Viola
-6 °C
0 °C

Megvan a magyar válogatott első győzelme a vb-selejtezőkön

DKOKO20161010004
2016.10.10. 23:04 Módosítva: 2016-10-11 08:53:22
Hétfő este 2-0-s győzelmet aratott Rigában, a lettek elleni világbajnoki selejtezőn a magyar válogatott. Ez volt az idei sorozatban az első győzelem, három forduló után ezzel a 3. helyen áll a magyar csapat a B csoportban, a svájciak és a portugálok mögött.

Ma este elsősorban nem a világbajnoki részvételért játszott a magyar válogatott, hanem saját magáért. Ha van kötelező győzelem, akkor a Lettország elleni az volt. Az Eb-eufóriát követően a 2018-as vb selejtezőin két mérkőzésből mindössze egyetlen pontot szereztünk. A Svájc elleni mérkőzés hatalmas egyéni hibákon ment el, előtte Feröer ellen kiábrándító játékkal ért el gól nélküli döntetlent a csapat, egy Lettországgal szembeni botlás már a Storck-féle válogatott szétesését jelenthette volna.

Különösen, hogy ideálisabb vendéglátót nehéz lett volna elképzelni. A lettek formáját mutatja, hogy múlt pénteken otthon kaptak ki Feröertől 2-0-ra. Ráadásul példátlanul silány hazai mérleggel rendelkeztek, a 2016-os Eb-selejtezősorozatban egyetlen pontot szereztek a saját pályájukon. A vereségünk pedig végképp nem volt benne a pakliban, lévén a lettek legutóbbi 15 ellenfeléből egyedül Andorra hagyta el vesztesen a gyepet.

Bernd Storck szövetségi kapitány ígéretéhez híven változtatott Svájc elleni kezdőcsapatán, méghozzá jelentősen. Négy helyen is belenyúlt a csapatba, és a taktikát is átszabta.

Bese Barnabás a péntek este kapitális hibákat vétő Fiola helyén kezdett jobbhátvédben, Korhut Mihály pedig balhátvéd poszton került a csapatba, így Kádár Tamás a védelem közepén találta magát, Lang Ádám pedig a padon. Stieber Zoltánt Gyurcsó Ádám váltotta a balszárnyon – sejteni lehetett, hogyha valamikor bedobja a kapitány, akkor az ma lesz –, és önmagában Nikolics kezdőbe kerülése sem ért senki váratlanul, arra viszont kevesen tippeltek volna, hogy Szalai mellett jut neki hely, Kleinheisler kárára.

A német kapitánnyal eddig nem erőltette a kétcsatáros játékot (bár Románia ellen már szerepeltek együtt), a ma esti kezdő viszont egyértelműen egy hagyományosnak tűnő 4-4-2-re engedett következtetni, két klasszikus, igaz felcserélt szélsővel és két igazi csatárral.

Élénken kezdtünk, úgy harminc másodperc telt el a meccsből, és máris buktatták Gyurcsót a bal szélen, de a beívelésből nem alakult ki veszély.

A lettek az első percekben letámadással próbálkoztak, de különösebben nem hozták zavarba a mieinket, ugyanakkor a labdakihozatal végén általában magunktól is eladtuk a labdát.

A kilencedik percben szép építkezés végén eljutottunk végre a lett tizenhatosig, majd egy percre rá Gyurcsó meg is szerezte a vezetést. Pont, ahogy Storck megálmodta: Nikolics futott le az alapvonalig a jobb szélen, majd passzolt laposan vissza a büntető magasságában érkező Gyurcsóhoz, aki szépen beverte a léc alá. Góllövőnk magányához kellett, hogy eközben Szalai a kapu előterében magára vonta a lett védők figyelmét.

Egy újabb perc, és akár mehettünk volna kettővel is, ám Bese fölé fejelte Dzsudzsák beadását.

A 15. percben egy remek lett szabadrúgás hozta a frászt a magyarokra, Laizans lövése centikkel tévesztette el a kaput, Gulácsi nyújtózkodott, de jobb, hogy nem kellett kiderülnie, tényleg elérte volna-e a labdát. A megelőző szabálytalanságot Kádár követte el, aki Visnakovsot borította fel egy sárgáért cserébe.

A huszadik percre állandósult a magyar fölény, letámadásnak már híre-hamva sem volt, a lettek behúzódtak és leginkább kontrára játszottak.

A 24. percben vendéglátóink eljutottak első szögletükig, amivel finoman szólva nem birkóztunk meg meggyőzően, végül újabb szögletre pattant a lett próbálkozás. Amiből aztán szövevényes úton majdnem ott is volt az egyenlítés, ám Kluskins szélről belőtt labdája – amit Nagy blokkolhatott volna határozottabban – Sabala közbepiszkálása után végül a dermedt védők, és Gulácsi lábai között áthaladva elpattogott a kapunk előtt.

A helyzet érezhetően feldobta a letteket, akik alig három percre rá ismét veszélyt okoztak, egy röviden tisztázott labdát lőttek egyből vissza, a támadójuk le is fejelte Guzmicsot, ám Gulácsi biztosan fogta a középre csúsztatott labdát.

Bár eseményeknek nem voltunk híján, a színvonalat bajosan lehet volna közepesnél jobbra értékelni, volt rossz megoldás elég, Korhut például senkitől sem zavartatva futott el a szélen, mígnem utolsóra úgy négyszer hosszabban tolta meg a labdát, mint amennyi hátra volt még az alapvonalig.

A lettek próbálkoztak, és el is jutottak egy újabb dupla-szögletig, ám nagyobb helyzet ezekből nem alakult ki.

Az ugyanis a 43. percben jött, egy igazi lett ziccer képében. A házigazda kihasználta, hogy rettenetesen nagy távolság volt a visszazáró középpályásaink és védelmünk között, Sabala könnyedén átjátszotta Gerát a felezővonalnál, majd szépen ugratta ki Ikauniekst, akiről Guzmics lemaradt, így a csatár egyedül törhetett kapura, de szerencsénkre gyatrán a bal alsó sarok mellé gurította a labdát.

A szünetben tehát vezetett a magyar csapat, ha nem is érdemtelenül, de szerencsésen. A lettek válogatottnak két hatalmas lehetősége volt, hogy kiegyenlítsen, és a látottak alapján a középpályánk sem tűnt életbiztosításnak. A két kifejezetten támadó szélső, és a négy nap alatt második meccsét játszó Gera mellett Nagynak lényegében egyedül kellett volna szűrnie, ami nem mindig volt megoldható feladat számára.

Ennek fényében nem volt meglepő, hogy Storck váltott a szünetben, és Nikolics helyére Kleinheisler László érkezett a második félidőre. Amiből egy perc se telt el, és már büntetőt reklamáltak a lettek, de a bíró szerint nem volt az, és igaza is volt.

A 49. percben újabb lett ziccer maradt ki, ezúttal Kádár és Guzmics közül Sabala lépet ki bántóan könnyedén, de aztán hál' istennek mellbe lőtte a jó ütemben kilépő Gulácsit.

A vendéglátók a második játékrészben egyértelműen nekünk estek, de ezzel  a magyar csapatnak is több területe nyílt a támadáshoz, amit tíz perc elteltével két helyzetecskével is jeleztünk, előbb Bese lőtt a blokkba a tizenhatoson belülről, majd Gyurcsó baloldali beívelése volt egy kicsit magas Szalainak.

Gyurcsó Ádám a második félidőben is nagyon élt, sőt az 59. percben kis híján megszerezte második gólját. Dzsudzsák kicsit hosszúra mért indítását futotta be a baloldalon, majd befele cselezett és végül jobbal, a tizenhatos előteréből a baloldali kapufa tövét találta el.

A 63. percben ismét ő került helyzetbe, ám ezúttal csak egy kifejezetten rossz lövésre futotta neki az ötös sarkáról, pedig előtte szép labdát kapott Korhuttól.

A második félidő felénél már tisztán látszott, hogy a támadót játszó, de lelkesen visszasegítő Kleinheislerrel sokkal stabilabbak lettünk, állandósult a magyar mezőnyfölény, labdavesztést követően is rendre sikerült szinte azonnal visszaszereznünk a labdát.

Sabala mindezt nehezen viselte, előbb Gerának lépett oda nagyon alattomosan, majd Guzmicsot rúgta fel, utóbbiért meg is kapta végre a jól megérdemelt sárga lapját.

A 75. percben csak Vaninson múlt, hogy nem dőlt el a mérkőzés, Szalai fejelt Gyurcsó szabadrúgásából kapura, de a lett kapus hatalmasat védett. Az ezt követő szögletnél viszont már senki nem akadályozhatta meg Szalait, a csatár Dzsudzsák jobb oldali sarokrúgására fejelte az ötösről a rövidbe. Vanins csak beleérni tudott a labdába, így Szalai Ádám négy nap alatt harmadik gólját szerezte a válogatottban.

A magyar szurkolók egy része petárdázással ünnepelte a gólt. Még fel sem szállt a pályáról a füst, amikor ismét gólszerzési lehetőséghez jutottunk, egy veszélyes szabadrúgás képében. Ki tudja, szegény Tarasovs talán jobban örült volna, ha inkább a kapuba jut a labda, ugyanis Dzsudzsák mértani pontossággal lőtte fejbe a sorfallal felugró játékost, aki egy pillanatra az eszméletét is elvesztette az eset után.

Mindeközben egy újoncot is avatott a magyar válogatott, Gera Zoltán helyére a vasasos Vida Máté érkezett a pályára.

A meccs legvégére látványosan alábbhagyott a koncentrációnk, amiből a 91. percben majdnem meglett a lettek szépítése, ám Gulácsi másként gondolta, és kiütötte a bal felsőből Karasauks bombáját.

Ezt követően már csak arra maradt idő, hogy Korhut egy kisebb csetepatéba keveredjen a félpályánál, amit Pawel Gil játékvezető jótékonyan nem vett észre, inkább lefújta a találkozót.

A magyar válogatott közel sem játszott átütően, a védelem sem tűnt sokkal acélosabbnak, mint svájc ellen, de ma tényleg a három pont volt a legfontosabb, amivel egy kis nyugalmat szerzett magának a csapat, mellette pedig megőrizte igen-igen aprócska esélyét a világbajnoki részvételre: három forduló után Svájc és Portugália után a harmadik helyen áll a csoportban – igaz, a szintén 4 pontos Feröert csak jobb gólaránnyal előzi.

"Rendkívül fontos volt az első győzelem megszerzése, mert nagy nyomás volt a csapaton, de a játékosok megoldották a feladatot. Összességében elégedett lehetek, mert a válogatott dominálta a meccset" - értékelt az M4 Sportnak a magyarok német szakvezetője, aki külön kiemelte Gulácsi Péter kapus remek teljesítményét is.

Lettország-Magyarország 0-2 (0-1)

Riga, Skonto Stadion, v. Pawel Gil (lengyel)

Gólszerzők: Gyurcsó (10.), Szalai (77.)

Sárga lap: Ikaunieks (34.), Sabala (72.), ill Kádár (15.)

Lettország: Andris Vanins - Vladislavs Gabovs, Vitalijs Jagodinskis, Kaspars Gorkss, Vitalijs Maksimenko - Igors Tarasovs - Aleksejs Visnakovs (Zjuzins, 57.), Glebs Kluskins (Ikaunieks, 68.), Olegs Laizans (Karasauskas, 78.), Davis Ikaunieks - Valerijs Sabala

Magyarország: Gulácsi Péter - Bese Barnabás, Guzmics Richárd, Kádár Tamás, Korhut Mihály - Gyurcsó Ádám, Nagy Ádám, Gera Zoltán (Vida Máté, 83.), Dzsudzsák Balázs - Szalai Ádám, Nikolics Nemanja (Kleinheisler László, 45.)

Európai vb-selejtezők, B csoport, 3. forduló:

Andorra-Svájc 1-2 (0-1)

gól: Martinez (91.), illetve Schär (19., 11-esből), Mehmedi (77.)

Feröer-szigetek - Portugália 0-6 (0-3)

gól: Silva (12., 22., 37.), Ronaldo (65.), Moutinho (91.), Cancelo (93.)

A csoport állása:

1. Svájc 3 3 - - 7-3 9 pont

2. Portugália 3 2 - 1 12-2 6

3. Magyarország 3 1 1 1 4-3 4

4. Feröer-szigetek 3 1 1 1 2-6 4

5. Lettország 3 1 - 2 1-4 3

6. Andorra 3 - - 3 1-9 0