Kajak-kenu

K EPA20210603147
2021.07.21. 11:03 Módosítva: 2021.07.23. 11:03

A hagyomány szerint a kajak közvetlen őse a grönlandi eszkimók bőrből varrt, csont- vagy favázra feszített vízi járműve, zárt tetővel, kis beülővel, amely meggátolta, hogy a jeges víz befolyjon a hajótérbe. A kajak használata elterjedt a svéd és norvég halászok körében is, onnan vette át a többi európai ország.

A kenu is Amerikából származik, nádból, valamint nyírfakéregből készítették. Az elnevezés a közép- és dél-amerikai bennszülött indián törzsek nyelvén fatörzset jelent, átvitt értelemben pedig fából készült sajkát, fedélzet nélküli hajót. A kenu az észak-amerikai telepesek által vált ismertté először az angolszász országokban, majd Európában.

A kajakozás vízi sportként 1865-ben jelent meg, a fejlődését pedig meggyorsította az 1905-ben létrehozott összerakható és szétszedhető gumikajak.

A kajakban a versenyző kéttollú lapáttal, kétoldalú szimmetrikus, ciklikus mozgással evezve halad a vízen menetirányban ülve, lábkormánnyal irányítva hajóját. A kenuban a versenyző egytollú lapáttal, fél térdre ereszkedve, jobb vagy bal oldalon aszimmetrikus körmozgással, menetirányban evezve vezeti a hajót.

A kajak-kenu 1936-ban került az olimpiára, 1948-tól pedig a nők is versenyezhetnek. A vadvízi szakág (szlalom) 1972-ben mutatkozott be, majd az 1992-es barcelonai játékok óta véglegesen bekerült a programba. Kenuban egy- vagy kétfős, kajakban pedig egy-, két- és négyfős hajók vannak.

A legtöbb aranyérmet Németország szerezte (32), a szovjetek a másodikok (29), a harmadik helyen a magyarok állnak 25 arannyal, ráadásul a 80 megszerzett érmünknél egyetlen ország sem tud jobbat felmutatni.

Nem véletlen, hogy a kajak-kenu a legsikeresebb magyar sportág az olimpián. A legeredményesebb magyarok között említhetjük az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danutát, a háromszoros győztes Kovács Katalint, Dusev-Janics Natasát, Kammerer Zoltánt, Szabó Gabriellát és Storcz Botondot is.

A magyar csapat 2000-ben négy, 2004-ben három, 2008-ban kettő, 2012-ben és 2016-ban is három-három arannyal végzett. Tokióban 18-an képviselik hazánkat.

Kajak-kenu Tokióban

Időpont: július 25–30. (szlalom), augusztus 2–7. (sprint)

Helyszín: Tengeri Evezősközpont (Tokió), Kaszai Szlalom Kajak-kenu Központ (Tokió)

Résztvevők száma: 332 sportoló

Versenyek száma: 16

Magyar résztvevők Tokióban (18)

Nők

Balla Virág – C2 500m

Bodonyi Dóra – K2, K4 500m

Csipes Tamara – K1, K2, K4 500m

Horányi Dóra – C1 200m

Kárász Anna – K1 200m, K4 500m

Kozák Danuta – K1, K2, K4 500m

Lucz Dóra – K1 200m

Medveczky Erika – K2 500m

Takács Kincső – C1 200m, C2 500m

Schmid Julia – C1 szlalom

Férfiak

Adolf Balázs – C1, C2 1000m

Béke Kornél – K2 1000m

Csizmadia Kolos – K1 200m, K4 500m

Fejes Dániel – C1, C2 1000m

Kopasz Bálint – K1 1000m, K4 500m

Nádas Bence – K4 500m

Tótka Sándor – K1 200m, K4 500m

Varga Ádám – K1, K2 1000m