A műugrást és a toronyugrást alapvetően a magasság és a kiindulási pont különbözteti meg egymástól.
A műugró állítható rugalmasságú deszkáról ugrik el 1 vagy 3 méter magasságból, míg a toronyugró stabil felületről rugaszkodik el, ami egy olimpián vagy világbajnokságon 10 métert jelent.
A sportág eredetét nehéz megítélni. A 17. században angol tengerészek például bátorságpróbaként már gyakran ugráltak le az álló hajókról kedvtelésből. Az olimpián pedig már 1904-ben, St. Louis-ban bemutatkozott, a szinkronugrás pedig 2000-ben csatlakozott a játékokhoz.
A szabályok szerint a sportolóknak különféle nehézségű forgásokat, szaltókat, csavarugrásokat kell bemutatniuk az ugrás alatt, és céljuk, hogy minél kisebb csobbanással, lehetőleg teljesen függőleges testhelyzetben érkezzenek a vízbe.
A versenyzőknek különféle követelménynek megfelelő ugrást kell bemutatniuk, amelyeknek alapvető eleme az előre és hátra szaltó. Lehet ugrani állóhelyzetből, nekifutásból, szemből vagy háttal állva, valamint toronyugrás esetében még kézenállásból is. Az ugrástípusokat betűk és számok kombinációjával jelölik, amelyben az első a számjegy az ugráscsoportot jelzi, a második a forgások, szaltók számát, a betű pedig az ugrás testhelyzetét.
Ugráscsoportok esetében megkülönböztetünk előreugrást, hátraugrást, Auerbach-ugrást – amelyben az ugró a vízzel szemben áll ki, és elugrás után hátrafelé forog –, csavarugrást, delfinugrást és kézállásos ugrást.
Az ugrás testhelyzete szerint pedig végrehajtható: nyújtott testtel, csuka mozdulattal, felhúzott térddel vagy szabad testtartásban.
A világversenyeken hét, szinkronugrásnál kilenc bíró értékeli a versenyzőket. A pontozók figyelik a légi munkát, a technikát, valamint a vízbeérkezést. A tökéletesen bemutatott gyakorlatra 10 pont jár, a teljesen elrontottra pedig 0.
Egyéni számok pontozásánál a hét bíró pontjai közül kihúzzák a két legnagyobbat és a két legalacsonyabbat, majd a megmaradt pontszámokat összeadják, és végül megszorozzák az ugrás nehézségi fokának a számával.
Az egyéni szám mellett az ugrók elindulhatnak párosban, azaz szinkronban is. Ilyenkor a két ugrónak törekednie kell, hogy a feladatokat tökéletes szinkronban hajtsák végre.
A kínaiak az elmúlt évtizedekben teljesen kisajátították a kínaiak. Először az 1984-es Los Angeles-i olimpián engedték őket indulni, azóta pedig összesen 40 aranyérmet szereztek – kilenccel kevesebbet, mint az amerikaiak 1904 óta összesen.
Műugrás Tokióban
Időpont: július 25.–augusztus 7.
Helyszín: Tokiói Víziközpont (Tokió)
Résztvevők száma: 136 sportoló
Versenyek száma: 8
(Borítókép: Ivan Alejandro Garcia Navarro. Fotó: Buda Mendes / Getty Images Hungary)