Egy vicc volt a doppingellenőrzés Rióban

További Sport cikkek

Kapcsolódók (3)

A sport szürkezónája: legalizáld a doppingolást

Nem mindenki csal, de úgy tűnik, a sportolók kihasználják, hogy betegségre hivatkozva doppingtartalmú gyógyszert szedhetnek. Véletlen, hogy Tour-győztes háromszor is legfontosabb versenye előtt kapott injekciót?

A Klicskót legyőző Fury-rejtély megoldva: kokainozott

Elveszítheti a világbajnoki öveit a brit bokszoló.

Hekkerek bedobták a doppingbombát, de pukkani sem pukkant

Sportolók doppingadatait szivárogtatták ki, de az olimpiai bajnokok is legálisan szedtek gyógyszert. Tényleg betegek vagy csak a szerek miatt?

Súlyos gondok vannak a doppingellenőrzéssel, és a riói olimpián is nevetségesen rosszul működött a rendszer, mutatott rá 55 oldalas jelentésében a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA). Egészen elképesztő hibákat követtek el, amiért a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tehető felelőssé.

Az olimpián induló 11 470 sportoló közül 4125-öt egyetlen egyszer sem ellenőriztek idén, miközben közel felük (1913) erősen doppingérzékeny sportágat űz.
Sorra buknak meg az előző olimpiák súlyemelő bajnokai, ennek ellenére alig volt a sportágban olyan versenyen kívüli ellenőrzés, amelyen vérmintát is vettek volna.
A WADA meglepetten vette tudomásul, hogy a futballban sem volt versenyen kívüli tesztelés.
Rióban ötszázzal kevesebb mintát vettek le, mint ahogy tervezték.
Száz mintát dobhattak a kukába, mert nem tudták beazonosítani, melyik sportolóhoz tartoznak, egyszerűen azért, mert rossz kódokat írtak a mintagyűjtő edényekre.
Egy mintáról két héttel az olimpia utánig azt sem tudták, hol van.
Az olimpián volt olyan nap, hogy a tervezett mintavételek fele sem történt meg
A holléti információs rendszer kitöltését augusztus 8-án rengeteg induló kihagyta, csak 4795-en szolgáltattak adatokat a több mint 11 ezerből.
Majdnem teljesen összeomlott az antidopping program, csak a külön kijelölt csoportnak köszönhető, hogy valahogyan mégis működött.

Már az olimpia előtt is voltak vészjelzések, a WADA egy időre felfüggesztette a riói labor akkreditációját. Az olimpiára végül visszakapta, a WADA külön szakembercsoportot is küldött Brazíliába, hogy minden rendben legyen.

Nem is a minták ellenőrzése volt a fő baj, hanem az, hogy a mintákat nem is sikerült begyűjteni, a WADA szerint azért, mert képzetlenek voltak a sportolók kísérésére alkalmazott dolgozók. (Ha valakit kijelölnek mintaadásra, az a mintavételig egy kísérőt kap.)

Eleve nem volt elég kísérő, az olimpia költségvetésének megvágása miatt 30 százalékkal kevesebb embert vettek fel a feladatra. A többiek közül sem volt mindenki alkalmas a feladatra: a kísérők jó része nem beszélt angolul, így nem is tudták értesíteni a mintaadásra kijelölt sportolókat. Sokszor azt sem tudták, azok hol vannak. De a meghiúsult mintavételeknek nem is ez volt a fő oka, hanem az, hogy a gardedámok oda sem értek időben a versenyhelyszínekre, mert nem volt megszervezve rendesen az utaztatásuk.

Mindez teljesen hiteltelenné tette a doppingellenes programot. Ilyen hibákra nem lehetett készülni, de aki akarta, könnyedén kihasználhatta csalásra.