egy arany-, és öt bronzéremmel zártunk, most ennél több dobogós helyet szeretnénk, legalább nyolc érem van a csapatban" - nyilatkozta az MTI-nek Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.

Gömöri szerint az úszóknál a címvédő és világbajnok Sors Tamás, valamint Tóth Tamás pályázhat a legnagyobb eséllyel éremre, az asztaliteniszezők mezőnyében pedig a világranglistát vezető Pálos Péter kerülhet dobogóra, de vívásban, cselgáncsban és atlétikában is van esély a jó szereplésre.

„Vívásban ott lesz két emblematikus sportolónk, Szekeres Pál és Krajnyák Zsuzsanna, jó helyezést várok a női párbajtőrcsapattól és a férfi tőrcsapattól is. A világbajnok Szabó Nikolett cselgáncsban kerülhet a legjobbak közé, atlétikában a Biacsi-lányok, Bernadett és Ilona remekelhetnek, ugyanott titkos esélyes a nemrég csapatba került Orbán Csaba" - latolgatta az esélyeket a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, aki abban is biztos, hogy a szervezéssel sem lesz gond.

A magyar paralimpikonokért már augusztus 30-án, az első versenynapon is szurkolhatunk. Csütörtök reggel kilenckor kezd Csonka András az asztaliteniszezők egyéni mezőnyében, majd háromnegyed tíztől következnek az úszás előfutamai. Illés Fanni 100 háton, Csúri Ferenc, Tóth Tamás, Sors Tamás és Meilinger Csaba egyaránt 100 pillangón áll rajthoz, Vereczkei Zsolt és Engelhardt Katalin 50 méter gyorson indul. Gurisatti Gyula 10 méteres légpisztoly számában versenyez, 13 órától pedig az éremesélyes Pálos Péter kezdi meg szereplését egyéni asztaliteniszben, ahogy Bereczki Dezső is ebben a számban indul.

Mi alapján döntenek az indulókról?

Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi verseny előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi 
kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

A játékok programjába idén visszakerülő értelmi fogyatékosok három számban - atlétika, úszás, asztalitenisz - vehetnek részt, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1-13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az értelmi fogyatékosoknál az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados.

New Yorkban volt a legtöbb magyar érem

A játékok előtörténete 1948-ban kezdődött. Az angliai Stoke Mandeville Kórházat irányító Sir Ludwig Guttmann brit háborús rokkantaknak rendezett versenyt, ugyanazon a napon, amikor a nyári olimpia kezdődött. Guttmann célja az volt, hogy egy mozgássérülteknek szánt elit sportesemény jöjjön létre. Négy évvel később ugyanezen a helyszínen ismét lebonyolították a Nemzetközi Kerekesszékes Játékokat, melyen a britek mellett már holland háborús sérültek is résztvettek.

Az első paralimpiát, ahol már nem csak háborús veteránok indultak, 1960-ban, egy héttel a nyári olimpia után rendezték meg Rómában. Összesen 400 kerekesszékes sportoló indult, akik nyolc sportágban mérkőztek meg egymással. 1964-ben Tokió adott otthont a paralimpiának, 1968-ban viszont a nyári játékokat rendező Mexikóváros nem tudta vállalni, hogy egy paralimpiát is lebonyolítson, végül Tel-Avivba vitték az eseményt. Ezután húsz éven át külön helyszíneken zajlott a nyári olimpia és a paralimpia (Heidelberg, Toronto, Arnheim és New York voltak a helyszínek), majd az 1988-as szöuli olimpia óta ismét azonos a helyszín.

Az első magyar paralimpiai érmet, egy bronzot 1972-ben Fejes András szerezte kerekesszékes hajtásban Heidelbergben. A magyar paralimpikonok számára a New Yorki játékok voltak a legeredményesebbek érmek szempontjából, 13 arany, 10 ezüst és 5 bronz volt a mérleg. Négy évvel később Szöulban nem született magyar arany, volt viszont öt ezüst-, és hét bronzérmünk. Szöul után már nem maradtak első hely nélkül a magyar indulók, Barcelonában négy, Atlantában hat, Sydneyben öt, Athénban és Pekingben pedig egy-egy arannyal zártak. Legutóbbi aranyérmesünk Sors Tamás volt, aki 100 pillangón nyert világcsúccsal Pekingben.