1984 - Los Angeles: Világhatalmi adok-kapok

Az eleddig a játékok sava-borsának számító atlétika így némileg veszített jelentőségéből. Csak a példa miatt, a férfiaknál a kétszáz métert az a Pietro Mennea nyerte, aki Montrealban 4., míg Münchenben 3. tudott csak lenni. Természetesen azért voltak színvonalas döntők is. Hatalmas csatát vívott egymással 800-on és 1500-on Sebastian Coe és Steve Owett. Előbbi a rövidebbik, utóbbi a hosszabb táv világcsúcstartója volt. Szinte "természetes", hogy mindkettő a másik távján tudott győzni. Meglepetés született 3000 akadályon is, a lengyel Malinowski ugyanis hosszú idő után megtörte az afrikaiak hegemóniáját. A nőknél a konkurencia nélkül maradt NDK-s kokszfutók halomra nyerték magukat.

Úszásban már nem tűnt fel annyira a nyugatiak hiánya, s születtek kiváló eredmények. A szovjet Vlagyimir Szalnyikov például elsőként úszott 1500 gyorson 15 percen belül, s ezen kívül bajnok lett 400-gyorson és a 4x200-as váltó tagjaként is. Hatalmas csatát vívott egymással a kétszáz hát döntőjében Wladár Sándor és Verrasztó Zoltán. Utóbbi volt az esélyes, mégis a mindössze tizenhét éves Wladár nyert, Verrasztónak maradt az ezüst. Csík Ferenc 1936-os sikere óta kellett várni az újabb magyar férfi úszóaranyra.

Óriási meglepetést okozott a BKV Előre súlyemelője, Baczakó Péter, aki a bolgár Alekszandrevet legyőzve, 377.5 kilós összetett eredménnyel nyerte a hazai súlyemelés második aranyát. Ugyancsak szinte a semmiből lett bajnok a kisöbü sportpuskások közt Varga Károly. Vitathatatlan volt viszont Magyar Zoltán fölénye lólengésben. A montreali győztes Moszkvában sem akadt legyőzőre. A nőknél tovább fiatalodott a mezőny, 140 centis, harminc kilós lányok repkedtek a levegőben.

Nyolc év után ismét kitettek magukért a birkózók. Növényi Norbert a kilencven, míg Kocsis Ferenc a hetvennégy kilósok közt állhatott a dobogó tetejére. Ökölvívásban nekünk nem jutott arany, a kubai Teofilio Stevenson azonban beállította Papp László csúcsát: triplázni tudott.

Az igazságosság jegyében a szovjetek után az USA kapott lehetőséget a rendezésre. A Los Angeles-i játékok Hollywood jegyében zajlottak, de ennek nem lehettek tanúi a Béketábor tagjai, mivel Moszkva tanácsára távollétükkel tüntettek. A szocialisták közül csak az "el nem kötelezett" (ugye van, aki még ismeri_) Jugoszlávia, és Nicolae Ceaucescu Romániája utazott az Újvilágba.

Az atlétikai versenyek királyának egy fiatal amerikai bizonyult: Kaliforniából indult a világhírnév felé Carl Lewis, aki négyszer is a dobogó tetejére állhatott. Győzött százon, kétszázon, távolugrásban és a 4x100-as váltó tagjaként. Ismét vereséget szenvedett 800 méteren Sebastian Coe, de 1500-on megint győzött. Tízpróbában Dailey Thomson nyert, aki hosszú évekre kibérelte magának a dobogó tetejét. A nőknél középtávon taroltak a románok (Maricita Puica és Doina Melinte), míg a hosszútávok egy mezítlábas brit (eredetileg dél-afrikai), Zola Budd nevétől voltak hangosak.

Hatalmas amerikai fölény jellemezte az úszóversenyeket, az európaiak becsületét a nyugatnémet Michael Gross, alias Albatrosz mentette meg, miután világcsúcsot repesztett 100 pillangón és 200 gyorson. Négy aranyat nyert tornában a román Szőke Kati, és a Romániából az USÁ-ba vándorolt Károlyi Béla számára sem múlt el bajnoki cím nélkül az olimpia: Mary Lou Retton személyében az egyéni összetett bajnokát mondhatta tanítványának. A csapatsportokban a jugoszlávok taroltak: női és férfi kézilabdában, valamint vízilabdában is nyertek. Az amerikaiak begyűjtötték a kosár aranyakat, a férfiaknál egy bizonyos Michael Jordan is a csapat tagja volt.

Éremtábla
		arany	ezüst	bronz	összes
Érmek   1984
1.	Egyesült Államok	83	61	30	174
2.	Románia	20	16	17	53
3.	NSZK	17	19	23	59
4.	Kína	15	8	9	32
5.	Olaszország	14	6	12	32
6.	Kanada	10	18	16	44
7.	Japán	10	8	14	32
8.	Új-Zéland	8	1	2	11
9.	Jugoszlávia	7	4	7	18
10.	Dél-Korea	6	6	7	19

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!