Evezés

Evezős versenyeket már az ókori Görögországban is rendeztek, a velencei regatták pedig a középkorból ismertek, míg a modern evezősport kialakulását az 1700-as évek elejére teszik, amikor londoni kocsmák között rendeztek versenyeket a Temzén. A mára legendássá vált oxfordi és cambridge-i egyetem közötti versenyt először 1829. június 10-én rendezték meg 6840 méteres távon, és az oxfordiak nyertek.

Az evezés eredetileg része volt az 1896-os athéni olimpiának is, ám a rossz időjárás miatt végül elmaradt. Az 1900-as játékoktól kezdve viszont minden alkalommal megrendezték a versenyszámokat, 1976 óta pedig a nők is rajthoz állnak.

A nők és a férfiak 7-7, vagyis összesen 14 versenyszámban – egypárevezős, kétpárevezős, könnyűsúlyú kétpárevezős, kormányos nélküli kettes, négypárevezős, kormányos nélküli négyes, nyolcas – mérik össze tudásukat, és ez az egyetlen olyan sport az olimpián, amelyben a résztvevők a célvonalnak háttal versenyeznek.

A versenyt regatta, azaz kieséses rendszerben rendezik meg, elő-, közép- és reményfutamok után alakul ki a döntő mezőnye, amelyben hat egység indulhat. A táv hossza 2000 méter, 250 méterenként vannak időmérő pontok. A legrövidebb hajója az egypárevezősöknek van (8,2 méter), míg a leghosszabb hajóban a nyolcasok ülnek (18,9).

Szakág szerint kétféle evezést különítünk el. Létezik a váltott evezés: a hajó a jobb és bal oldalon váltakozva elhelyezett evezőkkel eveznek. A hajó orrától a legtávolabbi a vezérevezős. A másik szakág a párevezés (scull), amelyben az evezős mindkét kézben fog egy-egy lapátot, a test mozgása a guruló ülésen párhuzamos a hajó gerincével, a mozgás teljesen szimmetrikus.

Tokióban egy magyar, Pétervári-Molnár Bendegúz lesz ott.

Evezés Tokióban

Időpont: július 23–30.

Helyszín: Tengeri Evezősközpont (Tokió)

Résztvevők száma: 526 sportoló

Versenyek száma: 14

Magyar résztvevők Tokióban (1)

Pétervári-Molnár Bendegúz – férfi egypár

(Borítókép: Pétervári-Molnár Bendegúz. Fotó: Kovács Tamás / MTI)