Nem lesz futópálya, leáll a miskolci atlétika

2013.05.10. 10:15

A DVTK-stadion az új lelátószektorok építésével, illetve a régiek korszerűsítésével a jelenlegi 9800 férőhelyről nagyjából 12 ezresre bővül, felújítják a pályát, és építenek új műfüveseket is.

Az üzemeltető, a DFC Kft. 722,6 millió, a DVTK SE 255 millió forintot használhat föl a tervek megvalósítására. Az új stadion futópálya nélküli,  brit stílusú lesz. Jelenleg még áll a futópálya, azonban az atléták edzéshelyszín nélkül maradhatnak.

A javarészt TAO-s, valamint szponzori pénzekből finanszírozott beruházásról az önkormányzat sportért felelős alpolgármestere, Zsiga Marcell elmondta, hogy másképp nem lehetett a beruházást megvalósítani, csak a futópálya fölszedésével. Az újépítésű sportaréna otthont ad majd a vívásnak, cselgáncsnak, asztalitenisznek, röplabdának, a kajaknak is.

A legközelebbi atlétikapálya Tiszaújvárosban, Miskolctól majdnem 35 km-re, az atlétáknak elérhetetlen távolságban van, ameddig nem épül új, addig a sikeres miskolci atlétika megáll, edzéshelyszín, edzések nélkül marad.

Az önkormányzat igyekszik megoldani a helyzetet, több lehetőséget is számításba vettek. A legkézenfekvőbb az egyetemi pálya használata lenne, ami nem csak jó minőségű, hanem mindenki számára elérhető. A pálya azonban az egyetemé, ahol jelen pillanatban nincs rektor, aki a nevével mögé álljon a közös munkának, így meg kell várni a rektorválasztást.

A másik lehetőség a jelenleg városi tulajdonban lévő, az avasi kilátónál lévő pálya átépítése lenne, mely körülbelül 150-170 millió forintból valósítható meg, azonban az igazi minőségi átépítés akár 500 millióba is kerülhet. Jelen pillanatban az önkormányzatnak erre 30 milliója van, pedig a futópálya rossz minőségű, salakos, a focipálya használhatatlan.

Szász László (az öt országos csúcsot tartó egykori kivalló atléta jelenleg önkéntes segítője a miskolci atlétikának) elmondta, hogy bár az atlétika nem igényelhet TAO-támogatást, a labdarúgás igen. Az avasi pálya teljesen használhatatlan labdarúgópályájának felújítására igényelhetnének látványsport-támogatást, mellyel az összeg jelentős része finanszírozva is lenne. Így épülhetne saját tulajdonú műfüves labdarúgópálya (köré rekortán futópályával) a jelenlegi használhatatlan helyére, az ott található több sportra is használható terem megújulhatna, melyek bérbeadásával a sportcentrum fönntartható, sőt akár nyereséges is lenne.

Közelben van általános iskola is, ahol kiskortól jó atlétikaképzés zajlik, így az együttműködés lehetősége is adott.

Szász hangsúlyozta, szerinte az egyetemi pálya lenne a legjobb választás, minősége, elhelyezkedése ideális. Az avasi felújítása időbe kerülne, addig az atléták edzés nélkül maradnának épp egy nagyon fontos edzésidőszakban, mely meghatározza az évüket.

Szász legnagyobb baja az, hogy előbb kezdik el bontani a jelenleg is használt futópályát, mielőtt az új holléte kiderülne. A labdarúgás a jelenlegi pályával is képes üzemelni, azonban az atlétika halálra ítélt pálya nélkül. Szerinte először a jelenleg is sikeres atlétika-szakosztály alapfeltételeivel kéne kezdeni, addig jelen körülmények között működhetne tovább a labdarúgás, majd az atlétika áthelyezése után épülhetne az aréna.

Mennyire erős a miskolci atlétika?

A miskolci atlétika nevéhez nem csak Kovács Attila 200m-es országos csúcsa fűződik (20.11), hanem az ország második legjobb százas ideje (akkori országos csúcs) is, valamint számtalan korosztályos tehetség, kiemelkedő eredményekkel, akikért kár lenne. Jelen pillanatban is ott van érvényes szerződése Kovács Ádámnak, aki tavaly vezette a magyar maratoni ranglistát 2:18:48-as idővel, és szeretne kijutni a 2:17-es szintidejű moszkvai vb-re is.