Mi, magyarok genetikailag alkalmasak vagyunk a jó eredményekre

Most kezdem el bánni, hogy magyar vagyok, bár az életben nem volt a lábamon síléc, de ki tudja, micsoda nagyszerű eredményeket érhettem volna el, beleértve azt is, hogy az első próbálkozásnál nem töröm ki a nyakam. Kálomista Gábor producer, a síszövetség elnöke ugyanis a közszolgálati híradóban azt mondta Miklós Edit csakugyan nagyszerű hetedik helye után: „Mi, magyarok genetikailag alkalmasak vagyunk arra, hogy jó eredményeket érjünk el". Lásd itt 28:50-től>>>

Most szakadjunk el attól, hogy az erdélyi magyar Miklós nem a Normafa lejtőin, hanem a Hargitán (és persze Ausztriában) ismerkedett a sízéssel, és csak 22 éves korától indul magyar színekben a világversenyeken, miután megromlott a viszonya a román szövetséggel. Van egy olyan érzésem, hogy Kálomistának - ha Miklós történetesen román színekben éri el sikerét - nem jut eszébe genetikailag alkalmasnak nyilvánítani a magyarságot a sízésre.

Ennél sokkal érdekesebb, hogyha mi, magyarok genetikailag alkalmasak vagyunk a sízésre, akkor mit szóljanak azok a nemzetek, akik az olimpiákon a dobogón szoktak végezni a női lesiklásban? A szlovének, a svájciak, az amerikaiak, az osztrákok, a svédek, az olaszok, a franciák, a németek, a kanadaiak, a liechtensteiniek, satöbbi?

És mit szóljanak azok, a genetikailag alkalmatlan népek, akiknek női lesiklásban soha, de soha nem jött egy olimpiai hetedik hely? Az afgánok, az etiópok, a líbiaiak, a ghánaiak, a szomáliaiak, a bangladesiek, satöbbi?