Az álmaink ezzel még nem fejeződtek be

Hat év után ismét világbajnoki döntőben a magyar férfi vízilabda-válogatott. Mindenki hozzátette a magáét, ahogy a háromgólos Szivós Márton megjegyezte, mindig volt valaki, aki lendített egyet a csapaton.

Szivós fontos gólokat lőtt, 4-4 után az ő duplája kellett – nyolcról is szétlőtte a felsőt -, hogy először meglépjünk, a harmadik negyed vége előtt két másodperccel szintén ő bombázott a kapuba. „Nem az számít, hogy ki lövi a gólokat. A győzelem számít. És hogy egy pillanatra sem adjuk fel” - jegyezte meg.

A meccset eldöntő Varga Dénesnél adott volt a kérdés, meginogtak-e egy pillanatra is? A határozott nem után azt mondta, lelkileg nagyon erősek.

„Benedek Tibitől vagyunk lelkileg nagyon erősek" - indokolt. „A lélektani pillanatokat ezen a meccsen megnyertük. Mert úgy mentünk a medencébe, hogy megnyerjük. Junior világbajnoki aranyam már van, mindent megteszek a felnőttért is. Az utolsó pillanatokban már nem a fizikai felkészítés a fontos, hanem hogy próbáljunk higgadtak maradni, még ha tombol is bennünk az adrenalin.”

Varga meccset eldöntő, utolsó góljáról bővebben itt olvashatnak.

Testvére, a szintén olimpiai bajnok Varga Dániel, azt emelte ki, hogy a csapatnak a bírói ítéletekre nem verbális válasza van, hanem ami ennél lényegesen fontosabb, a vízben válaszol. „Vagyunk már annyira érettek, ha sújtanak bennünket, mint ahogy megtörtént, akkor egy kivédekezett hátránnyal, akciógóllal felelünk. Van ebben a csapatban annyi, hogy a döntőt is meg tudja nyerni. Ha ilyen lesz a döntő bírói képe, akkor ott is méltó válaszokkal.”

Benedek Tibor egy gondolattal utalt is a bíráskodásra, a 15-8-as kiállítási arányra, ami mellett a horvátok még két büntetőt kaptak. „Ehhez nehéz bármit hozzáfűzni, de ha megvan a szív és a tűz, akkor ezen az úton tudunk menni, át tudjuk verekedni magunkat rajta. Az első pillanattól látszott, hogy ezt a meccset szívvel lehet megnyerni. Ez a szív és tűz pedig az emberhátrányokban is éppúgy velünk volt.”

Tőle mentálisan erős a társulat?

„Egységről beszélünk. Egymásra találtak a fiúk az öltözőben is. Hisznek magukban. Azok belső dolgok, hogy én mit mondok nekik előtte. Amikor csapatkapitány voltam, akkor sem mondtam el utána, hogy mit mondtam, nincs jelentősége. Az eredmény alapján kell ítélni” - rögzítette a kapitány.

Hozzátette, példaértékű volt, ahogy az idősebbek küzdöttek a fiatalokért, és fordítva. „Az álmok még nem fejeződtek be. Az ausztrálok ellen a döntetlen ellenére egyáltalán nem voltam csalódott, az egy fordulópont volt. Akkor kezdték elhinni, hogy tényleg jók. A másik megerősítés a görögök ellen jött. Most pedig bent vagyunk a döntőben. Ezen a mérkőzésen is sok minden, vagy talán minden visszaigazolódott, amit a csapatról, egyes játékosokról gondoltam korábban, és ez kimondhatatlanul jó érzés. Amikor a magyaros fifikára volt szükség, az segített, de ugyanígy az odaadó küzdés is végigkísérte a meccset.”

Vámos Márton mindhárom kísérlete a kapuig ment, a 21 éves balkezes játékos így értékelt a vlv-nek. „Olyan feszültség oldódott fel bennem, amit nem tudok leírni és remélem, hogy két nap múlva ugyanezt át tudom élni, csak még nagyobb örömmel. Örülök, hogy tudtam lőni három gólt, de igazából ma nem tudtak megverni minket a horvátok, mert jobbak voltunk náluk. Ezt a bírók sem tudták elvenni tőlünk.”

„Sok más mellett az is kellett, hogy én is jól védjek, de igazából ma megmutattuk, milyen a magyar vízilabda. Elég csak az utolsó gólra gondolni, de előtte is voltak remek pillanataink. Ezért dolgozunk majd a döntőben is" - összegzett a bravúrok sorát bemutató Nagy Viktor, két ötméterest is hárított.