Milyen értelmetlen dolog is a vízilabda

Huszonegy aranyérmet osztottak ki az olimpia tizenegyedik napján, kedden. Az utolsó az idei kétszázadik arany volt, és mivel összesen 302 olimpiai bajnokot avatnak, a befejezett sportágakat és számokat tekintve a játékok kétharmadánál tartunk.

A huszonegy keddi aranyból egy magyar is lehetett volna, de nem lett.

A kötöttfogású birkózás 66 kilós súlycsoportjában a ceglédi származású Lőrincz Tamás hiába akciózta végig a napot imponálóbban, mint egy rettenthetetlen adóellenőr az Orczy téri piacon, a döntőben kikapott dél-koreai Kim Heon Vutól. Az 1986-os születésű Lőrincz, aki poétikusan ifjú korban, már 20 évesen az év birkózója volt – hogy ez milyen nagy szó, gondoljunk csak arra, Gorcsev Ivánnak is 21 év és a makaó kellett egy fizikai Nobelhez – ezzel a négy magyar kötöttfogású birkózó legjobb eredményét érte el (Deák Bárdos és Bácsi Péter nem jutott a nyolc közé, Módos Péter bronzérmes lett).

Négy éve birkózóink egy ezüsttel és egy ötödik hellyel zártak – akkor is kötöttfogású versenyezőnk döntőzött –, annál már most jobban állunk, az olimpiák történetének huszadik magyar birkózóaranyára azonban továbbra is várni kell (ez a sportág egyébként a magyar olimpiatörténet legeredményesebbje a vívás, úszás és kajak-kenu után, főleg a kötöttfogásúaknak köszönhetően).

És várni kell a női vízilabda első olimpiai magyar aranyára, sőt, első döntőjére is. A négy éve negyedik, nyolc éve hatodik helyezett válogatottunk ismét kikapott a spanyoloktól, ezúttal 10-9-re, a világ legértelmetlenebb csapatsportjában. A sportágban, ahol minden fontos dolog a víz alatt történik, és labda nélkül sem lenne kevésbé eseménydús, és ahol épp ezért a bírák még egy méretes szerb verőember által irányított futballbírónál is könnyebben el tudnak csalni egy meccset.

A spanyolok persze nemcsak a bírói segédlet miatt győztek, hiszen például minden ráúszást ők nyertek meg és a kezdőkapusunknak sem ez volt élete meccse. De az ellenünk megítélt rengeteg támadószabálytalanság – ami akár jogos is lehetett, ugyebár úgysem volt látható, mi történt –, és az, hogy egygólos hátránynál az utolsó két percben két támadásunkat is elvették, ért annyit a spanyoloknak, mint egy uniós mentőcsomag. El is határoztam a meccs végére, hogy amint a szemem ötdioptriás szintre romlik, elmegyek vízilabdabírónak, kábé akkortól már tényleg semmit nem fogok látni néhány egymást tépő fürdőruhás nőn kívül.

A vereséggel eldőlt, hogy a bronzéremért jöhet a pekingi visszavágó: ismét az ausztrálokat kellene legyőzni. Akkor nem sikerült. Előbb a csoportmeccseken, majd a kisdöntőben is döntetlent játszott a két csapat – előbb 7-7, majd rendes játékidőben szintén 7-7, hosszabbítás után 9-9 volt –, utóbbit végül büntetőkkel nyerték az ausztrálok.

Akik egyébként kedden elénk szaladtak az éremtáblázaton, szó szerint: a női 100 gáton az ausztrál Sally Pearson nyert – olimpiai csúccsal egyébként, három amerikait megelőzve, utóbbiak közül utolsó lett, így lemaradt a dobogóról a szűz Lolo Jones –, amivel megszerezte országa negyedik aranyát. Az irániaknak is összejött kedden a harmadik és negyedik arany, két nehéz embernek, a súlyemelő Behdad Salimikordasiabinak és a 96 kilós birkózó Ghasem Rezaeinek köszönhetik, hogy szintén elénk kerültek.

Magyarország így jelenleg a 13. az éremtáblázaton, de most jön még a java – legalábbis ezt remélhetjük a kajak-kenusok keddi teljesítménye alapján. Csak röviden, ez volt ma az Eton Dorney-i versenypályán:

• K-4 1000 m: Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel döntőbe jutott
• K-1 500 m: Kozák Danuta döntőbe jutott
• K-2 500 m: Kovács Katalin, Douchev-Janics Natasa döntőbe jutott

Magyarok még két számban tusakodtak ma, de csak versenyen kívül keltettek feltűnést a világsajtóban. A súlyemelő Nagy Péter plusz 105 kilóban a 11. lett, atlétáink közül a gerelyhajító Juhász Vanda a 41 tagú mezőnyben a 36. helyet szerezte meg, csoportjában 50,01 méteres dobása több mint egy méterrel maradt el az előtte lévőétől is, még a csak a külseje miatt kedvelt, inkább modellként ismert paraguay-i Leryn Franco is majdnem másfél méterrel nagyobbat dobott nála.

Nem volt nagy dobás a 110 gátas férfiak teljesítménye sem: Kiss Dániel és Baji Balázs is kiesett az előfutamban. Baji Balázs egyébként az olimpia valószínűleg legemlékezetesebb futamában vett részt: a kilenc indulóból csak öten értek célba, ritkán látható bukássorozatot láthattunk. Már az első gát előtt lábához kapott és megállt az idei Eb-n bronzérmes lengyel Artur Noga, majd Baji két oldalán egyszerre rúgta fel a gátat, és bukott Hsziang és a barbadosi Shane Braithwaite. A táv felénél aztán még a szenegáli Moussua Dembele is elesett.

A verseny után Hsziang egy lábon ugrált le a pályáról, és vissza a célig, ahol Baji a magasba tartotta a kínai kezét – ezzel sikerült híressé lennie. Azt mondta, azért tette, mert a tiszteletét akarta kifejezni egy nagy futó előtt.

Nemcsak az atlétikai csarnok volt elátkozva kedden. A súlyemelők versenyében a négy éve olimpiát nyert német Matthias Steiner 196 kilós súlyt ejtett magára, súlyos sérülést szenvedett (Nagy Pétert is ez a súly akasztotta meg).

Sérülés nélkül megúszta, de nulla ponttal utolsó lett az Eb-ezüstérmes műugró, szintén német Stephen Feck is, akinek hátraszaltó közben szétnyíltak a lábai, így hátára esve csapódott a vízbe.

A németek egyébként sem ügyeskednek ezen az olimpián: eddig csak 6 aranyat szereztek, amivel nyolcadikok az éremtáblázaton, még a franciák is előttük vannak. Igaz, már Pekingben is csak ötödikek, Athénban csak hatodikok voltak, Atlanta óta, vagyis 16 éve nem tudtak az első háromban végezni. És még néhány érdekesség a keddi nap után:

• Lejátszották a férfi focitorna elődöntőit: a brazilok Dél-Koreát, Mexikó Japánt verte, a döntő szombat este lesz.
• Pekingben 54 ország nyert aranyat, Londonban eddig 38.
• A hazai pálya előnye: a briteknek már több aranyuk van (22), mint Pekingben összesen volt (19). A briteknek az 1908-as londoni olimpiát leszámítva sosem volt húsznál több aranyuk, mondjuk akkor viszont a 676 sportolójuk 56-ot szerzett.
• Négy éve hét aranyat szereztek a franciák, most már eddig nyolcat, Kazahsztán a pekingi 2 után 6-nál jár, Irán 1 után 4-nél.
• Az idei kétszázadik aranyat a férfi 1500 méteres síkfutó Taoufik Maklufi nyerte, aki élete első döntőjét futotta; ő szerezte egyébként országa első érmét idén.