Nekünk olcsó az olimpia

Pénteken Londonban megkezdődik a 30. nyári olimpiai játékok. 205 ország több mint tízezer sportolója vesz részt a versenyeken. A szervezők várakozása szerint az eseményre 8,8 millió jegyet értékesítenek, és világszerte mintegy négymilliárdan kísérik majd figyelemmel a kéthetes sporteseményt.

Az angol főváros nem spórolt a szervezésen: a Hyde Park méretű, 246 hektáros olimpiai park területén kilenc stadiont építettek fel, többek között a nyolcvanezer fő befogadására alkalmas olimpiai stadiont. A játékok alkalmából komoly felújítási munkákat végeztek a kelet-londoni tömegközlekedésben is, teljesen felújították az olimpiai park melletti stratfordi pályaudvart, utakat és hidakat építettek át, és több ezer lakást, kórházat, iskolát építettek.

Az olimpiai szervezőbizottság elnöke, Lord Sebastian Coe maga is elismerte: az egyszeri lehetőség, hogy az olimpia apropóján rendbe hozhatják a kelet-londoni városrészt, talán túlzott lelkesedéssel töltötte el őket, aminek egyenes következménye lett, hogy az olimpia rendezési költségei gyorsan az egekbe szöktek.

Mennyi az annyi

A rendezés elnyerése után összeállított, 2005-ös költségvetésben a londoni olimpia rendezési költségeire 2,37 milliárd fontot szántak. Az összeg először 3,3 milliárd fontra emelkedett, majd 2007-ben a parlament alsóházának tett jelentésében az olimpiáért felelős Tessa Jowell már 9,3 milliárd fontos költségekről beszélt.

Bár hivatalosan az olimpia kiadásai azóta sem emelkedtek, sőt néhány százezer fonttal csökkentek is, a brit parlament alsóházának számvizsgáló bizottsága (National Audit Office) szerint a rendezési költségek már 11 milliárd font felé közelednek, a Sky Sports szerint pedig a kiadások az eredeti összeg tízszeresére, azaz 24 milliárd fontra is nőhettek.

Az olimpia kivitelezéséért felelős hatóság (Olympic Delivery Authority, ODA) kétmilliárd fontot költött területrendezésre és az infrastruktúra fejlesztésére, 1,17 milliárd fontot stadionépítésre és az olimpia egyéb helyszíneire, 897 millió fontot pedig a tömegközlekedés fejlesztésére. Emellett nagyjából 500 millióba került az olimpiai falu és a médiaközpont felépítése; a műsorszolgáltatás kiépítése 647, míg az olimpiai park egyéb költségei 850 millió fontba kerültek.

A maradék nagyjából hárommilliárd fontból kétmilliárdot biztonsági tartaléknak különítettek el, 1,226 milliárd fontot pedig nem ODA-finanszírozás keretében költöttek el biztonsági intézkedésekre, a sporttevékenységek támogatására és a paralimpiai játékokra.

Rejtett költségek

A Sky Sports szerint viszont az olimpiai kiadások valójában már legalább 12 milliárd fontra rúgnak, az extra pénzből jutott többek között a doppingellenőröknek, az olimpiai fáklya útjának programjaira, az olimpia hagyatékának megtervezésére és az Olimpiai Park hagyatékát gondozó cégnek is. De ebből fizették a kormányzat olimpiával kapcsolatos feladatainak egy részét, több pénzt tudtak fordítani a sportok támogatására, és a földalatti dolgozóinak is fizettek, hogy ne sztrájkoljanak az olimpia idején. Plusz kiadásként jelentkezett a telkek megvásárlására fordított 766 millió font is.

És itt még nincs vége. Mivel az olimpiához kötődő infrastrukturális fejlesztések kiadásainak nagy részét a városok általában nem az olimpiai költségek között szerepeltetik (hiszen ezekre a beruházásokra előbb-utóbb úgyis sor került volna), az olimpia megrendezése valójában ennél is többe került Londonnak.

A lap szerint ha a kiadásokba beleszámolnák a terrorelhárításra fordított 1,1 milliárd, a tömegközlekedés fejlesztésére szánt 6,5 milliárd, valamint a biztonsági és hírszerző szervezetek költségvetésének 4,4 milliárd fontos összegét és a rendőrség olimpia miatt megnövekedett kiadásait is, az olimpia összköltsége a duplájára, azaz 24 milliárd fontra nőne.

Hozzátartozik ehhez, hogy a Sky Sports rengeteg olyan fejlesztést is beleszámolt az olimpiai tömegközlekedési projektbe, amit a számvizsgálók nem: például a londoni beruházásokat vagy az autópályákat, amelyek megépítését, felújítását amúgy a válság miatt elhalasztották volna, de az olimpia miatt mégis megvalósultak. Bekerült a költségek közé a stratfordi pályaudvar felújítása és a metróberuházás is.

Területrendezés, infrastruktúra	1942 (millió font)
utak, hidak	830
ármszolgáltatás kiépítése	282
közművek	255
terep előkészítése	364
Prescott zsilip	5
parkosítás, zöld területek	206 (forrás: ODA)

Drágább lett, mint gondolták

A szervezők jelentősen alábecsülték a várható kiadásokat. Az olimpiai stadiont például becslések szerint 630 és egymilliárd font közötti összegből építették fel, miközben a Londoni Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága (LOCOG) összesen nem szánt ennyi pénzt az új helyszínek felépítésére (összehasonlításképpen a legutóbbi, 28 milliárd fontból megrendezett pekingi olimpiára csak 271 millió fontból építették fel a madárfészeknek elkeresztelt stadiont). A szervezők eredetileg 380 millió fontot szántak a közlekedés fejlesztésére, 350 milliót az infrastruktúra kiépítésére, 130 milliót a médiaközpont felhúzására és egymilliárd fontot az összes többi kiadásra, például biztonsági intézkedésekre.

Ehhez képest csak a hidak és utak felújítása többe került, mint a közlekedés fejlesztésére szánt összeg, a műsortovábbítás kiépítése kétszer annyiba került, mint amennyit a teljes infrastruktúra kiépítésére költöttek volna. Az egyéb költségekre szánt egymilliárd fontból 500 milliót vittek el csak a biztonsági intézkedések, amiknek kiadásai azóta már tovább emelkedtek.

Adósság lehet a hagyaték

A londoni olimpia szervezői tanulhattak volna az athéni szervezők hibáiból, akik nyolc évvel ezelőtt szintén jelentősen elszámították magukat a kiadásokkal. A 2004-es olimpia megrendezése hétmilliárd fontba került Görögországnak, ami több mint kétszerese volt az eredeti számításoknak. A görög szervezők szintén minden területen alábecsülték a várható kiadásokat: az eredetileg nagyjából 78 millió fontra tervezett biztonsági kiadások például az USA és Nagy-Britannia nyomására egymilliárd font fölé emelkedtek. Igaz, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után rendezett első olimpián már-már túlzásnak tűntek az óvintézkedések: 70 ezer rendőr biztosította a játékokat.

A londoni olimpia szervezői az elejétől fogva hangoztatták, hogy használható hagyatékot akarnak a városra hagyni, és a terveket is ennek megfelelően alakították ki. Az olimpiai parkban felépült stadionok közül ötöt hosszú távon is megtartanának eredeti funkciójában, az olimpiai stadiont pedig a tervek szerint visszabontják 20 ezer férőhelyesre, hogy a továbbiakban egy foci- vagy rögbicsapat otthonaként szolgáljon. A stadionért bejelentkezett már többek között a West Ham United, a Tottenham Hotspur és az angol harmadosztályban szereplő Leyton Orient is.

A rendezés költségeiből nagyszabású ingatlanfejlesztés is megvalósult, az atléták szálláshelyeként szolgáló házakat például az olimpia után eladják, így 2818 új otthont teremtenek a városrészben, és természetesen a rendbe hozott utak, hidak, tömegközlekedési útvonalak sem csak az olimpia idejére szóló beruházások voltak.

Sokba került a mátrixos logó

Ezek a tervek viszont helyenként szóról szóra megegyeznek azokkal a hangzatos kijelentésekkel, amik Athénban is elhangzottak az olimpia előtt. Ahogy arról a brit Time magazin nemrégiben beszámolt, Athénban szintén impozáns tervek voltak az olimpiai épületek és helyszínek olimpia utáni hasznosítására, de ezekből végül semmi sem lett.

Az Athénban elkövetett hibák Londonban is könnyen megismétlődhetnek. 2011 decemberi jelentésében például a brit számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy a helyszínek olimpia utáni hasznosításával megbízott vállalat nem biztos, hogy maradéktalanul el fogja tudni látni a feladatát. A költségvetés elszállása és a biztonsági kiadások jelentős alulbecslése mellett a túlzott és részben indokolatlan költekezés ugyanúgy megjelent Londonban, ahogy korábban a görög fővárosban is. A londoni olimpia logójára például 400 ezer fontot költöttek. A forintra átszámolva 146 millió forintos kiadás nem éppen arra utal, hogy a szervezők komolyan vennék a szoros költségvetési számok betartását.

A logót amúgy is sok kritika érte a közönség részéről, egyesek szerint a 2012-es számot inkább lehet „Zion"-nak olvasni, de voltak, akik a logó értelmezésében ennél is tovább mentek.

Az olimpia nyomorba dönt

Még a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is vannak olyan vélemények, melyek szerint az olimpiák rendezési költségeit sürgősen vissza kéne fogni, mert ha a játékok rendezési költsége az utóbbi évtizedekben látott ütemben növekedik tovább, az olimpia megrendezése hamarosan 32 milliárd fontba is kerülhet. Szakértők szerint ilyen magas rendezési költségek mellett a világon összesen tíz város maradna, amely vállalni tudná az olimpia megrendezését.

Ezzel egybe vág a Merill Lynch korábbi elemzése, ami szerint az elmúlt 11 olimpiából 10 elhúzódó pénzügyi problémákat okozott a rendező városnak. A legrosszabbul a kanadai Montreal járt, amelynek 30 évébe telt visszafizetni az adósságait az 1976-os olimpia után, pedig a rendezési költségek az akkori árfolyamon csupán körülbelül 780 millió fontba kerültek. A 200 millió fontból épült olimpiai stadiont a montrealiak el is nevezték Nagy Tartozásnak.

Az egyetlen város, ami adósság nélkül keveredett ki az olimpia megrendezéséből Los Angeles volt: a szocialista blokk országai által bojkottált 1984-es olimpia 233 millió dolláros (151 millió fontos) bevételt hozott a kaliforniai városnak. Az npr.com által megszólaltatott olimpiára szakosodott szakértő, Robert Barney szerint viszont a pozitív végösszeg csak azért jött ki, mert abba a direkt költségek mellett nem számolták bele a várost és az államot terhelő milliárdos indirekt költségeket.

Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára kérdésünkre elmondta: az olimpia megrendezése komoly terheket jelent a rendező országnak. Egy ilyen sportesemény megrendezését csak tehetős országok engedhetik meg maguknak, ezért is voltak nevetségesek azok az ötletek, hogy Budapest 2012-ben vagy 2016-ban olimpiát rendezzen. A főtitkár szerint azonban van még elég tehetős ország, amely sokat megadna azért, hogy olimpiát rendezhessen. Ezek az országok pedig pontosan tudják, hogy mit vállalnak.

Ellentmondó számok

Az olimpiai rendezés támogatói rendszeresen érvelnek a járulékos bevételekkel, elsősorban azzal, hogy a játékok hosszú távon is fellendítik az ország gazdaságát, turizmusát. A moneyweek.com gazdasági magazin szerint Dél-Korea gazdasága 12 százalékkal növekedett a szöuli olimpiát követő évben, a 2000-es sydney-i olimpia pedig 2,14 milliárd fontos többletbevételt hozott az ausztrál gazdaságnak. A Goldman Sachs befektetési bank elemzése szerint az olimpia a brit gazdaságban is fellendülést hoz majd a harmadik negyedévben, de ez nagyrészt el is tűnik a negyedik negyedévre. Ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság nem számolhat hosszabb távú pozitív hatásokkal az olimpia miatt.

Andrew Rose, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdaságtan-professzora nem talált olyan összefüggéseket az indirekt bevételekben, amikkel az olimpia rendezésének hívei érvelnek: szerinte az olimpia hatása nem tükröződik a turizmusban és az ipar fellendülésében. Az olimpiára kandidáló országok nagyjából 30 százalékos növekedést tapasztaltak a nemzetközi kereskedelmi forgalmukban, ez viszont ugyanúgy igaz azokra is, akik csak pályáztak, de végül nem nyerték el a rendezés jogát.

A londoni olimpia szervezői úgy számoltak, hogy plusz kétmilliárd fontos bevételre tesznek szert a turizmus fellendüléséből. A számok azonban ellentmondóak: míg a sydney-i polgármester szerint Ausztrália költségvetésében 1997 és 2001 között 2,5 milliárd font pluszt okozott az olimpia miatt fellendült turizmus, Görögországban az olimpiát megelőző években, 2002-2003-ban csökkent a turisták száma. Ráadásul a gazdasági válság miatt most könnyen elképzelhető, hogy kevesebben fognak utazni, mint az olimpiai pályázat elkészítésekor számolták.

A PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint ugyanakkor egy-egy nagy sporteseménynek, olimpiának vagy foci-Eb-nek nemcsak megfogható, gazdasági értelemben is kimutatható haszna van, hanem számolni lehet járulékos előnyökkel, vagy rosszabb esetben hátrányokkal is.

A cég a pekingi olimpiát hozza fel példaként, ahol a megnövekedett figyelmet kihasználva Kínának módja nyílt átalakítani, befolyásolni a róla korábban kialakult képet. Másik példaként Barcelonát említik, ahol az olimpia kapcsán ötven éve halogatott fejlesztéseket valósítottak meg néhány év leforgása alatt. A készülődés jegyében a város hatszor annyit költött infrastruktúra-fejlesztésre, mint közvetlenül a játékok lebonyolítására. A rendkívül nagyszabású városrehabilitáció következtében Barcelona a turisták egyik legkedveltebb úti céljává vált, és népszerűsége mindmáig töretlen.

Lehetne nyereséges

Az olimpia költségeinek csökkentésére több ötlet is született, ezek közül a legegyszerűbb, hogy csökkenteni kéne az olimpiai versenyszámok számát. Molnár Zoltán szerint ez az alternatíva viszont nem reális, mivel az olimpián szereplő versenyszámok olyan értéket képviselnek, amivel hozzájárulnak az olimpiai szellem kialakításához, ezért pusztán takarékosság miatt hiba lenne csökkenteni a számukat.

Ennél reálisabb megoldás a magántőke bevonása az olimpia finanszírozásába: a Los Angeles-i olimpiát a PPP beruházások tették gazdaságossá, Barcelonában pedig az önerőből előteremtett ötmilliárd dollárhoz további hétmilliárd dollár társult magántőke bevonása útján. A londoni olimpia szervezőinek egyik legnagyobb, bár hivatalosan nem elismert problémája is éppen a magánszektor távolmaradása.

A brit számvevőszék kimutatásai szerint az olimpia finanszírozásában a magánszektor hozzájárulása a rendezési költségekhez 2 százalék alá csökkent. Bár voltak területek, ahol a fejlesztésekbe sikerült bevonni a magántőkét is (ilyen például a főváros körüli elkerülő autópálya kiépítése) a privát szektor érdeklődése elmaradt a várakozásoktól.

A szervezők terveit a 2008-as gazdasági válság húzta keresztbe, mert a válság kirobbanása után a befektetési hajlandóság jelentősen megcsappant. A Guardian példaként az olimpiai falu példáját hozza fel, amit eredetileg egy ausztrál cég épített volna fel egymilliárd fontból egy városrekreációs program keretében. A gazdasági válság után viszont a cég kivonult a projekt mögül, így az állam kénytelen volt maga befejezni az olimpiai falu felépítését. A létesítményt 2011-ben 275 millió fontos veszteséggel adták el a katari királyi család ingatlanbefektetésekkel foglalkozó cégének.

Nekünk olcsó lesz az olimpia

A britekkel ellentétben mi viszonylag olcsón megússzuk a londoni olimpiát. Molnár Zoltán szerint 570 millió forint van előirányozva az olimpiai és paralimpiai csapat támogatására, a sportolók ottani ellátása pedig ingyenes, mert azt teljes egészében a rendező város fizeti.