Hogy jutottunk el a vizes vb megrendezéséig?

Bármennyire is furcsa, a 2017-es vizes világbajnokság szálai 2002. decemberéig vezetnek. A riesai rövid pályás Európa-bajnokságon arról szavazott az európai szövetség (LEN), hogy 2006-ban Budapest legyen a házigazda. 1958-ban már itt volt az Eb - sőt, az első is, még 1926-ban -, de hosszú évtizedig Magyarország inaktív volt, ha rendezni kellett. Pedig a sikerek indokolhatták volna. 

2002-ben már Gyárfás Tamás a hazai szövetség elnöke volt, de a LEN-ben nem töltött be semmilyen pozíciót. Ettől még annyira biztos volt a rendezésben, egyúttal a befolyásában már akkor, hogy azt mondta: ha nem kapjuk meg, lemond.

A sportminisztert Gyurcsány Ferencnek hívták, 2003-ban májusban meg is született a kormánydöntés arról, hogy Lágymányoson 6 medencés komplexum épül 8 milliárdért.

Az ígért fedett uszodát Lágymányosra nem építették meg, egy versenynapot elmosott a monszunszerű eső a Margitszigeten, de az Eb összességében sikeres volt, sok szurkolót vonzott, sikeresek voltak a magyarok, igaz most a 2 aranyérem egyértelmű kudarc lenne. 

2007-ben Debrecen megkapta a rövid pályás Eb-t, 2008-ban pedig az is kiderült, hogy 2010-ben ismét Budapest lehet a rendező. A fekete puli kabalafigura után jöhetett a fehér. Ez a rendezés egyszer megingott, mert az MTV nem akarta közvetíteni az eseményt, a tévés garancia pedig alapfeltételnek számított. Végül a keménykedés véget ért, és a második Orbán kormány első nagy sporteseménye elkezdődhetett júliusban, és akkor már 6 magyar aranynak lehetett örülni. 

Gyárfás egy héttel a döntés után, vagyis 2008-ban már bekerült a LEN-vezetők közé, egyenesen alelnök lett. 2009-ben pedig a FINA végrehajtói bizottságába választották, az akkori közlemény szerint ilyen magas pozícióban 1968-ban volt utoljára magyar. Nevezetesen Rajki Béla, a pólósok egykori kapitánya.

A LEN-ben egyre befolyásosabb Gyárfás mozgásterét jól érzékelteti a következő hazai rendezés. Antwerpen visszalépése után felhívta Kósa Lajost, hogy Debrecen képes lenne-e rekordidő alatt beugrani a 2012-es Eb megrendezésére. A helyeslő válasz után egy hét alatt ide hozta az eseményt. A LEN-nek jól jött a beugrás, bár ezt a verseny az olimpia közelsége miatt sokan kihagyták volna a magyarok közül, végül vállalták a szereplést, hiszen mégiscsak a hazai közönség előtt úszhattak.

A londoni olimpia után Gyárfás minden eddiginél nagyobbat akart dobni, el is jutott a kormányig, és bedobta az álmát, a vizes vb ötletét.

Ugyan már lejárt a határidő, érezte az erőt magában és a FINA-ban három év alatt kialakított kapcsolatrendszerében, hogy simán át tudja vinni az akaratát, pláne, ha van kormánygarancia. Ezt Orbán Viktortól megkapta, Giró-Szász András kormányszóvivő pedig már arról beszélt 2012-ben: Lágymányos lesz a helyszín.

Gyárfás malmára hajtotta a vizet, hogy a FINA évekre előre ki akarta osztani a rendezői jogot, nyugalmat szeretett volna, mert nem akart még egyszer kínos helyzetbe kerül egy lemondás után.

A 2013-as rendező, a nem éppen a nélkülözéséről ismert Dubaj ugyanis anyagi okokra hivatkozva lemondta az eseményt, amit így Barcelona kapott meg. A katalánok 2003-ban már lebonyolították egy vb-t, volt rutinjuk és létesítményeik is.

2013 júliusában eljött a nagy nap, Magyarország vetélytárs nélkül megkapta a vb-t. Gyárfás tanulva és okulva a 2012-es labdarúgó Eb-pályázatból és a nulla szavazatból, biztosra ment, nem volt ellenfél. Orbán Viktor is ott volt a helyszínen, Hosszú Katinka is kampányolt, az akkori MOB-vezérkar is – Borkai Zsolt és Szabó Bence -, akik közül már senki sincs az olimpiai bizottságban, ahogy Gyárfást is leváltották a MÚSZ éléről.

Aztán jött az újabb csavar a sztoriban, 2015. márciusban a mexikói Guadalajara váratlanul visszalépett, és a 2017-es időpont megüresedett. Gyárfás újra akcióba lendült, a kormánytól pár nap alatt zöld utat kapott, és egy hónappal később jöhetett a nagy bejelentés. Az összköltséget 85 millió dollárra, 25 milliárd forintra becsülte. (Már ötszörösnél tartunk.) Ekkor már a helyszín a Dagály volt.

Az eddigi beugrások tökéletesen sikerültek - nyílt vízi világkupáknál is -, a FINA-ban egyértelmű volt az álláspont: Magyarországnak nem lehet gond a következő sem, a megbízhatóság nagy erényünk.

Mivel az olimpiarendezés gondolata ismét felmerült 2014. decemberben, így a kormánynak még inkább kapóra jött, hogy 2017-ben jöjjenek ide a legjobb úszók, műugrók, vízilabdázók. Az olimpiai álom már a múlté, egy kimagasló színvonalú vb viszont nagyon is a jelen, bár a pénzszórás már egyre nehezebben követhető és indokolható. 

Mit kell még tudni erről az eseményről?

Amint a felsorolásból is látható, az Egyesült Államokat nem mozgatta egyszer sem az esemény, noha az úszás mellett a női vízilabdában egyeduralkodónak számít, a műugrásban is lenne éremesélyes versenyzőjük, a szinkronúszás ugyanakkor nem érdekes számukra.

A vizes sportágak nagyhatalmai közül eddig csak ők és a magyarok nem rendezhették meg ezt az eseményt. Magyarország hetedik a nemzetek örökrangsorában a 31 megszerzett aranyéremmel.

A világ egyik legnézettebb sporteseménye a futball-vb, az olimpia, az atlétikai vb után a vizes vb. Gyárfás még a legelején közölte, a 2013-as esemény 4,53 milliárd nézőt ültetett a képernyő elé, ezért az ötmilliárdot érdemes megcélozni. A hivatalos célkitűzés a hatmilliárd most. Ebbe a számba azokat is beleveszik, akik egy híradóban végignézték a 10 másodperces snittet is. És azokat is beleveszik, akik minden nap megnézték, többszörösen visszatérők, ezért ilyen magas ez a szám.

Bármelyik nyári olimpia alatt az első héten messze az úszás vonzza a legtöbb nézőt, a második héten pedig az atlétika. Ide nem elég az egyszerű az újságírói akkreditáció, a fokozott érdeklődés miatt külön jegyre van szüksége a médiának.

Budapestre is külön stábokat küldenek a nagy tévék, hírügynökségek, ezer újságíró érkezésével lehet számolni.

A legdrágább jegyeket az úszásra árulják az olimpia első hetén, 100 dollár alatt nem lehet bejutni a döntőkre. Magyarországon a jegyek ára 3 ezer és 20 ezer forint között mozgott.

Vb-t persze nem lehet csak úgy rendezni, ki kellett fizetni az 5,25 millió dolláros jogdíjat a FINA-nak, ezt a kormány még a pályázat első szakaszában megtette.

Ezért cserébe kapja Budapest nagyjából 180 országban a közvetítéssel az ország és a város promócióját 2 héten át, bár a medencés úszás hete a legérdekesebb.

Az igazi üzletet viszont a rendezőnek a masters-vb jelenti, akkor azok a hobbiúszók érkeznek a városba a világ minden pontjáról, akik családosak, és a vendégéjszakák száma továbbra is biztosított.

Mert az igazán érdekes kérdés, hogy bármekkora nagy világverseny is a vizes vb, naponta 2-3 ezer szurkoló érkezik-e rá külföldről. Ha a 300 ezres összlátogatóból 10 százalék külföldről érkezik, az már elfogadható eredmény, de nem összevethető még a Szigettel sem, ahová ennél több külföldi turista legalább érkezik minden évben.

Ekkora és ilyen összetett sporteseményt ugyanakkor még nem rendezett Magyarország, ezért ez egy nagy vizsga, de a szervezők bele sem vágtak volna, ha nem tudják, képesek vagyunk rá.