Cserbenhagyhatták a balatoni szörföst
További Sport cikkek
- Bíróság elé áll az Ingebrigtsen fivérek édesapja, saját gyermekei jelentették fel
- Weöres Szabolcs – utolsóként a Vendée Globe mezőnyéből – átlépte az Egyenlítőt
- Ötéves eltiltást kaphat Losonczi Dávid legyőzője, a magyar birkózóé lehet a vb-ezüst
- Felülvizsgálati kérelmet adtak be az olimpikonok, az Alkotmánybíróság előtt a dokumentum
- Sohasem látott sebességgel száguldoznak a hajók a föld körül
Cikkünk egy tanúvallomással frissült.
Úgy tűnik, megmenthették volna a múlt szerdán a Balatonba veszett szörfös, Gilicze László életét. A kutatást hátráltatta az is, hogy nem jelentették korábban, megtalálták a szörfdeszkáját. Gilicze apja egy fórumbejegyzésben a sportbarátok segítségét kérte, hogy tisztázni tudják, milyen körülmények vezethettek fia a halálához. Több, eddig nem ismert részletet is közölt, ezek közül talán a legfontosabb:
13 óra 45 perckor érkezett egy segélykérés a vízi rendőrséghez egy közelben elhaladó vitorlás kapitányától, aki egy vízbe esett, feltehetően szörfös integetésére lett figyelmes; a kapitány a szörföt a közelben már hiába kereste, majd az erős hullámzásban a direkt segítségnyújtást elmulasztotta.
A vízi rendőrség órákon keresztül eredménytelenül cirkált a viszonylag pontatlanul megadott helyszínen, Balatonfüred–Zamárdi vonalában a déli parttól mintegy 1000-1500 méterre.
A szörfös óvatlanságára rámutató Beliczay Péter, Gilicze rokona is úgy tudja, hogy valóban volt egy vitorlás a közelben, és a rendőrség cserbenhagyás miatt nyomoz. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre közölte: a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság folytat eljárást
segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Cikkünk megjelenése után az Index Facebook-oldalán egy kommentben jelentkezett a magát a vitorlás lányaként megnevező nő, és leírta a saját verzióját:
A mi hajónk nem tudott megfordulni érte, és kimenteni őt, mert lehetetlen volt a hullámoktól és a széltől, a mentőövet szintén nem lehetett odadobni.
Abban mind Beliczay, mind Ruják István, a Magyar Vitorlás Szövetség kommunikációs vezetője egyetértett, hogy Balatonon nem nagyon tudnak olyan helyzetet elképzelni, hogy ne lehessen segítséget nyújtani. Szerintük egy kisebb, gyengébb felszereltségű hajóval is megoldható, hogy 40-60 kilométer per órás szélben a bajbajutott közelébe kormányozzon a vitorlázó, és kidobjon neki egy mentőkötelet vagy mentőpatkót.
A vízi közlekedés rendjéről szóló rendelet is ezt írja elő:
- A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
- Az emberéletet veszélyeztetõ vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszó testek köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonságával összeegyeztethetõ mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani
Beliczay úgy tudja, hogy a vízi rendőrséget értesítő vitorlázó technikai okokra hivatkozva nem nyújtott segítséget. Cserbenhagyásért vagy segítségnyújtás elmulasztásáért akár kétévnyi szabadságvesztés is kiszabható.
Megvolt a deszka, de senki sem szólt róla
Gilicze László, a 35 éves szörfös október 23-án kora délután szállt vízre Zamárdinál, de órákkal később sem érkezett vissza a partra. A családtagok ezután értesítették a rendőrséget, a keresésbe a vízi mentők is bekapcsolódtak. Akkor úgy gondolták, hogy az erős szél valószínűleg az északi part felé sodorta a szörföst. Gilicze egy nappal később sem került elő, és a felszerelését sem találták meg. Ezért mindenki abban bízott, hogy a gyakorlott szörfösnek és jó úszónak számító Gilicze valahogy a partra jutott.
Október 25-én Gilicze szörfdeszkáját, az első hírek szerint törött árboccal Alsóörsnél találták meg. Majd délután a Balatonban Siófok és Alsóörs között, meteorológiai bóják közelében egy horgász talált rá Gilicze holttestére.
Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője elmondta, ők Beliczay Pétertől kaptak jelzést az eltűnéséről, így október 23-án este már a vízen voltak. Hajnal háromig egy radaros-műszeres hajóval járták be azt a területet, ahová a bejelentés alapján sodródhatott a szörfös. Október 24-én reggel hétkor folytatták a kutatást, akkor a rendőrségével együtt már öt hajó és két helikopter is részt vett a a keresésben, amibe a Budapesti Önkéntes Mentőegylet is bekapcsolódott három motoros siklóernyővel. Bagyó szerint azért nem volt eredményes az ilyen fajta légi keresés sem, mert a szörfös sokáig a víz alatt volt. Ha nem viselt volna neoprén ruhát, valószínűleg csak még később kerülhetett volna elő.
A szörföst talán hamarabb is megtalálhatták volna, de a vízi mentők egy érthetetlen mozzanat miatt csak késve jutottak fontos információkhoz. Mint kiderült, Gilicze deszkáját már október 23-án délután négy óra körül megtalálták, és valaki ki is vitte a partra. A megtaláló azonban erről nem szólt senkinek sem. Bagyó úgy véli, jelentős támpontokat kaphattak volna a kereséshez, még ha a tragédiát már nem is előzhették volna meg.
Gilicze László édesapja a következő részleteket hozta még nyilvánosságra:
- A sértetlen szörfön a papucsokba gondosan belefeszítve épen megmaradt a két részből álló összetolható árboc (árboctörés kizárható), de a vitorla, a bummrúd és a gyök egy darabja hiányzott.
- Laci arcán mindkét oldalon egy vonalban húzódó hatalmas véraláfutások láthatók, de a szörf összecsomagolása még tervszerű tudatos eljárásra utal.
Felmerül, hogy vajon mi késztette Lacit a szörf elengedésére, illetőleg ez lehetett-e a végzetes hiba – a vitorla mentésére koncentrálva esetleg elsodorhatta a kezéből egy meglepően erős hullám? Másrészt mivel lehet magyarázni az arc mindkét oldalán látható ütésnyomokat, hiszen egyetlen eséssel aligha lehet mindkét fület beütni. Mivel magyarázható, hogy a part közeléből gyakorlott úszó lévén mégsem tudott partra kerülni?
Amit élvezni akart, annak átadta magát
Elképzelésem sincs, hogy milyen szörfös lehetett Gilicze László; a tőle búcsúzó fórumbejegyzéseket olvasva úgy tűnik, hogy egészen kiváló, és az is átjön belőlük, hogy nem kockáztatós, de bevállalós. Erről egy véletlen folytán egyszer magam is meggyőződhettem öt évvel ezelőtt, egyetlen találkozásunkkor. Akkor persze nem sejthettem, hogy a gyászhírek között találkozom újra a nevével. Egy közös barátunk révén egyszer együtt kúsztunk-másztunk a Pál-völgyi-barlangban. A csapatból Laci érkezett utolsóként a bejárathoz, munkából esett be, és talán az utolsó pillanatban dönthetett úgy, hogy aznap éppen barlangászni fog. Ehhez mérten nem is volt nála semmi sportcucc, de egyáltalán nem zavartatta magát, nyári öltönye fölé húzta az overallt, aztán úgy törölte fel a szűk járatokat. Végtelenül élvezte az egészet, határtalan jókedvében az sem érdekelte, hogy tönkremegy divatos félcipője. Látszott rajta, amit élvezni akar, annak egészen átadja magát.Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.