Több mint ötven évig segítette egymást Monspart Sarolta és Feledy Péter
További Sport cikkek
- Közelednek az ünnepek, nemes célból tett felajánlást Marozsán Fábián és futballválogatottunk
- Ötszörös életfogytiglant plusz 23 évet kaphat a férfi, aki agyonlőtt három sportolót
- Újra a Puskás Arénára figyel Európa, csak most egy kicsit más értelemben
- Milák Kristófot és Kós Hubertet egy lapon említették
- Pályafutása legkeményebb küzdelmét nyerte 40 évesen, harmadszor is megkoronázták érte
Feledy Péter élete nagy részét imádott felesége, Monspart Sarolta támaszaként töltötte. A család tájékoztatása szerint a hetvenhat éves futó hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szombat reggel. Gyászoló férje a Tv2 hírműsorának nyilatkozott.
Én 78 éves vagyok, ebből ötven-egynéhány évet együtt töltöttünk el, ami azért elég jó bizonyíték arra, hogy jól megvoltunk, segítettük egymást, inspiráltuk egymást, támogattuk egymást. Szóval nagyon jó volt
– mondta az elhunyt sportoló férje. Monspart Saroltától rengetegen búcsúznak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben tudatta, hogy a Nemzet Sportolóját saját halottjának tekinti.
Személyesen is ismerhettem, egész életében a sport fontosságát hangsúlyozta, és a mozgást, az aktív életmódot népszerűsítette. A Nemzet Sportolója olyan kitüntető cím Magyarországon, amellyel megbecsülésünket és hálánkat tudjuk kifejezni olyan sportolónagyságaink előtt, akik nemcsak pályafutásukkal, hanem azt követően is meghatározó szerepet töltöttek be a magyar sport életében
– mondta a közszolgálati televíziónak Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki Monspart Sarolta eredményeit méltatva kiemelte, hogy a Nemzet Sportolója minden kritériumának megfelelt:
Neki köszönhetően több százezren kezdtek sportolni. Halálával az egész egyetemes magyar sport és egész Magyarország szegényebb lett.
Kamuti Jenő, ugyancsak a Nemzet Sportolója, olimpiai ezüstérmes tőrvívó, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke a 34-szeres tájfutó magyar bajnokra emlékezve elmondta, hogy a korát megelőzve küzdött azért, hogy a fiatalok megszeressék a természetet és benne a sportolást.
Saci nem volt olimpiai bajnok, mivel nem olimpiai sportágban érte el a sikereit, de a magyar sportéletben nyújtott teljesítménye több volt egy olimpiai aranyéremnél. Szenvedélyes, szerethető ember volt, a fair play magatartás példája. Erős volt, harcolt a maga és mások igazáért, közösségi ember és nagy pedagógus. Szívügye volt az egészséges életmód és a rendszeres sportolás hirdetése, az idősek számára létrehozott gyaloglóegyesülete sokakkal szerettette meg a mozgást, és közösséget is teremtett
– mondta a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. Varga János, az 1968-as mexikói olimpiai aranyérmes birkózó, a Nemzet Sportolója szerint is nagy küzdő volt sportolóként:
Mi, birkózók is nagyon tiszteltük őt sporteredményeiért, küzdeni tudásáért. Nagy küzdő volt sportolóként, majd az életben is, amikor a betegségével harcolt. Sajnos a vírusjárvány kitörése óta nem voltak események, ahol találkozhattunk volna, úgyhogy személyesen mostanában nem láttuk egymást.
A családokért felelős tárca nélküli miniszter a Facebook-oldalán búcsúzott a sportolótól. Novák Katalin néhány közös fotót is megosztott.
Drága Saci! Búcsúzom Tőled a hosszú, nehéz küzdelem után. Véget ért ez a hosszútávfutás. Nagyon fogsz hiányozni nekünk! Mindig hálás leszek Neked azért is, hogy felkészítettél a maratonra, és örökké derűs természeteddel másokban is tartottad a lelket. Nyugodj békében!
– írta Novák Katalin.
A Magyar Olimpiai Bizottság Facebook-oldalán azt írta: az olimpiai családjuk ismételten szegényebb lett.
Monspart Saroltát az olimpiai család is gyászolja, a Magyar Olimpiai Bizottság együttérzését fejezi ki családjának, a futók, szabadidő-sportolók népes közösségének. Isten veled, Saci néni!
– búcsúzott a bizottság.
Monspart Sarolta kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent.
Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el: 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.
(Borítókép: Monspart Sarolta világbajnok tájfutó, a Nemzet Sportolója Budapesten 2020. május 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)