Öt olimpia után miért ne jöhetne a hatodik?!

„Motivál az, hogy rekordot döntsek, mindig van bennem olyan vágy, hogy megmutassam, mit tudok, ha kijutok, már az is nagy siker. Hogy pontot vagy érmet szerezzek, arra mondjuk annyi az esély, mint hogy Magyarország olimpiát rendezzen” – mondta a 37 éves Gádorfalvi.

A kvótaszerző világbajnokság idén októberben lesz, onnan a 26 legjobb szörfös nemzet küldhet majd versenyzőt Rióba, de 2016-ban is lesz még esély kijutni, két helyért még versenyezhetnek az európaiak. „Vannak még korombeliek a mezőnyben, a most 43 éves portugál João Rodrigues 1992 óta minden olimpián ott volt és Rióra is van esélye” – mondta a legjobb magyar szörfös, aki karrierje során 23-szor nyert országos bajnokságot, volt világbajnoki második és harmadik is, világkupafutamot háromszor nyert, 1999-ben a Fertő tavon, 2005-ben Sydneyben, 2007-ben a Garda-tavon győzött.

Hogy Gádorfalvi még mindig az élvonalban van, azt tudatosságának is köszönheti, vannak olyan időszakok, amikor háttérbe szorul nála a versenysport. „Az olimpiák után mindig kihagyok egy-két évet, túl vagyok pörögve, nem lehet 20 éven keresztül a csúcsra járatni magad, kiéghetsz, megsérülhetsz, ha nem pihensz. Egy idő után persze már hiányzik a szörfözés, mert életformámmá vált. Ha hideg van, 10 fok és közben ömlik az eső, akkor persze nem annyira szeretem” – mondta Gádorfalvi.

Eddig nem érezte úgy, hogy ne tehetné meg, itthon nincs igazi ellenfele. Mindig van egy-két próbálkozó, most is együtt járnak versenyezni egy fiatal magyar szörfössel, de ritkán szorítja meg.

Gádorfalvit szinte kötelezték a családi hagyományok, hogy szörfös legyen. „Apám versenyzett, emiatt én szinte a szörfversenyeken nőttem fel. Aztán beálltam a nagyok közé, de mai szemmel kicsit későn, 11-12 évesen kezdtem vele foglalkozni.”

1996-ban az atlantai olimpián még szinte gyerekként, 18 évesen vett részt. „Athén után kezdtem el igazán komolyan foglalkozni a szörffel, autodidakta módon próbáltam tanulni, ellesni a trükköket a külföldiektől, majd edzőképzésére is beiratkoztam.”

Azóta sokat változott a sportág, nemcsak a szörfök alakultak át, de jóval fizikálisabb lett a sportág, már nagyon sokat kell pumpálni a szélben. A magyar versenyző Atlantától Pekingig folyamatosan javított helyezésein, 40., 24., 22. és 19. helyet szerzett az olimpiákon. Londonban nem volt esélye javítani, mert egy árboctörés visszavetette, így a 25. helyet szerezte meg.

Gádorfalvi most kezdi meg a felkészülést a szezonra, amikor csak teheti, tengerre megy, a dél-spanyolországi Cádizban, Palma de Mallorcán vagy Horvátországban edz. Folyamatosan ingázik, többhetes edzőtáborok után tölt itthon egy kis időt. A szörfösöknek is nyár a főszezon, de ilyenkor Gádorfalvi leginkább azzal van elfoglalva, hogy megteremtse versenyzése feltételeit, abból keres pénzt, hogy a Balatonon saját szörfakadámiáját vezeti.

„A világkupa első 20-30 helyezettje szinte kivétel nélkül profi, én ezt nem tehetem meg. Nem tudom létrehozni azt, amit akarok, csak egy apró része vagyok a gépezetnek. A szövetség mellém áll, kiemelten támogat az erejéhez mérten, de ne csodálkozzunk, a szörfsport mégsem egy futball” – mondta.

Gádorfalvi egyedül, edző nélkül készül, a sportágban hagyomány, hogy a különböző nemzetiségű, de közel azonos tudású versenyzők együtt mennek edzőtáborozni. Hogy kik a hasonlók, azt sebességi teszteken döntik el.

„Az igazán profik komplett csapatokkal mennek mindenhová, a beachre komplett konténerfalukat telepítenek, hogy ott tudjanak pihenni. A franciák a végtelenségig elmennek, a legapróbb részletekig kidolgoznak mindent. Ahogy Pekingben, úgy Rióban is külön meteorológiai állomásuk lesz. Ma ez a tendencia, amit nehéz követni.”

A 2016-os olimpiára még nem mer igazán gondolni, de ha ott lesz, megragadja a lehetőséget. „Jobban fel tudok készülni a gyenge szélre, mert a mezőnyben kicsinek számítok. Jó alkat vagyok a gyenge szélhez, és Rióban arra lehet számítani.