Szakember vagyok, nem kurva

Meglepő, sőt egyeseknek sokkoló döntést hozott a spanyol teniszszövetség a napokban. A Davis-kupa válogatott élére, a távozó Carlos Moya helyére egy nőt neveztek ki. A világranglistán a legjobb idényében a 27. helyig jutó, 40 éves Gala Leon Gacía készíti fel a jövőben a többek között 14-szeres Grand Slam-győztes Rafael Nadalt is.

A sokkoltak között van Toni Nadal, a teniszbajnok nagybátyja és edzője, aki élesen kritizálta a döntést. Nemes egyszerűséggel kijelentette, egy nőnek máshol lenne a helye, nem a férfiöltözőben.

Irány a konyha

Tény, a profi sportban ritka, hogy férfiakat egy nő készítsen fel a versenyekre, aminek a női lélekben, eredményességben is keresik az okait. Utánanéztünk, mi a valóság.

Nem egyedül León Gárcía dolgozik férfiakkal. 2014. június 8-án lett a kétszeres Grand Slam-győztes, olimpiai bajnok Andy Murray edzője a világ négy legnagyobb tornájából szintén kettőt nyerő Amélie Mauresmo. Murray akkor úgy nyilatkozott, olyan edzője lesz, akire mindig is felnézett, csodálta. „Hihetetlen tapasztalatával segíti az amúgy is nagyon erős edzői csapatomat. Azt hiszem, Amélie olyan taktikai tanácsokat és tudást ad, amellyel tovább javulhatunk. Segítségével újabb GS-tornát szeretnék nyerni.”

Murray az új edzője érkezése óta 20 meccset játszott, négyet veszített el, ebből a legfájóbb talán a wimbledoni negyeddöntő a lett Ernests Gulbisszal. Utána négy tornán – a US Openen is – a negyeddöntőben esett ki, szeptember végén Sencsenben nem akadt legyőzője. Mauresmo érkezése előtt – ebben az idényben – 22/11 volt a győzelem-vereség mutatója. Új edzője érkezése óta tehát javult, igaz az újabb GS-torna még nem jött össze.

Női edzők a legkeményebb vonalban

A diszkrimináció azonban ott van a sport mindennapjaiban, ahol női edző dolgozik. Erről beszélt Giselle Mather, aki négyes, azaz a legmagasabb szintű edzői diplomával rendelkezik a brit rögbibajnokságban. Szakmai felkészültségét mutatja, hogy az angol Premiershipben 2009-ben második London Irish edzői csapatában szerepelt, és nem mellékesen a klub junior akadémiájának igazgatója.

„Elegem van a sok ellenségeskedésből, bélyeget hordunk a homlokunkon. Ki sem próbálnak minket, már eldöntik, ki alkalmas a posztokra. Sokan ismerik Toby Booth nevét, akivel világkupát nyert az angol rögbiválogatott. Amikor együtt dolgoztunk, sosem foglalkozott azzal, hogy nő vagyok, csak az eredmény számított. És megköszönte a munkámat, ez nekem a legnagyobb dicséret volt.”

Mathert szeretik a tanítványok, többen úgy vélik, egész másképp ért szót a játékosokkal, mint egy férfi edző. A London Irish egyik játékosa, Tom Fowlie szerint a női szakemberekben sokkal több az empátia. „Néhány ember úgy gondolja, a sportolók robotok, nincsenek érzéseik. De muszáj, hogy jól érezd magad a pályán, csak így teljesíthetsz jól. Nekem nagyon jó érzés, ha a problémáimmal Giselle-hez fordulhatok.”

Több nő is foglalkozik a világ egyik legkeményebb sportjával, a rögbivel. Nagyon tanulságos Margot Wells története is, aki annak az Allan Wellsnek a felesége és sprintedzője, aki az 1980-as moszkvai olimpián megnyerte a 100 méteres síkfutást.

„Többen azt hiszik, még most sem tudok semmit a rögbiről, pedig edzőként nemzetközi szinten minden pozícióban voltam már, de sosem voltam ribanc. A férfiak azt hiszik, csak ők ismerik és kizárólag ők szeretik ezt a sportágat. Voltak olyanok, akik nem ismertek és megkérdezték, hol dolgozom. Furcsán néztek rám, hogy egy rögbicsapatnál, aztán legyintettek és azt mondták: biztos könyvelő vagy.”

Aki névtelenből csinált golfbajnokot

A golfozók között ismertnek számít Susie Meyers. Két tanítványa 2013-ban két hónap alatt két PGA Tour-tornát nyert meg, ami a dollármilliókat kereső profik legnagyobb sorozata. Derek Ernst története érdemel leginkább említést. A fiatalember csak az 1207. helyen állt a világranglistán, amikor Meyersszel kezdett dolgozni. Az amúgy tanárként dolgozó nő rövid idő alatt komoly eredményt hozott ki belőle, Ernst három héttel később megnyerte a Wells Fargo-i profi golftornát. Szomorú történet, mert világsiker ide, vagy oda, azóta senki sem kérte Susie Meyers segítségét.

„Sokan azt mondják, nem is vagyok igazi golfedző, de ez butaság. Az a célom, hogy olyan fiatalokat neveljek, akik hisznek a saját képességeikben, elfogadják tőlem azt a tudást, amit én tudok. Nem videókazetták nézegetésétől lesz valaki edzőlegenda” – mondta Meyers.

Ernst a tavalyi győzelme után még arról beszélt, edzője nélkül sosem jött volna össze ez a siker, de aztán elhagyta Meyerst. Az idén 28 versenyen indult, de a top25-be egyszer sem tudta beverekedni magát, most a 322. a világranglistán.

Mit gondol erről a sportpszichológus?

A sport egy kemény férfivilág, a teljesítményről szól, ezért nehezen férnek bele a női edzők, mondja Imre-Tóvári Zsuzsa. Magyarországon, de a világon sincsen sok férfi csapat, ahol női edző van. Ez valamennyire egy szociálisan kialakult világkép,

aminek még mindig az a zászlóra felírt jelmondata, hogy a nőknek a tűzhely mellett a helyük.

Ha egy nőt beválasztanának itthon egy nagyon sikeres férficsapat mellé edzőnek, az akármilyen jó volt is az adott sportágban korábban, nehezen lenne hiteles. Valószínűleg ha szakmailag felkészült, akkor ugyanúgy meg tudná oldani a feladatot, mint egy férfi, ez nem kérdés. Nincsen semmilyen élettani eltérés a férfi és a női agyban abban a tekintetben, hogy mennyire tudja szakmailag valaki elsajátítani az edzői feladatokat.

„De azért az a zászló azzal a felirattal mégis ott van. És nem véletlenül van ott. Kitörölhetetlenek az anyai és családösszetartó női feladatok a világ alapértékrendjében és ezért ez nagyon sok férfi agyában is alapvetés. Nem kérdőjelezném meg, jogos vagy sem, megállja-e a helyét a mai világban, ezt mindenki maga döntse el. De ezek miatt az alapvető szociális szerepek miatt nem lesz hiteles egy nő a férfi játékosoknak."

Mert nem fogadja el, mert nem néz fel rá akkor, amikor a pálya mellett üvölt vasárnap délelőtt és nem otthon van a gyerekeivel, ahogy a „rendes anyák”. Ezek kitörölhetetlen és nagyon mély sztereotípiák,

Ezért a női edző nehezen tud hiteles lenni vagy tiszteletet kivívni a férfi játékosok előtt. Ha egy vezetőt nem tisztelnek, és nem néznek fel rá, akkor nem tudja irányítani a csapatát, szétesik a csapat, romlik a teljesítmény. Nem kockáztatja meg egyetlen nagy klub sem azt, hogy elússzon fél év vagy egy év kemény munkája azon, hogy akármennyit dolgozik egy csapat, nem fognak a női vezető után menni tiszta szívükből a játékosok. Persze vannak erős, férfienergiával rendelkező nők, akik tudnak hatni. De olyan, zsigerekbe beépített, sokszor ösztönös férfireakcióval kell szembenézniük, ami óriási feladat.

Egyéni sportolóknál vagy párosoknál ez egy fokkal jobban kivitelezhető, mert nem kell legyőzni egy csapatnyi férfienergiát.

A hagyomány és a diszkrimináció űzi el a nőket

Egy 2012-ben készült amerikai tanulmány említést tesz arról, hogy az észak-amerikai profi sportágakban több, mint ezer edző dolgozik, de köztük egyetlen nő sincs. Sőt az elmúlt negyven évben a női – leginkább egyetemi – csapatokat edző nők száma is 90-ről 43 százalékra csökkent.

1990-ben a híres egyetemi kosárszakember, Rick Pitino egy női másodedzőt választott maga mellé. A kosárlabda halhatatlanjai közé választott edző - bár kiemelte, hogy számára fontos volt Bernadett Mattox kijelölésénél, hogy partnere jól ismerte a játékot és maga is magas szinten űzte azt – első sorban a publicitás miatt döntött így. Ahogy fogalmazott, egy férfi segédedzővel csak az újságok 36. oldalára kerülne, így viszont a címlapokra.

Ennek a szemléletnek a legfrissebb negatív példája Corinne Diacre esete is. Ő lehetett volna az első nő, aki profi futballistákat készít fel. Bár határozottan látott munkához, a média addig viccelődött rajta, amíg egy edzés után végleg hátat fordított a francia másodosztályban szereplő Clermont Foot csapatának.

Miben kereshető a fentiek oka? A fő érvek, hogy

a nők túl labilisak egy profi sportklub vezetésére, a férfiak nem tisztelik őket, és ráadásul nem is játszottak soha együtt férfiakkal.

Bár a szakmai tudás elsajátításának nem alapfeltétele a magas szinten űzött profisport, ez a szemlélet egyáltalán nem változott. Ellen Staurowsky sportmenedzser, egyetemi oktató szerint a feltételezés, hogy a férfiak képtelenek elfogadni és tisztelni egy nőt, tulajdonképpen a férfiak számára sértő.

A nők emancipációja az elmúlt évszázadokban eljutott oda, hogy az élet szinte minden területén mostanra vezető szerepeket töltenek be. A sport valahogy sokáig ellenállt a mindennapok forradalmának. Pedig kellenek a nők. A sportban is.