Megvágták az állami pénzt, eredményesebbek lettek

Hétfőn közölte az Eurostat, hogy százalékos arányban Magyarország költ az Európai Unióban a legtöbbet a sportra. A kormányzati kiadások 2,5 százaléka megy erre a területre, míg Dánia éppen az EU-átlagnak megfelelően támogatja az ágazatot, vagyis 0,7 százalékkal. Az országban a szabadidősportot is kiemelten támogatják, az is benne van ebben az adatban, míg nálunk a létesítményekre szánt pénzek szerepelnek benne, de a tao-támogatás nem.

Dániát azért érdemes kiragadni, mert az ország forrást vont ki a sportból az elmúlt években, ám ennek ellenére javított az eredményességén. Mindez Gulyás Erika disszertációjából derült ki.

Az Egyesült Királyságot szokták rendszeresen példaként hozni, ahol teljesen megváltoztatták a sport rendszerét (UK Sport), miután az 1996-os olimpián mindössze egy aranyat nyertek. Azóta a leginkább prosperáló rendszer az övék, és 27 riói arannyal – Kínát megelőzve - bejöttek az Egyesült Államok mögé a második helyre. A britekkel azonban nem szerencsés az összevetés, mert nagyobb és lényegesen tehetősebb ország.

Itt van néhány adat az 5,7 milliós Dániáról, és a 10 milliós Magyarországról.

• Dánia hat érmet szerzett (1992, 1996, 2000) majd 2004-ben hetet, 2016-ban azonban tizenötöt.
• Magyarországnak 1992-ben még 30 érme volt, 2016-ra ez megfeleződött, és 15 lett
• Dánia a 15 érmet 9 sportágban szerezte 2016-ban.
• Magyarországnak 4 sportág nyert.
• A dán küldöttség 120 fős volt, a magyar 160.
• Dániában a kerékpár, tollaslabda, evezés, vitorlázás, vagyis a világban népszerű, nagy konkurenciát jelentő sportágak nemcsak jelen vannak, hanem éremszállítók.

A közös pont a két ország sportjában a kajak és az atlétika, Kozák Danuta épp Jörgensent verte, atlétikában 400 gáton lett egy ezüstjük, míg nekünk egy Márton Anita súlylökésben hozott egy bronzot.

Ami még igazán nagy szó, hogy a dánoknál a 4x100-as női vegyesváltó nyert úszásban bronzot. Magyarország nagyhatalom az úszásban, de általában egy-két kimagasló versenyzője van, négyet nem tud kiállítani. (1952-ből van váltóarany, a 4x100-as női gyorsváltó nyerte.)

mert csak két első helyük volt. Az 50 gyorson győztes Pernille Blume mellett a férfi kézilabda olimpiai bajnokcsapat, amit története legnagyobb sikerét ért el.

Blume 4 millió forintnak megfelelő 100 ezer koronát kapott hazájában, és rendkívül boldog volt, hogy nem kell adóznia belőle, hanem különengedéllyel megtarthatta a teljes összeget. Nálunk 35 millió forint járt egy aranyérem után.

Gulyás Erika megállapította tanulmányában, egy nemzet olimpiai sikerességét leginkább a gazdasági ereje, lakosságszám, a tradíció 50 százalékban megmagyarázzák.

1992 óta az olimpiai teljesítményben a legnagyobb negatív irányú változás a SPLISS konzorcium által vizsgált országok között nálunk következett be. A cég ezeket az országokat vizsgálta: Ausztrália, Belgium, Brazília, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Japán, Korea, Portugália, Svájc.

Magyarország eredményessége (1992-2016) 4 százalékról kettőre esett vissza, és az állami dotáció csak a sikeresség szinten tartására volt elegendő. A 2004-es és 2016-os olimpiai szereplés, és a világban elfoglalt helyünk nagyjából hasonló. Dánia ugyanebben az időszakban kettőről négyre emelte a súlyát.

Az más kérdés, hogy itthon az állami pénzek négy sportágat stafíroztak ki igazán, a teljes büdzsé 80 százalékát elviszi a futball, kézilabda, kosárlabda és a vízilabda.

A dánok egyébként öt éve alaposan tanulmányozták a magyar sport felépítését, meglátogatták a MOB-ot, voltak a NEKA-n, és más országokból is összegyűjtötték a tapasztalataikat.