Az olimpia a legrosszabb dolog, ami az országgal történhetett

Elgondolkodtató cikket közöl hétfői számában a Time magazin az olimpiával kapcsolatban. A londoni játékok kezdete előtt alig két és fél héttel az angol lap arra figyelmeztet: az olimpia megrendezésével nem csak nyerni lehet, de adott esetben nagyot is lehet bukni rajta, ahogy történt ez a nyolc éve még mit sem sejtő görögökkel is.

2004-ben nem volt olyan görög ember a Földön, aki ne lett volna büszke magára: alig öt nap telt el azóta, hogy a görög labdarúgó-válogatott megnyerte az Európa Bajnokságot és csak hetek voltak hátra az athéni olimpia kezdetéig, a napig, amikor az olimpiai játékok visszatérnek szülőföldjükre, ahonnan sok száz évvel azelőtt elindultak.

A Time szerint sok görgönek ma már úgy tűnik: a nyolc évvel ezelőtti események óta is évszázadok teltek el. Az ország időközben a gazdasági csőd szélére sodródott, a stadionok többsége lepusztult, és egyre több görög gondolja úgy: az olimpia megrendezése a legrosszabb dolog volt, ami az országgal történhetett.

„Jó érzés volt, hogy egy pillanatra körülöttük forgott a világ" - mondta Hrisztosz Libanovnosz egykori tornász, aki szerint a felhajtásért később komoly árat fizettek. Libanovnosz ma fiatal tornászokat edz az egykor az olimpiára épített, de azóta nem hasznosított és pusztulásnak indult Helliniko Olympic Complexben. A sportkomplexumot benőtte a gaz, nincs légkondicionáló és takarítószemélyzet hiányában minden úszik a szemétben. A komplexumot annak idején úgy építették, hogy az olimpia után is használható legyen, majd amikor kiderült, hogy rendeltetésszerűen mégsem fogják tudni hasznosítani, Európa legnagyobb városi parkját akarták létrehozni benne.

A bürkorácia azonban közbeszólt, így a valaha milliárdokból épített épület ma teljesen kihasználatlanul áll a város közepén. „Ha belegondolunk, mibe került, nehéz nem arra gondolni, hogy nem érte meg" - mondja a tornász, aki ezzel a véleményével közel sincs egyedül. Vaszílisz Szambráosz, egy görög sportrádió bemondója szerint ma Görögországban az emberek annak ellenére sem akarnak a közelgő olimpiáról beszélni, hogy több görög sportoló is éremesélyekkel utazik Londonba. Mint mondja, egyre több görög gondolja, hogy a 2004-es olimpia csak egy elegáns hazugság volt, mert elhitették velük, hogy megengedhetik maguknak, hogy olimpiát rendezzenek.

A görög válságot persze nem az olimpia okozta, emiatt elsősorban a rossz termelékenységi mutatók, az állami szektor adósságai és a korrupció a felelős. A 2004-es olimpia azonban kicsiben már voltaképpen leképzete azt, miért került később bajba az ország: az athéni olimpiának nem votlak pontos pénzügyi tervei, gyenge volt a tervezés, és az esemény gazdaságilag is rosszul volt menedzselve. Az olimpia nagyjából 11 milliárd dollárjába került az államnak, legalább kétszer annyiba mint amennyit a görög kormány eredetileg erre a célra szánt, nem számolva a drágán épült, de azóta alig használt épületek fenntartási költségeit.

A többi ország - elsősorban az USA és Nagy-Britannia - a terrorveszélytől való félelmükben kikényszerítették, hogy a görögök költsenek a védelemre 1,3 milliárd eurót, ráadásul a megnyitó közeledtével a munkák befejezésével is egyre jobban kellett sietniük, ami további pluszköltségeket okozott. Mark Spiegel, a San Francisco-i Federal Reserve Bank munkatársa könyvet is írt az olimpia hatásairól, szerinte ha megvizsgáljuk, hogy milyen hibákat követtek el a görögök a játékokra készülve, láthatjuk, hogy azok meglehetősen hasonlóak azokhoz a hibákhoz, amik az országot a csőd szélére sodorták.

Andrew Rose, a kaliforniai Berkeley egyetem közgazdaságtan professzora szerint bár az olimpia rendezési költségei eltörpülnek Görögország százmilliárd eurós nagyságrendű adósságai mellett, a játékok megrendezése nagyon is hozzájárult ahhoz, hogy az ország ilyen komoly pénzügyi krízisbe került. Több kutatás is igazolja, hogy az olimpiának hosszú távon inkább negatív hatásai lehetnek a rendező városokra, a turizmus pillanatnyi fellendülése és a nemzetközi figyelem ellenére is. A rendezési jogért való versenyzés gyakran arra készteti a városokat, hogy pénzügyileg túlválllaják magukat, az építkezés megkezdése után a kormányok ritkán tudják helyesen felbecsülni a költségeket. Ráadásul a játékok után sok város olyan infrastruktúrát örököl, amire nem is lett volna szükségük és később nem tudják másra használni a stadionokat, szállodákat és egyéb épületeket.

Azért nem mindenki olyan borúlátó: a görög olimpiai bizottság tagja, Iszidorosz Kúvelosz szerint az olimpia miatt az athéniaknak most van új metrójuk, repülőterük, és új útjaik, az olimpia költségei pedig nagyrészt olyan infrastrukturális fejlesztésekre mentek, amiket előbb-utóbb úgyis meg kellett volna valósítani.

A Time írója végezetül arra figyelmeztet: a két hét múlva kezdődő londoni olimpia pénzügyi szempontból nagyon is emlékeztet a nyolc évvel ezelőtti játékokra, mert bár a kormány néhányszor megpróbálta visszafogni az egyre emelkedő költségeket, egy újonnan kiadott oxfordi tanulmány szerint a londoni lesz minden idők legköltségesebb olimpiája az 1996-os atlantai olimpia óta.