A gyeplabda a legrégebbi ütős labdajátéknak tartott sportág, a történelme a legrégebbi civilizációkig nyúlik vissza, holott az eredete nem ismert. Az első forrás időszámításunk előtt 4000-ből, Egyiptomból származik. Később, a XII. században Franciaországban űzték, és a játék célja az volt, hogy a másik csapat számára kijelölt pontba kerüljön a labda. A modern változata Angliában jelent meg a XIX. században, a mai formájában – ütővel, labdával, nyílt terepen – 1861. óta játsszák.
Első alkalommal az 1908-as londoni olimpián szerepelt, a nők pedig 1980-tól mérhetik össze tudásukat a játékokon. A legeredményesebb válogatott az indiai, amely nyolc aranyérmet zsebelt be eddig, igaz, összesen csak 11 érmet nyertek, míg a hollandok 17-et. A magyarok eddig egyszer, 1936-ban indultak az olimpián, akkor a csoport harmadik helyezettjeként nem jutottak tovább.
Tokióban 12 női és 12 férfi csapat vesz részt, amelyeket két hatos csoportba osztottak, ahonnan körmérkőzés után négy-négy csapat jut a negyeddöntőbe.
A gyeplabdában a labdarúgáshoz hasonlóan két 11 fős csapat játszik 91,4x55 méteres pályán, amely középvonallal és két negyedvonallal van tagolva. A játékosok ütője a bal oldalán lapos, hajlított fejből áll, a labdához kizárólag az ütő lapos oldalával lehet hozzáérni. A mérkőzések két 35 perces félidőből állnak. Labdát csak úgy lehet szerezni, ha az nem veszélyezteti az ellenfél testi épségét, a mezőnyjátékosok pedig lábbal nem érhetnek szándékosan a labdához.
A körön kívüli szabálytalanságért szabadütés jár. A körön belüliért pedig büntető korner, de akkor is, ha egy csapat a negyed vonalán belül követ el szándékos szabálytalanságot.
A büntetőkornernél a támadó csapat egy játékosa az alapvonalról adhatja be a labdát a társának, míg a védekezők közül maximum öten az alapvonal mögött helyezkednek el. A beadás pillanatában már kifelé rohanva megakadályozhatják az esetleges gólt.
A büntetőgól biztonsági okokból csak akkor érvényes, ha labda nem haladja meg a 460 mm-es magasságot (a kapuban ilyen magas palánk van elhelyezve). A labdát nem lehet térd feletti magasság felett kapura ütni, de a sebesség nincs korlátozva.
A két játékvezető háromféle színű kártyával büntethet, aki zöld kártyát kap, kétperces kiállításra számíthat, aki sárgát, minimum ötperces kiállítást kap, a piros pedig a végleges kizárást jelenti.
Gyeplabda Tokióban
Időpont: július 24.–augusztus 6.
Helyszín: Oi Gyeplabdastadion (Tokió)
Résztvevők száma: 24 csapat
Csoportbeosztás
Férfiak
A csoport: Argentína, Ausztrália, India, Japán, Spanyolország, Új-Zéland
B csoport: Belgium, Dél-afrikai Köztársaság, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Németország
Nők
A csoport: Dél-afrikai Köztársaság, Hollandia, India, Írország, Nagy-Britannia, Németország
B csoport: Argentína, Ausztrália, Japán, Kína, Spanyolország, Új-Zéland
(Borítókép: Swen Pfartner / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
