Shane Tusup: A magyar sport új szintre emelése a célom

Közösségi oldalán önmagát High Performance Specialistként definiálja. Beavatna minket abba, mit is csinál egy ilyen szakember?

A célom az, hogy kihozzam a sportolókból a legtöbbet, sportágtól függetlenül – kezdte egy nagyon határozott kijelentéssel az Indexnek adott interjút Shane Tusup. – Minden munka egy teljesítmény, például az is, milyen interjú készül most velem, vagy hogyan bonyolítanak egy sajtótájékoztatót. Mindenre munkaként tekintek, amit maximalizálni kell. Ezt tanultam, ehhez értek a legjobban. Vegyük a futballt, ahol az a legfontosabb, hogy a kapuba juttassuk a labdát, gólt szerezzünk. Hogyan lehet ezt elérni? Dolgozni kell a játékosok helyezkedésén, a csapattársakkal való kommunikáción, az összjátékon. Fizikai és mentális aspektusból is tanulmányoztam a sportolókat, edzőként ez is része a munkámnak. Olyan ez, mint egy startup vezetőjének lenni: a marketingtől kezdve a pénzügyön át a gyártásig mindenbe bele kell látni, és döntéseket hozni. Tudod, hogy hová akarsz eljutni, és ennek érdekében látni akarod a teljes képet. Én sosem úgy tekintettem magamra, az üzleti példánál maradva, mint egy pénzügyi vagy marketinges munkatárs. Az úszóedzői tevékenységem csak egy puzzle a sok között.

Milyen képesítése van az úszóedzői diplomája mellett?

Pszichológiát és kineziológiát végeztem, sőt, sportpszichológiát is tanultam – ez indított el azon az úton, hogy folyamatosan fejlődjek, és kihívások elé állítsam magam és a sportolókat, akikkel együtt dolgozom.

Az Ön személyes fejlődése egyet jelent azzal, hogy folyamatosan képezi magát?

Igen, mindig tanulok, általában hetente egy könyvet elolvasok, kutatásokat végzek napról napra. Együtt dolgozom úszókkal, labdarúgókkal, akiktől szinte folyamatosan kapom a kérdéseket és az információkat. Én tanulok tőlük, ők pedig tőlem. A III. Kerületnél nagyon nyitottak felém. Ha nem értem, mi történik a pályán vagy az edzéseken, elmagyarázzák – és ez fordítva is működik. Mindig megbeszéljük, mit miért csinálunk.

Egyre több sportolóval dolgozik együtt. Ők keresik meg, vagy Ön ajánlja fel a segítségét?

Minden helyzet más, Szoboszlai Dominik például megkeresett a menedzsmentjén keresztül. Eddig is követtem a pályafutását és szurkoltam neki, ahogy ő is képben volt velem kapcsolatban, így minden működött. A legtöbb úszónak megvan a telefonszámom, ez egy szűk család. A legfontosabb, hogy egyezzenek az elképzeléseink, akkor sikeres lehet a közös munka. Bárkinek állok a rendelkezésére, aki a segítségemet kéri. Nyilván minden egyes sportolóval nem tudok együtt dolgozni, a Magyarországot képviselők előnyt élveznek.

Ahogy például a Ferencváros, amely csoportkörbe jutott a Bajnokok Ligájában, és az egész ország szurkolt neki. Egyre több sportoló felhív, hogy üljünk le beszélgetni, rengeteg kérdésük van.

Mi a leggyakoribb kérdés, amit feltesznek Önnek?

Változó, az adott sportoló helyzetétől függ. A legtöbbször az, hogyan juthatunk el a következő szintre, hogyan lehetünk nagyobbak, erősebbek, gyorsabbak. De olyan is volt, aki nem tudta, a kirakós melyik darabja hiányzik ahhoz, hogy kihozza magából a legtöbbet. Sokszor nincs is specifikus kérdés, csak beszélgetni akarnak, mert valami nyomja a szívüket, és ezt el akarják mesélni. Sőt, sok esetben inkább én kérdezek, hogy mindent megtudjak és megértsek.

Az úszók, akikkel együtt dolgozik, azt emelik ki, hogy teljesen más módszereket alkalmaz. Kaphatunk egy kis betekintést ezekbe?

A kulcsa az egésznek a sportolóval való szoros együttműködés, a partnerként való kezelés. Nem úgy, hogy én létrehozok egy céget, és nyújtok egy szolgáltatást neked. Mi, együtt csinálunk egy céget és építünk fel egy projektet. Közösen dolgozunk azon, hogy valami különlegeset érjünk el. Meg kell értetni a sportolókkal, hogy tőlem nem utasításokat kapnak, hanem társak vagyunk ebben az egészben. Nekik folyamatosan visszajelzéseket kell adniuk, nekem pedig bíznom bennük, és minél jobban megismerni őket. Fontos az őszinteség és a bizalom is. Ha valaki azt mondja, hogy fáj valahol, akkor tudnom kell, hogy azt nem lustaságból mondja. A legfontosabb az, hogy egyenlő félként kezeljük a sportolókat.

Négyszer választották az év edzőjének...

...ez még mindig hihetetlen – nevetünk egyszerre az egyébként száraz tényen.

Korábban a Magyar Úszószövetség testületi véleménye volt, hogy viselkedése miatt nem engedik be a közegbe, bár igazán nem is nyitott a MÚSZ afelé, hogy megismerje Önt. Ebben történt azóta változás?

Leültem beszélgetni a szövetség elnökével, Wladár Sándorral, valamint Török Enikővel. Pozitív változások történtek az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány megnehezíti a teljes úszósport dolgát, alig vannak versenyek, különös időszak ez. Tudják a szövetségnél, hogy csak egy telefonhívásra vagyok. A kapcsolat közöttünk folyamatosan javul, sohasem volt még ilyen jó, aminek nagyon örülök.

Ahogy említette is, a koronavírus miatt a legtöbb versenyt törölték vagy elhalasztották. Hogyan érintette ez az Ön metódusát, aminek kiinduló eleme a folyamatos versenyzés?

Az egész sportvilágot negatívan befolyásolta a pandémia. Senki sem tudja, mi következik, napról napra változik minden. Minden sportoló más, alkalmazkodnunk kell a helyzethez. Most nem a kemény munkára fókuszálunk, hanem az újjáépítésre, vagy az alapokra, vagy olyan dolgokra, amikre máskor nem feltétlenül jut idő. Számomra a versenyzés jelenti magát a sportot.

az csak egy szükséges dolog, aminek meg kell történnie. A fizetést a versenyekért kapják, nekik muszáj versenyezniük. Ahogy láthatjuk, a futball folytatódott, mérkőzéseket játszanak. Szerintem ez a sava-borsa a sportnak, utazni kell, és ott lenni a versenyeken, ahogy például egy NBA-játékos is teszi – ez az elvárás is a sportolókkal szemben. Nincs jó válasz. Dolgozunk a sportolókkal, megpróbáljuk kitalálni, mi a legjobb nekik, tesztelünk. Korábban nem éltünk még át ilyet, így nincs miből meríteni, a saját utunkat kell járni.

Immár futballistákkal is dolgozik. Mennyire van benne a labdarúgás világában, követte eddig is a sportágat?

Most már állandóan nézem, de eddig is nagyjából képben voltam. Tudtam, kik a legjobb játékosok, és hogy mi történik a sportágban, bár én magam sosem űztem. Így nem volt teljesen új számomra, bár a szabályokat még tanulnom kell. Az úszásban az volt a nagy előnyöm, hogy minden egyes szabályt és kiskaput ismertem, olyan szinten, hogy akár versenybíró is lehettem volna. Amikor labdarúgókkal kezdtem foglalkozni, mindent újra kellett értelmeznem.

Nézem a játékosok mozgását, és egy irányváltásból vagy helyezkedésből észreveszem, hogy az a gyengesége, és dolgoznunk kell a törzse megerősítésén.

Magyarországon a szurkolók egy nagyobb csoportja egyszerűen gyengének és lustának titulálja a futballistákat. Egyetért ezzel?

Abszolút nem! Látom ezeket a srácokat a konditeremben, látom, mennyire akarnak. Nyilván mindannyian más szinten vannak. Van egy viccünk is Péterrel (Holoda Péter vb-bronzérmes úszó – a szerk.), hogy ő lusta, mert sprinter egy olyan országban, amelynek úszói a hosszabb távokon erősek. Tudom, hogy a futballistákra is ezt mondják, ráadásul sokat is keresnek. Rengeteget dolgoznak a labdarúgók, gyakorlatilag bármit készek megtenni, amit kérek tőlük, hogy továbbléphessenek. Ég bennük a tettvágy. A szurkolók mindig más szemüvegen keresztül nézik: ha néhány meccsen nem úgy megy a játék, akkor rögtön ráfogják valakire, hogy lusta. Ez olyan, mintha az NBA-nagydöntőben Danny Green elrontaná a meccsnyerő kosarat. Azt viszont kevesen gondolják végig, hogy mekkora pillanat ez egy sportolónak: stresszes, kiélezett helyzetben, amikor 16 másodperc van hátra a mérkőzésből, valószínűleg karrierje egyik legfontosabb momentuma. Ezt sokan nem értik meg, és csak az lebeg a szemük előtt, hogy sok pénzt keresnek, akkor csináljanak mindent jól.

Fizikálisan vagy mentálisan nehezebb előrelépést elérni a sportolóknál, akikkel együtt dolgozik?

A kettő együtt jár, nem lehet elválasztani egymástól.

Lennie kell egy állandó balansznak a kettő között. Dolgozhatunk mindkét aspektuson, de eljön az a pont, amikor mindkettőnek a helyén kell lennie, hogy előrelépjünk. A III. Kerületnél hat különböző személyiségű labdarúgóval dolgozom, de a módszer és a cél ugyanaz: fokozni a koncentrációt, az elszántságot, a fókuszt, ezáltal a teljesítményt.

Hol a határ ebben? Meddig lehet javítani a mérhető teljesítményt?

Nem lehet egy egzakt számot mondani erre. Vegyük Áront (Borvető Áron, a III. Kerület játékosa – a szerk.), aki meglátásom szerint nem használja ki az erejét, pedig gyors és robbanékony, nagyszerű játékos. Ha el tudjuk érni azt, hogy még jobban higgyen magában, a határ a csillagos ég. Sokszor nem minden az, aminek látszik. Fontos, hogy a sportolókból kihozzuk a maximumot, ami mindenkinél más. Nem mondhatjuk azt, hogy mi leszünk a következő RB Leipzig, de ki tudja, bármi megtörténhet. Lépésről lépésre haladunk a kitűzött célunk felé.

Nemrégiben golfkarrierjét is elkezdte nagy ambíciókkal. Hányadik jelenleg Shane Tusup a long drive golf világranglistáján?

Azt hiszem, rajta sem vagyok – nevetett az úszóedző. – A koronavírus miatt felfüggesztették a versenyeket, vége a szezonnak. Ha vége lesz a járványnak, megpróbálom majd újra beiktatni a programomba a golfot. Egyébként egész jól ment, nagyon megszerettem ezt a sportágat. Három világbajnokkal is együtt játszottam, ami nagy élmény volt számomra. A vb-re nem jutottam ki ugyan, de szép eredményeket értem el a szezonban. Várom a következőt!

Hazatért az Egyesült Államokba, majd visszajött Magyarországra – vagy igazán el sem ment? Mi vette rá arra, hogy újra hazánkban próbáljon szerencsét?

Jó lehetőség volt, úgy éreztem, sokat tehetek a magyar sportért. Nagyobb hatással tudok lenni itt a sportolókra, az emberekre és a következő generációra, mint mondjuk Los Angelesben. Szeretnék motiváció és inspiráció lenni a fiataloknak, hogy lássák, a határokat jobban ki lehet tolni, mint gondolnák.

(Shane Tusup azzal a kikötéssel vállalta az interjút, hogy nem kíván Hosszú Katinkával kapcsolatos kérdésekről beszélni)

(Borítókép: Czerkl Gábor / Index)