Lovaglás

K EPA20120802213
2021.07.22. 11:11 Módosítva: 2021.07.23. 11:11

A lovassport már az 1900-as olimpia programjában szerepelt, ám 1912-ig kikerült, onnantól viszont minden alkalommal része volt a játékoknak, igaz, 1952-ig többnyire a katonatisztek és az urak sportja volt. Helsinkiben fordult elő először, hogy bárki részt vehetett, aki kvalifikálta magát az eseményre, így a nők is indulhattak.

A lovaglás az egyetlen olimpiai versenyszám, amelyben a nők és a férfiak egymás ellen versengenek az érmekért, egyúttal a lovas szakágak és az öttusa lovas része az egyedüli olimpiai esemény, amelyen állatok is szerepelnek.

Lovaglásban három számban avatnak bajnokot:

  • díjlovaglásban,
  • lovastusában,
  • díjugratásban.

A díjlovaglás – amelyet a lovassportok királynőjének tartanak – a ló szervezetének, természetes adottságainak és emberrel való partnerkapcsolatának a bemutatása. A versenyeket az úgynevezett díjlovas négyszögben (20x60 méteres területen) rendezik. A díjlovas bírók objektív elvek alapján nullától tízig terjedő skálán értékelnek minden előírt mozzanatot. Egy mozzanatra adott pontszám nulla, ha a versenyző a feladatot nem hajtotta végre, tíz, ha kiváló.

A bírók az egyensúlyt, a ritmust, a hajlékonyságot, a ló engedelmességét és a ló és a lovas harmóniáját értékelik.

A lovastusa háromnapos verseny, és három feladatból áll. A díjlovaglás mellett természetes akadályokon rendezett tereplovaglásból, valamint díjugratásból áll. A terepversenyen két szakaszt kell teljesíteni, amely több fázisból áll.

Az elsőben sima úton kell ügetni, nagyjából 13.2 km/h-s sebességgel, a táv 4400-4500 méter, amelyet 20-25 perc alatt tesznek meg. Majd több mint 3100 méter hosszú szakaszon 8-10, egyenként 1,4 méter magas, 4 méter széles akadályon kell átugratni a lóval, mégpedig vágtázás közben. Ezután tízperces pihenő jön, amelyben minden állat orvosi vizsgálaton esik át. Majd ismét vágtázva kell megtenni a 7410-7980 méter hosszú pályát, amelyen 45 akadályt kell átugraniuk, közte több hosszú vizes árkot is.

Az ugrásoknál itt is hibapontok járnak – ugyanakkor az büntetőterületen kívül az ellenszegülésért, esésekért nem adnak külön hibapontot.

A tereplovaglás után, a harmadik szakaszban következik egy 500-800 méter hosszú zárt pálya, amelyen 120-130 akadályon kell teljesíteni a díjugratás. A verőhibákért pontlevonás jár. Amennyiben a ló négyszer ellenszegül, vagy a terepversenyen bukik, akkor a versenyzőt kizárják.

A díjlovaglás a legszebb, a díjugratás pedig leglátványosabb része, a lovas versenyeknek. A cél, hogy a versenyző lovával hibátlanul lovagoljon végig a pályán, és a meghatározott szintidő alatt érjen célba.

A helyezéseket az elkövetett hibák alapján döntik el: az akadály leverése, vagy a vizesárok fehér szegélyének érintése a patkóval négy büntetőpont, érinteni viszont lehet a rudakat, ha a helyükön maradnak. Engedetlenségért – a ló nem hajlandó venni lendületből az akadályt, megtorpan – négy büntetőpont jár, a második ellenszegülés kizárással jár.

Ugyanez áll az esésre is: akár a ló, akár a lovas esik el/le, az nyolc büntetőpont, második alkalommal kizárják a versenyzőt. Az időtúllépésért a selejtezőben egy hibapont jár négy másodpercenként – a döntőben már másodpercenként egy pont az büntetés.

A magyarok eddig egyetlen érmet szereztek lovassportban: Platthy József díjugratásban harmadik helyen végzett 1936-ban.

A legtöbb aranyérmet eddig Németország szerezte, szám szerint 25-öt, míg a második helyezett Svédország 17-nél tart.

Lovaglás Tokióban

Időpont: július 24.–augusztus 7.

Helyszín: Badzi Koen Lovaspark (Tokió)

Résztvevők száma: 49 ország, 200 sportoló

Versenyek száma: 6

(Borítókép: Jim Hollander / MTI / EPA)