Nem állhattak dobogóra, mert mások doppingoltak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Rio 2016 cikkek
A New York Times látványos infografikán mutatta be, hogy 1968 óta hány sportolótól vettek el érmet doppingolás miatt, illetve hogy hányan és milyen sportágakban kaptak helyettük újat.
Az adataik szerint 1968 óta
és gyakran csak sokkal-sokkal az olimpia után kapták meg az elismerést.
Dopping miatt elkobzott arany és ezüstérmet magyar sportolók utólag nem kaptak a New York Times statisztikái szerint, Baczakó Péter súlyemelő viszont 1976-ban Montrealban így lett bronzérmes, és Hatos Gábor birkózó is, 2012-es a londoni olimpián.
A 2008-ban meghalt Baczakó egy évvel az olimpia után, vagyis 1977-ben egy kávé mellett kapta meg Budapesten az érmet a bolgár Blagojev kizárása miatt. Erről is beszélt ebben a cikkben.
A Sydney játékok előtt a legtöbb dopping-vétség nagyon röviddel az olimpia után kiderült, de azóta a modern technikákkal egészen régi mintákat is újra meg lehet vizsgálni.
és 31 olyan eset volt, amikor az érmet egy évvel az olimpiát követően kellett a doppingoló sportolónak visszaadnia. Három ilyen magyar sportoló volt:
- az 1988-as szöuli olimpia ezüstérmes súlyemelője, Szanyi Andor,
- a 2004-es athéni olimpiai első kalapácsvetője, Annus Adrián, illetve ugyanabban az évben
- Gyurkovics Ferenc ezüstérmes súlyemelő adta vissza az érmét.
A legtöbb adminisztráció akkor történik, amikor aranyérmes a doppingoló, ugyanis ha tőle elveszik az érmet, akkor az összes többi érmes is előrébb lép. Így történhetett meg például, hogy hét évvel a 2000-es Syndney olimpia után - amikor Marion Jones amerikai atléta visszaadta három aranyérmét és egy bronzérmét, akkor - hét másik atléta eredménye is azonnal megváltozott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
