Plusz tizenegy honvédelmi sportközpontot épít a kormány

Egy keddi kormányhatározat szerint újabb tizenegy honvédelmi sportközpont építését vette tervbe a kormány, írja a 444.hu. Ezek olyan, lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amik „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.

Tavaly karácsonykor öt honvédelmi sportközpont építését jelentették be (Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján). Idén nyáron pedig Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos pedig már arról beszélt, hogy minden járásban lesz honvédelmi sportközpont. (197 járás létezik, ebből 23 a fővárosban működik.)

Most újabb tizenegy honvédelmi sportközpont építésére csoportosítottak át költségvetési forrásokat: Kisvárdán, Körmenden, Nagykanizsán, Berettyóújfalun, Pécsen, Sárospatakon, Makón, Szekszárdon, Székesfehérváron, Kecskeméten és Zalaegerszegen lesz ilyen létesítmény.

A Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az összegből a pénzügyminiszternek az idei költségvetésből 90 millió forintot kell biztosítania, írja a lap.

A kormányhatározat szerint ez a 16 honvédelmi sportközpont jelenti a program első ütemét. A megépült központok vagyonkezelője a Honvédelmi Sportszövetség lesz.

A honvédelmi sportközpontok ötlete egyáltalán nem új keletű. Már 2017-ben kihirdették a nemzeti lőtérprogramot, aminek első és második ütemében összesen 107 honvédelmi sportközpont felépítéséről határozott a kormány, ezek közül tizenhatot még 2018-ban át kellett volna adni, csakhogy a projekt olyannyira megcsúszott, hogy eddig egy sem készült el, hiába minősítették nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségűvé az ügyet.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer tavaly májusi hirdetménye szerint akár már a nyár végén hozzákezdhettek volna a honvédelmi sportközpontok építéséhez ugyanebben az öt városban. A tervek szerint ezek a központok egységes kivitelben készülhetnek el országszerte, a 712,8 négyzetméter alapterületű, 92 fő befogadására alkalmas, földszintes, tetőtér-beépítéses épületek kivitelezésére várta az ajánlatokat a beruházást lebonyolító Beruházási Ügynökség, a BMSK Zrt.

A három nagyobb részből álló honvédelmi sportközpontok egy multifunkcionális közösségi termet, egy tantermet és az öltözőket foglalják magukba. Az Államkincstár nyilvános adatai szerint a 2019-es költségvetésben mintegy 7,5 milliárd forintnyi tervezett kiadás szerepelt a megfelelő címsoron, ami igen komoly előrelépés volt a 2018-as  büdzséhez képest, amiben alig terveztek erre a célra kiadást, és végül csak egészen minimális összeget, 170 millió forintot fordítottak a lőtérprogram megvalósítására.

Az persze nagy kérdés, hogy a program első ütemében építendő 40 lőtérre 2017-ben kalkulált 17,5 milliárd forint mire lesz elég, tekintve, hogy azóta durván elszálltak az árak az építőiparban, különösen a kormányzati beruházások esetében. Az anyagiakat illetően még fontos információ, hogy a honvédelmi sportközpontok szinte teljes mértékben központi forrásból épülnek, az elkészült létesítmények vagyonkezelőjét pedig a Honvédelmi Minisztérium dolga lesz kijelölni. Az önkormányzatoknak csak az államra átruházott telek értékével, illetve a közművesítés költségeivel kell beszállniuk a beruházásokba.

A Magyar Közlöny 2019. december 23-i számában esik szó az öt honvédelmi sportközpont építéséről. Akkor még arról volt szó, hogy a Beruházási Ügynökség által vállalható kötelezettség összege 860 és 883 millió forint között változik. Eszerint a legolcsóbb a bajai, a legdrágább pedig az újfehértói központ lesz.