1896 - Athén

A görög miniszterelnök azonban ellenezte a rendezést az államkincstár hiánya miatt, ezért merülhetett fel, hogy az ezeréves magyar állam rendezi meg a milleniumi ünnepségek részeként. Mivel azonban itthon nem talált igazán pozitív fogadtatásra az ötlet a politikusok között, Athén kapta meg a jogot.

1895 elején pénzgyűjtési akció indult a játékok zavartalan megrendezéséért, de a szervezők így is komoly bajba kerülhettek volna, ha az alexandriai milliomos, Georgiosz Averoff nem bocsát egymillió drachmát az olimpiai stadion megépítésére. A márványból készült lelátók hatvanezer néző befogadására voltak alkalmasak. A felújított Panathéniai stadionban rendezték az atlétika-versenyeket, ezen a helyszínen csaptak össze az ókori versenyzők is. (A maratoni futás befutója és az íjászat küzdelmei ezúttal is arénában lesznek.)

Athén valósággal újjászületett az áprilisi eseményre - a város díszkivilágítást kapott -, a polgárokban feléledt az olimpiai szellem, és a külföldi sportolók is szuperlatívuszokban fogalmaztak a versenyekkel kapcsolatosan.

Az első magyar bajnok, Hajós Alfréd elmondása szerint a százméteres gyorsúszás rajtját nem kevesebb, mint negyvenezer néző várta, a verseny végén pedig már ötvenezren voltak. Hajós a tizenkét fokos vízben faggyúval kente be a testét, és elszántságára jellemző: nem tudta, hogy megnyerte a versenyt, csak később bizonyosodott meg róla.

Hajós tiszteletére a magyar lobogót felhúzták, a himnuszt azonban nem tudták eljátszani - pontosabban az osztrákba kezdtek bele -, így csak a néhány magyar érdeklődőtől kaphatta meg a győztesnek kijáró tiszteletet. A "Zito i Hungheria!", az "Éljen Magyarország!" elismerést ugyanakkor megkapta.

Hajóson kívül Szokoly és Kellner nyert érmet, utóbbi a görög Velokasz kizárása után, aki bevallotta, a táv nagy részét szekéren tette meg. A kutatások kiderítették: volt még egy harmadik érmes is, a bosnyák származású Tapavicza Momcsilló, aki öt atléta számban is rajthoz állt, de végül a teniszben nyert érmet, még ha nem is játszották le a bronzmérkőzést. (Sokakra volt akkoriban jellemző, hogy több sportágban is kipróbálták magukat.)

Az amerikai sportolók összesen tizenegy aranyérmet nyertek, és atlétikában nagy meglepetésre a maratoni futáson kívül valamennyi győzelmet bezsebelték. Az első modernkori olimpiai bajnoka is egy amerikai klasszis volt, James Connolly személyében, aki a hármasugrásban bizonyult a legjobbnak. A súlylökésben az első helyen végző Robert Garrett a diszkoszvetésben sem talált legyőzőre, jóllehet saját bevallása szerint életében ekkor próbálkozott a sportággal, és simán verte hazai riválisát.

A görögök becsületét az atlétikában Szpiridion Luisz mentette meg, a kecskepásztor, aki azon a délutánon a hősök közé emelkedett, és a lelkes tömeg a célvonaltól az öltözőig vitte a vállán. A hazaiak a lövészetben és a tornában vigasztalódhattak.

Éremtábla
		arany	ezüst	bronz	összes
1.	Egyesült Államok	11	7	2	20
2.	Görögország	10	16	19	45
3.	Németország	6	5	2	13
4.	Franciaország	5	4	2	12
5.	Nagy-Britannia	2	3	2	7
6.	Magyarország	2	1	3	6
7.	Ausztria	2	1	2	5
8.	Ausztrália	2	-	-	2
9.	Dánia	1	2	3	6
10.	Svájc	1	2	-	3