A vérszívó magyar mágus, aki megrengette a pingpongvilágot

• Régen nem állt ilyen jó világranglistás helyen magyar férfi asztaliteniszező, mint a 63. Pattantyús Ádám.
• Pattantyús a szucsoui világbajnokságon óriási szenzációt keltve a világranglista-tizedik, párosban világbajnok, olimpiai negyedik Csuang Csi-jüant győzte le.

• A magyar pingpongos vérszívó védekezőjátékával megy az ellenfelek idegeire.

• Pár éve még annak is örült, ha edzőpartnernek hívták a női válogatotthoz.

Magyar mágus, aki a hetedik mennyországban érzi magát – ilyen címmel írtak Pattantyús Ádámról a nemzetközi szövetség honlapján, amikor  óriási szenzációt keltve legyőzte a tajvani Csuang Csi-jüant (Chuang  Chih-yuan) a világbajnokságon. A két versenyző között a világranglistán 80 hely különbség volt akkor, értelemszerűen senki nem gondolta favoritnak a 90. Pattantyúst.

A magyar játékos végül 4-3-ra nyert, de nagyon kellemetlen pillanatokat kellett átélnie. A hatodik játszmában már 10-7-re vezetett, de a tajvani zsinórban öt pontot csinált, megnyerte 12-10-re a szettet, és 3-3-ra módosította a meccs állását. Az utolsó szettben Pattantyús került fölénybe, 10-6-ra vezetett, de végül csak a negyedik meccslabdát tudta beütni, így vitte a játszmát és a meccset is 11-9-cel.

A meccsekre újabban zenével fókuszál, a fülhallgatóját bedugva teljesen függetleníteni tudja magát a külvilágtól. Kínában Magna Cum Laude, motivációs zenék és a Kill Bill soundtrackje szólt a fülében.

„Nyugodt természetű játékos vagyok. Magamat az eredménytől függetlenítve kell játszanom. Egy-egy mérkőzésen a mentális jelenlét a legmeghatározóbb. Meg kell tartani a higgadtságot, a hatodik szett után úgy jöttem le, hogy a csak itt és csak mostra kell összpontosítanom, ahogy egy sportpszichológus javasolta nekem” – mondta Pattantyús, aki csak mostanában vette igénybe sportpszichológus segítségét.

A pingpongos a hetedik játszmára úgy ment ki, hogy egy kicsit többet fog támadni, mint a hatodikban. Ez a húzása be is jött. Pattantyús a mezőnyben védekező típusú asztaliteniszezőnek van elkönyvelve a sok tolással és nyeséssel. Ezzel a stílussal sokaknak meggyűlik a bajuk.

„A klasszikus védő arra törekszik, hogy eggyel többször adja vissza, mint az ellenfél. Az a célja, hogy az ellenfél rontsa el, nem arra megy, hogy ő csinálja meg a pontot.

Ez elég vérszívós dolog, nem erőszakkal támadok, de ez sok mozgást, rengeteg lábmunkát és erőt igényel, amellett, hogy higgadtnak kell maradnom, nem hajszolhatom bele magamat egy-egy pontba.

Itthon azt gondolták rólam, hogy nem egy nyerő vállalkozás ez a stílus, mivel akikkel sokat játszom, azok kiismertek, és általában megvertek. Külföldön viszont sokszor bebizonyosodott, hogy ez a szokatlan stílus nyerő lehet” – mondta Pattantyús.

Az persze nem tudatos döntése volt, hogy védekező lett. Kilencéves korában tenisszel kezdett, és később, mikor átnyergelt az asztaliteniszre, annak minden nyomát magán viselte.

„A BVSC-ben Dobrotka György analizált, neki a mai napig is sokat köszönhetek, és úgy találta, hogy a teniszből eredően csúnyák a mozdulataim. Szülői hozzájárulást kért ahhoz, hogy ne az elkorcsosult lecsapásaimat javítsa ki óriási munkával, hanem inkább hadd tanítson nekem teljesen új védekező ütésfajtákat.” Pattantyús azóta természetesen a támadásán is sokat javított, és már a szakemberek sem nevezik tisztán védőjátékosnak.

A most 36 éves játékost sokáig éppen emiatt írták le, a válogatottba meglehetősen későn került be. 2011-ben még annak is örült, hogy a női, majd később a férfiválogatott edzőpartnernek hívta. A válogatottba kerülését pár játékos lesérülése, valamint Juhos József és Harczi Zsolt szövetségi kapitány bizalma hozta meg.

Jé, ez a Pattantyús nyerni is tud

– csodálkoztak rá, amikor a Eb-re kvalifikáló meccseket nyertem. Bebizonyítottam, hogy van létjogosultságom" – emlékezett vissza a pingpongos, aki 2012-ben újabb nagy dobásként, hősies küzdelemben jutott ki a kvalifikációs versenyről a londoni olimpiára. Akkoriban úgy emlegették, hogy a pingpongos, aki a semmiből jött.

„Remélem, ez a régi titulus már senkinek nem jut eszébe, mióta három éve top 100-as vagyok. És talán már mindenki jól ejti ki a nevemet is, és nem Patantiusznak hívnak a versenytársak.”

A mostani világbajnokságon a tajvani legyőzése után a nála szintén jobban jegyzett Adrian Crisant győzte le. A legjobb tizenhatba már nem jutott be, a kínai származású ukrán Kou Leitől kikapott, de így is hatalmas eredményt ért el. A verseny után kiadott világranglistán már a 63. helyen szerepel. Emlékei szerint ilyen jó helyen magyar férfi pingpongos utoljára Klampár Tiborék idején, jó húsz éve szerepelt.

Frissítés: 2010 szeptemberében Jakab János az 57. helyen állt.

Nagyon örült, hogy a vb-szereplését mennyien értékelték. „Több mint százan kerestek, teljesen ismeretlenek is hosszú gratulációkat írtak. Azt eddig is tudtam, hogy nem vagyok egyedül, mert nagyon erős a családi hátterem. Bárhol játszom, tudom, hogy családtagjaim és baráti köröm ott ülnek a képernyők előtt akár hajnali kettőkor is, a hazai versenyen kivétel nélkül ott vannak, és hangosan szurkolnak."

Néhány versenyre külön meghívást kap, és ha egy évig tartja ezt a pozíciót, az olimpiára is kijuthat. „Az hajt előre minden edzésen, hogy kijussak a riói olimpiára. A latolgatások szerint 90 százalék annak az esélye, hogy ha a kvalifikációs verseny nem sikerülne, akkor is kijuthatok, ha a ranglista első nyolcvanja között vagyok.”

A jó helyezés anyagiakban is sokat adhat. „A világ top 100 játékosa meg tud élni a pingpongból, bizony nekik szponzoruk van, de egyelőre még nem kaptak rám a pingpongcégek, csak egy kisebb márka támogat felszereléssel. Azért nem panaszkodhatom, mert a francia bajnokság, ahol játszom, és a lengyel, ahová megyek, a jól fizetők közé tartozik. És mindig az volt az elvem, szülői neveltetésből is adódott, hogy ne csak a pingpongra hagyatkozzam, ezért két vállalkozást is viszek.”

Pattantyús úgy érzi, most minden adott a riói felkészüléshez, mióta Aranyosi Péter, Somosi Miklós, Karsai Ferenc és Rácz Levente vette át a válogatottat, új dimenziók nyíltak.

„Személyre szabottabb edzéseket kapunk, mint korábban. Hónapokra előre minden meg van tervezve. Most sok dolog felszínre került. Kipróbálunk új dolgokat, aztán analizálunk, és már megy is a visszajelzés, nagyon jól működik a kommunikáció. Edzés közben is inkább megállítjuk a játékot, hogy átbeszéljük a helyzetet. Nem ész nélkül pingpongozunk. Az is nagyon jó volt, hogy a vb előtt itthon a kanadai és iráni válogatottal készültünk. Így kipróbálhattuk például azt, hogy milyen hatással van az ellenfélre egy-egy szervánk.”