Oroszok fikázzák, amerikaiak dicsérik

Bár a befolyásos csinovnyikok szerint csak a rosszindulatú külföldiek találtak kivetnivalót a Szocsiban zajló olimpia körülményeiben, de szörnyülködni az oroszok is tudnak – ahogy a külföldiek dicsérni.

Aranyos, bármit is jelent

Az orosz sajtó hamar felkapta Noah Hoffman blogját, miután az amerikai síelő elismerő szavakkal írt az olimpiára felkészült Szocsiról. „Hatalmas a változás tavaly óta. Ami akkor sártenger volt, az most valódi útnak látszik" – írta például. Elismerte ugyan, hogy az ő szállodájukban is elment az áram az első nap, de gyorsan hozzátette, hogy szakemberek hada jelent meg azonnal, és a hibát elhárították.

Hoffmannra mély benyomást tett a városban őket köszöntő helyiek sokasága. Legfeljebb az olimpiára kitalált jelszóval nem tudott mit kezdeni: Hot, cool, yours (nagyjából Forró, frankó, a tiéd.) 

„Nem egészen értem, hogy ez mit jelent, de aranyos" – írta Hoffmann.

Az olimpia negyedik napjára több külföldi újságíró is megenyhült. Ideje a kárörvendést olimpiai hangulatra cserélni – írta a Der Spiegel tudósítója is. Benjamin Bidder szerint a körülmények korántsem rosszak, bár az első éjszakát valóban vacak helyen töltötte 200 dollárért, második szállodájában napi 140 dollárért tengerre néző kilátást, remek ellátást kapott. Persze az "ikervécé" az ő fantáziáját is megragadta, mint sok posztoló sportolóét.

Az egykori erős ember bocsánatot kérne

Sokatmondó ugyanakkor, hogy egy korábbi szovjet olimpiai aranyérmes sportolónő, aki ezúttal újságíróként jött Szocsiba, leplezetlenül szörnyülködött blogjában az őt fogadó körülményeken. Nem működött a szállodában a fűtés, több szobában hiányzott a zuhanyrózsa – de legalább volt melegvíz – és a szálloda reménytelenül piszkos volt, miután azt az előző nap hagyták csak el az épületen dolgozó munkások, írta Jelena Vancehovszkaja. A sportolónőnek van mivel összevetnie a viszonyokat, elvégre 1976-ban aranyérmet nyert, tízméteres sáncugrásban, amiben rajta kívül a szovjet és orosz sportolók közül még senkinek sem sikerült győznie. Igaz, a következő napokban, miután a sport vette át a főszerepet, már az ő blogja sem az infrastrukturális hiányosságokról szól.

Ugyanezt erősítette meg a Guardian tudósítója is. Sean Walker szerint az első héten valóban sok újságíró és sportoló kapott kifogásolható szállást, de mégsem ez volt a jellemző, és ezek a hiányosságok is megszűntek mostanra.

Nem dicsérte agyon viszont a megnyitót Jurij Luzskov. A Moszkvát 20 éven át vezető polgármester szerint a látottak inkább csak a csodálatos londoni nyitányt igyekeztek utánozni. Igaz, a Kremlre kissé megsértődött egykori erős ember – akit a kilencvenes évek végén az elnöki szék esélyesének tartottak, és akit 2010 ben meglehetősen váratlanul bocsátott el posztjáról az akkori elnök, Dmitrij Medvegyev – elismerte, hogy a felépített stadionok, szállodák minősége kiváló. "E tekintetben dicséret illeti az építőket. Szocsi most már nem az a város, ami valamikor sok szovjet ember álmát jelentette."  Az egykori polgármester – akinek felesége épp az ő polgármestersége alatt vált a moszkvai építési megrendelések révén milliárdos vállalkozóvá – sokallta viszont az olimpiára elköltött gigantikus összeget.

Ezt egyáltalán nem tartom az ország nagy sikerének. Egyúttal azt hiszem, bocsánatot kellene kérni Szocsi lakóitól is, akik az elmúlt években hatalmas nehézségeket viseltek el az építkezések miatt

Luzskov odaszúrt az újjávarázsolt városnak is. "Szocsi már nem az a kedves kis város, ami egykor sok szovjet ember álma volt. Hogy ez jó vagy rossz, azt nem tudom" – mondta Luzskov.