1948 - London: A béke olimpiája

2012.04.17. 13:54 Módosítva: 2012.04.17. 14:26
Nyolcvannégyezer néző tombolt a Wembley lelátóin, amikor John Mark angol egyetemista befutott az ismét Görögországban meggyújtott lánggal a stadionba. Mindenki tudta - és a rendezők is ezt sulykolták a tömegekbe -, hogy igazából ezzel a momentummal zárult le a második világháború. London, mely igazából már harmadszor kapta meg a játékok rendezési jogát, nem fordított túl nagy összeget az eseményre. A városon még mindenütt meglátszottak a háború nyomai, s a vezetők nem akarták hergelni a lakosságot a nagy pompával. Az olimpiai fontosságát mutatja, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is 59 ország (új részvételi csúcs) küldte el sportolóit a brit fővárosba. Nem voltak köztük azonban a németek és a japánok, akiket nem hívtak meg a szervezők.

A magyar érmesek

Aranyérem: (10)

atlétika - Németh Imre (kalapácsvetés), Gyarmati Olga (női távolugrás), torna - Pataki Ferenc (talaj), vívás - Elek Ilona (női tőr), Gerevich Aladár (kard), Kard csapat (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László), birkózás - Bóbis Gyula (szf., nehézsúly), ökölvívás - Csík Tibor (harmatsúly), Papp László (középsúly), lövészet - Takács Károly (önműködő gyorspisztoly)

Ezüstérem: (5)

úszás - 4x200m gyorsváltó (Szatmáry Elemér, Nyéki Imre, Mitró György, Kádas Géza), torna - Mogyorósi-Klencs János (talaj), Női csapat (Balázs Erzsébet, Fehér Anna, Karcsics Irén, Köteles Erzsébet, Kövi Mária, Nagy Margit, Tass Olga, Vásárhelyi Edit), birkózás - Szilvásy Miklós (kf., váltósúly), vízilabda - Brandi Jenő, Csuvik Oszkár, Fábián Dezső, Gyarmati Dezső, Győrfi Endre, Holop Miklós, Jeney László, Lemhényi Dezső, Pók Pál, Szittya Károly, Szívós István

Bronzérem: (13)

atlétika - Várszegi József (gerelyhajítás), úszás - Kádas Géza (100m gyors), Mitró György (1500m gyors), Novák Éva (női 200m mell), torna - Pataki Ferenc (ugrás), Mogyorósi-Klencs János (ugrás), Csapat (Baranyai László, Fekete József, Mogyorósi-Klencs János, Mogyoróssy Győző, Pataki Ferenc, Sántha Lajos, Tóth Lajos, Várkői Ferenc), vívás - Maszlay Lajos (tőr), Kovács Pál (kard), birkózás - Tóth Ferenc (kf., pehelysúly), Ferencz Károly (kf., könnyűsúly), evezés - Kormányos kettes (Szendey Antal, Zsitnik Béla, Zimonyi Róbert), művészet - Földes Éva (irodalom, epika)

Bár a magyar belpolitika is viszontagságos időket élt (a koalíciós időszak vége felé járunk), szép számú, és főleg jó erőkből álló küldöttség utazott Londonba. S ez meg is látszott a teljesítményeken. Magyarország tíz aranyéremmel és rengeteg egyéb éremmel az nemzetek versenyében a harmadik helyen végzett. A sikerek felsorolását kezdjük a kardozókkal. Csapatban szinte természetes, hogy a mieink állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára, míg egyéniben ezúttal Gerevich Árpád diadalmaskodott (ez volt a negyedik aranya). Megvédte Berlinben kiharcolt címét Elek Ilona is, aki női tőrben állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Remekeltek atlétáink is: Gyarmati Olga női távolugrásban, Németh Imre pedig kalapácsvetésben utasította maga mögé a mezőnyt. Folytatódott a szabadfogású birkózók sikersorozata is, ezúttal a nehézsúlyú Bóbis Gyula tért haza bajnokként. Új korszak kezdődött ökölvívásban. A londoni játékokon debütált, (és rögtön nyert is) Papp László, minden idők egyik legnagyobb bokszolója. Mellette Csík Tibor is bajnokként térhetett haza. A jászberényi szegénycsaládból származó fiú minden ellenfele ellen úgy lépett ringbe: vagy kiüti vetélytársát, vagy őt ütik ki. Védekezni ugyanis nem tudott - az eredmény ismert. Utánozhatatlan és felülmúlhatatlan talajgyakorlatot mutatott be Pataki Ferenc. A gyerekkora óta artistának készülő tornász mutatványa elkápráztatta a zsűrit, így Pelle István után ismét magyar arany született tornában.

Történelmet írt Takács Károly is. Az egykori ludovikás tiszt már a harmincas évek végén bizonyította képességeit, amikor egy hadgyakorlaton egy gránát letépte jobb kezének fejét. Takács óriási szorgalommal megtanult ballal lőni, edzés közben megkérte társait, hogy csapjanak minél nagyobb lármát, utánozzák a versenykörülményeket. Londonba úgy utazott ki, hogy győzni fog. Hogy nem a levegőbe beszélt, bizonyította, amikor az utolsó sorozat után kilépett a lőállásból, és megrohanták az újságírók, zsebéből elővette előre megírt bajnoki nyilatkozatát.

Ismét az atlétikai versenyek adták a játékok legnagyobb sztárját. A holland Francina Blankers-Koen négy aranyérem birtokosaként térhetett haza. Győzött a száz és a kétszáz méteres síkfutásban, nyolcvan gáton, valamint a 4x100 méteres váltóban. Először fordult elő a sportág történetében, hogy a hatból négy döntős színes bőrű volt a férfi 100 méter fináléjában. Közülük az amerikai Harrison Dilliard győzött. Kettős jamaicai siker született 400-on: Arthur Wint nyert Melvin McKinley előtt. Tízezren új nevet tanult meg a világ: a csehszlovák Emil Zátopek Londonban kezdte meg fényes karrierjét. Meglepetésre lehangoló eredmények születtek az ugrószámokban, míg tízpróbában egy mindössze tizenhét esztendős amerikai, Robert Mathias diadalmaskodott.

Birkózásban a skandinávok mellé felzárkóztak a törökök, súlyemelésben az egyiptomiak törték meg az amerikai hegemóniát, amely azonban tovább folytatódott az úszóversenyek során. A hazaiak számára legfájóbb vereséget azonban a nyolcpárevezős regattájuk szenvedte el: az amerikaiak óriási fölénnyel előzték meg a verhetetlennek hitt brit egységet.

Éremtábla
     arany  ezüst  bronz  összes
 1.  Egyesült Államok 38 27 20 85
 2.  Svédország 17 11 18 46
 3.  Franciaország 11 16 14 41
 4.  Finnország 10 8 6 24
 5.  Magyarország 10 5 13 28
 6.  Olaszország 9 12 10 31
 7.  Törökország 6 4 2 12
 8.  Csehszlovákia 6 1 3 10
 9.  Svájc 5 11 6 22
 10.  Dánia 5 8 9 22