A rákos testvér lett a példákép

„Nekünk természetes, hogy ugyanazt a sportágat választottuk és magas szinten vagyunk benne" – mondták még az olimpia előtt a kanadai Dufour-Lapointe nővérek. Mindhárman a mogulban versenyeztek, de rajtuk kívül is vannak még testvérek, akik kijutottak Szocsiba. Egy egész jó kis csapatot össze lehetne belőlük állítani.

A Dufour-Lapointe nővérek tényleg a legmagasabb szinten állnak. A legkisebb, Justine olimpiai bajnok, míg a középső, Chloé ezüstérmes lett. A nővérüknek sem sok hiányzott, de Maxime végül csak a tizenkettedik lett. A sportágválasztásuk érthető, a szülők mögöttük állnak, a menedzser szerepét pedig anyjuk vállalta magára.

Szocsiban egy holland testvérpárnak is sikerült az a bravúr, ami a kanadai mogulosoknak. A gyorskocsolya 500 méteres számban a Mulder ikerpár két érmet is szerzett. Michel Mulder a második futam után éppen testvérétől, Ronaldtól vette át a vezető helyet. Az első két helyet végül nem tudták megtartani, mert egy harmadik holland, Smeekens befért kettejük közé.

A rákbeteg testvér lett a példakép

Az északi összetettben is indultak testvérek, a Fletcherek közül az idősebb, Bryan már háromévesen síelt, és négyévesen már a síugrást is kipróbálta. Szülei nem ellenezték, hogy ilyen veszélyes sportágba vágott, mert Bryan csak a sáncon tudta igazán jól érezni magát. Hároméves volt, amikor leukémiát diagnosztizáltak nála, és nem voltak túl jó kilátásai. Szülei ezért is hagyták, hogy olyan dolgokat csináljon, amiket élvez. Hatévesen már a sífutást is hozzávette a síugráshoz, és miután le tudta győzni a rákot, egészen jó versenyzővé vált, gyakran ott van a legjobb tíz között a világkupákon, de sikerült már futamot is nyernie. Szocsiban a normálsáncos versenyben a 26. lett nem túl jó síugrása miatt. Az öccse, Taylor most is mögötte volt, 33. lett. Különleges a kapcsolatuk, Taylor Bryant tekinti példaképének, mert le tudta győzni a rákot. A báty mindig is mentorként viselkedett, amikor Taylor abba akarta hagyni a profi sportot, ő győzte meg a folytatásról.

A biatlonban általános a testvérharc

A biatlonban tele van testvérekkel a pálya. Ahogy mogulban, itt is van egy nővértrió. A svájciak női váltójában Selina, Elisa és Aita Gasparin is ott van. Közülük Selina számít legjobbnak, idén két világkupafutamot is nyert, de meglepetésre nagyobbik húga, Elisa szerepelt jobban az olimpiai sprintben, nyolcadik lett. Aita inkább még a juniorok között versenyez, de már ő is indult felnőtt világkupákon.

Az elmúlt két évben a férfi mezőnyt uraló, francia Martin Fourcade élete első olimpia bajnoki címét szerezte Szocsiban. Az üldözéses lett az övé, de a mezőnyben ott volt bátyja, Simon is, akivel már váltóban voltak együtt  világbajnoki másodikok és világkupagyőztesek.

A norvégoknál a Bö fivérek, Johannes és Tarjei indultak sprintben és üldözésesben, de a vártnál sokkal rosszabbul szerepeltek, a legjobb helyezésük a 27. lett. Pedig az idősebb Tarjei a legnagyobbak között van, már hétszeres világbajnok. Öccse a szezonban robbant be, amikor egymás után két világkupafutamot is behúzott.

Ahogy a gyorskorcsolyázóknál, a biatlonban is vannak ikrek. Az ukrán Vita és Valj Szemerenko már évek óta az élmezőnyhöz tartoznak, és kirobbanthatatlan tagjai az ukrán női váltónak, ami az olimpiai aranyra is esélyes. Vita Szemerenko jó formában van, Szocsiban a sprint bronzérmese lett.

A szlovák Anastasiya Kuzmináról és az orosz Anton Sipulinról kevesen gondolnánk a nevek és a nemzetiségek alapján, hogy testvérek. Kuzmina az orosz szövetséggel balhézott össze, mielőtt a szlovák állampolgárságért folyamodott, és izraeli férje nevén versenyez. Nem is rosszul, a női sprintben meglepetésre megvédte négy évvel ezelőtt szerzett címét. Sipulinnak eddig nem jött össze az érem, csak negyedik lett, ha nem hibázza el utolsó lövését, akár olimpia bajnok is lehetett volna, annyira erős volt sífutásban.

Ha ő olimpikon, én is az akarok lenni

A sífutásban egy brit testvérpár szerepel. Az Alaszkában felnövő Andrew Musgrave-től sokan várták a döntőbe jutást sprintben, mert a norvég bajnokságon is sikerült győznie, de formán kívül volt, még az elődöntő sem jött össze neki. Nővére Rosamund később kezdett el versenyezni, a vancouveri olimpiára még csak testvérét ment el megnézni, de annyira lenyűgözte a hangulat, hogy versenyezni kezdett. A ő képességei azonban jóval szerényebbek.

Sadie Bjornsen azt unta meg, hogy folyton a sífelvonón kell fagyoskodni, ezért váltott alpesi síről sífutásra, be is jött neki. Világkupán volt már dobogós, és indulhat első téli olimpiáján. Ahogy öccse, Erik is.

Ha a fiúk hokizhatnak, mi is akarunk

A cseh Milan és Zbynek Michaleknél is úgy volt, hogy ha már a báty sportolt valamit, akkor az öccse is követte. Michalekéknék megérte edzésre hordani a gyerekeket, mindketten NHL-hokisok lettek. Milan az Ottawa Senators csatára, Zbynek a Phoenix Coyotes hátvédje.

Raffléknál már az apa is profi játékos, két olimpián is járt az osztrák válogatottnál, így Michaelnek is Thomasnak is eléggé egyértelmű a sportágválasztása. A fiatalabb Michael a Philadelphia Flyers játékosa, míg Thomas a Red Bull Salzburgban hokizik.

A szlovák Hossa testvérek is apjuk nyomdokain járnak, aki a válogatottnál is dolgozott edzőként. Az NHL-ig jutó Marcel és Marian nemcsak pályán fog össze, egy alapítvány is működtetnek, ami a nehéz sorsú fiatal sporttehetségeket segíti. Négy éve mindketten ott voltak az olimpiai negyedik szlovák csapatban. Marcel pedig a 2012-es világbajnoki második csapatban is játszott.

A női hokisok között is vannak ikrek, Monique és Jocelyne Lamoureux az USA válogatottjában játszik, nem is akárhogy, három-három világbajnoki aranyuk, illetve egy ezüstjük van. Az egész család hokiőrült, négy fivérük is mind profi játékos. Az ő hatásukra kezdtek a lányok is hokizni, nyolcévnyi balett és tánc után váltottak sportágat.

Kesselék nem szülői örökségként kapták a hokit, apjuk NFL-játékos, anyjuk atléta volt. Az ő testvérei viszont profi jégkorongozók voltak, így Phil és Amanda őket követte. Amanda a négy évvel idősebb bátyja miatt kezdett játszani, muszáj volt valamivel együtt eltölteni az időt. Amanda mára világbajnok, Phil pedig Vancouver ezüstérmese.

Együtt csúsznak

Charles és Francois Hemlin 2010-ben együtt élhette át hazai közönség előtt, hogy milyen olimpiai bajnoknak lenni. Mindketten tagjai voltak a kanadai 5000 méteres rövidpályás gyorskorcsolya-váltónak. A győzelmet most nem tudják megismételni, csak B döntősök, de Charles 1500 méteren már nyert Szocsiban is egy aranyat.

Maia és Alex Shibutani jégtáncban alkotnak egy párt. A három évvel fiatalabb Maia kezdett el hamarabb korcsolyázni, de később az addig kosárlabdázónak készülő Alex is a jégre ment, és 2004 óta már együtt versenyeznek.

A USA férfi- és női curlingválogatottját is egy-egy Brown vezeti. A 41 éves Erika nagy visszatérő, 1998-ban olimpikon volt, de azóta nem sikerült kijutnia, csak férjének, a kanadai csapattal három bajnokságot nyerő Ian Tetleynek szurkolhatott. Öccse, Craig folyton irigykedett, hogy Erika körbeutazza a világot, hogy hasonló élményeket szerezzen, ő is versenyszerűen kezdett el curlingezni.

Bernadette Schildnek nem lehet könnyű nővére, az olimpia bajnok Marlies árnyékában élni, de akár éppen Szocsiban léphet ki onnan. Marlies a szlalom olimpiai bajnoka, és most is esélyesként indulhat. Bernadette is megpályázhatja a dobogót, világkupában már végzett az első háromban.

Egymástól lesik el a trükköket

Taylor Gold a 2002-es olimpiát nézve döntött úgy hétévesen, hogy snowboardozni fog. Kilencévesen már versenyzett, és most ott lehet első olimpiáján. A három évvel fiatalabb húga, Arielle a bátyját követte, de nála nagyobb sikereket ért el. Taylort ez nem frusztrálta, hanem ösztönzőleg hatott rá. Arielle eredmény nélkül megy most haza, a szerdai edzésen megsérült a válla, el sem indult. A félcsőben még egy svájci is testvérpár indult, a nőknél Ursina 12. lett, 

Gjermund és Oystein Braaten azonos sportágat nem, csak azonos számot választott. Az idősebb Gjermund snowboardban, öccse a szabadstílusú sí slopestyle számában indult.

A következő olimpián alighanem az új-zélandi Wells testvérek lesznek a rekorderek, jó esély van rá, hogy négyen lesznek ott, de most be kell érniük a holtversennyel, ahogy a Dufour-Lapointe és Gasperin nővérek, úgy ők is hárman vannak kint Szocsiban. Beau-James és Josiah slopestyle-ban és félcsőben is indult, míg Byron csak ez utóbbiban. A család negyedik szabadstílusú sízője, a 15 éves Jack otthon maradt.

Hosszú láb, rövid hát, ez kell

Andreas és Wolfgang Linger a páros szánkózás legjobbjai, 2006-ban és 2010-ben olimpiai bajnokok voltak, ők voltak a sportág történetének második párosa, amelyik meg tudta védeni a címét. Szocsiból is éremmel mennek haza, de most csak az ezüst jutott a 17 éve együtt szánkózó osztrák párosnak.

A bronz szintén egy testvérpáré, Andris és Juris Sicsé lett. A lett sportolók egy szánkópálya környékén nőttek fel, gyakran játszottak ott, mindenféle eszközzel próbáltak csúszkálni, aztán egyszer csak elkapta őket a pálya felügyelője, aki egy edzőhöz vitte el őket. Ők meg is magyarázzák, hogy miért ideális párosuk. „Juris lábai rövidebbek, míg a háta hosszabb, tökéletesen passzol, hogy alul feküdjön a szánkón, nekem nagyon hosszú lábaim és rövid hátam van."

A lettek imádnak csúszni, a szkeletonban is ott vannak, a két Dukurs közül bármelyik nyerheti is a számot. Az előző szezonban övék volt a világkupa első két helye. Négy éve Martins szerepelt jobban, második lett, míg Tomass a negyedik helyen jött be. Nem véletlen a sportágválasztásuk, az apjuk a válogatott egyik edzője.