Így építsünk elit jégkorongcsapatot az NHL-en kívül

Göteborgtól nem messze található Frölundaborg városa, ahol a jégkorong jövője épül. Nemcsak svéd, hanem világszinten is. Az elmúlt hét évben 27 olyan játékost draftoltak az NHL-csapatok, akiket a Frölunda jégkorongcsapatának akadémiája nevelt ki, közülük hármat pedig az első tíz körben draftoltak.

Matt Duchene, a Nashville Predators támadója, aki a 2012–2013-as szezont töltötte a csapatnál, egyenesen a legjobb franchise-nak tartja a klubot az NHL-en kívül. A csapat ötszörös svéd bajnok, és a felnőtt keretet szinte teljes mértékben az akadémiáról töltik föl.

Mikael Ström, a klub fejlesztési menedzsere úgy nyilatkozott az Athletic lapjának, hogy

Második helyen a klub értékei állnak, melynek egyik mottója az Alla Alltid, azaz „mindenki, mindig”. A jégen nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlődésre a csapaton belül, emellett rövid távon játékosspecifikus célokat tűznek ki. A koncepció hatásosságát pedig a rengeteg NHL-es egykori akadémistájuk bizonyítja.

Azonban van egy NHL-csapat, amely kifejezetten szeretne a haszonélvezője lenni a Frölunda munkájának: a Detroit Red Wings, amely az elmúlt időszakban hat játékost is draftolt a svéd csapattól, köztük van Lucas Raymond és Simon Edvinsson is.

Azon az estén, amikor Edvinssont draftolták 2021 júliusában, a Detroit amatőrök megfigyeléséért felelős igazgatója, Kris Draper úgy nyilatkozott, hogy csak véletlen egybeesés a Frölunda-játékosok folyamatos kiválasztása. Ehhez képest a következő napon a Red Wings ötödik körös draftként választotta ki Liam Dower Nilssont, aki szintén a Frölunda akadémiájáról került ki.

Mindenki, aki a Frölundánál dolgozik, hisz a koncepcióban, mert az működik

– mondta Ström.

11 évvel ezelőtt azonban messze nem volt ilyen rózsás a helyzet a csapatnál. A vezetőség sokat költött játékosok vásárlására, és a klubnak annak ellenére is pénzügyi problémái voltak, hogy a bajnokságban az ő hazai mérkőzéseik voltak a leglátogatottabbak.

A 2010–2011-es szezon ennek tökéletes példája: a Frölunda öt legtöbb pontjával rendelkező játékos mindegyike finn volt, akik korábban már játszottak az NHL-ben. A csapat pedig így is lemaradt a rájátszásról.

Hogy mi, pontosabban ki lett a megoldás? Frölundaborghoz hasonlóan szintén a göteborgi agglomerációban található Partille városa, amely az otthona az IK Sävehof kézilabdacsapatának. A férfi csapat ebben az évben védte meg bajnoki címét, ami a csúcspontja volt Mats Grauers munkájának.

A Sävehofnak kifejezetten jó volt már ekkor is a megítélése, hiszen eredményeiket úgy érték el, hogy a felnőtt keret ötven százaléka az akadémiájukról került ki, a Frölunda vezetése pedig azért kérte föl Grauerst, hogy ugyanezt valósítsa meg náluk is.

Az Index korábban interjút készített Stefan Albrechtsonnal, a Sävehof jelenlegi klubigazgatójával, aki részletesen bemutatta a csapat filozófiáját, utánpótlás-nevelési rendszerét és üzleti modelljét. Az interjút itt olvashatják.

Grauers saját elmondása szerint jégkorongos háttere abból ered, hogy nagyon szereti a sportágat és ebben az időben rendszeres látogatója volt a Frölunda mérkőzéseinek, emellett az unokaöccse a Frölunda felnőtt csapatában játszott. A sportvezető elfogadta a klub felkérését és nekilátott a munkának.

A klub pénzügyeinek helyreállítása ugyanakkor nem volt könnyű és fájdalommentes. Fredrik Sjöström például a Frölunda egyik sikertörténete. A csapat kötelékeiben nőtt fel, majd miután a Frölunda felnőtt keretében is játszott, első körös draft volt az NHL-ben. Hét észak-amerikai szezon után aztán visszatért Svédországba a 2011–2012-es szezonban.

Azonban a Frölunda modellváltása nehéz döntésekkel járt együtt, többek között az olyan drága játékosoktól való megválással, mint Sjöström. Ezzel egy időben a vezetőség megkereste a Red Wings ügynökét, Håkan Anderssont is.

Az 1990-es években a Detroit a Stanley-kupa egyik legfőbb várományosává lépett elő, többek között amiatt, mert nagyon jó érzékkel draftoltak Európából. Ezen játékosok között volt Tomas Holmström, tizedik körös draftként 1994-ben, a legendás Pavel Dacjuk hatodik körösként 1998-ban, Henrik Zetterberg hetedik körösként 1999-ben, vagy a 24 éves Johan Franzen harmadik körösként 2004-ben.

Andersson először hezitált, de amint megtudta, hogy Grauers bekerült a vezetőségbe, egyből ő is csatlakozott az új projekthez 2012-ben. Ami jellemezte a klubfilozófiáját innentől kezdve, az az emberségesség, a fejlődésre törekvés, a versenyképesség, a kemény munka, a másik segítése és a felelősségvállalás.

Grauersnek három név volt a listáján, akik ebbe a rendszerbe tökéletesen illeszkedtek, de Roger Rönnberg volt köztük is az első, aki annak idején a svéd U20-as válogatott szövetségi kapitánya volt. Rönnberg pont 2012 első napjaiban nyerte meg a junior világbajnokságot a svéd válogatottal, amely azóta is az egyetlen aranyérme az országnak junior világbajnokságokon 1981 óta.

„Nagyon jó edző volt” – idézi föl az Athletic hasábjain Minnesota Wild védője, Jonas Brodin, aki a svéd junior keret tagjaként nyert világbajnokságot 2012-ben, aki azt is hozzátette, hogy Rönnberget az tette jó szakemberré, hogy nagyon szereti a jégkorongot.

John Klingberg, aki szintén a juniorválogatott tagja volt, Rönnberget olyan edzőnek írta le, aki tisztában van vele, hogy nem kezelhet mindenkit egyformán.

A juniorválogatott sikere után Rönnberg a legkeresettebb edzők egyike lett. Amikor megkérdezte a klubokat, miért akarják szerződtetni, elmondása szerint mindenki azt válaszolta, hogy azért, mert győzni akarnak. A Frölunda azonban más volt. Amikor Rönnberg Grauersnek tette föl a szokásos kérdését, a sportvezető azt válaszolta, hogy azért, mert a világ legjobb klubja akarnak lenni a játékosok fejlesztésének területén.

„Nagyon különlegesnek éreztem magam, hogy ajánlatot kaptam tőle, megértettem a küldetést és tetszett a kihívás” – emlékezett vissza Rönnberg, aki hozzátette azt is, hogy a játékosok fejlesztése nagyobb eséllyel vezet majd el odáig, hogy nyerjenek valamit.

A szakember egyik első intézkedése új csapatánál az volt, hogy egy molinót feszített ki a jég fölé a Valhallarinkenben, ami a közösségi jégpálya a Frölunda arénája, a Scandinavium mellett, az alábbi felirattal:

• ALLTID PRESS
• ALLTID PUCKKONTROLL
• ALLTID ATTACK

Ez azt jelenti, hogy folyamatos nyomás, folyamatos korongbirtoklás, folyamatos támadás, ami teljes mértékben a Frölunda identitásának részévé vált, és a csapat már az utánpótlásban is minél korábban ezt a felfogást akarja átadni a gyerekeknek.

Természetesen taktikai szinten ez teljesen mást jelent a nyolc, valamint a 16-17 éveseknél. Ström kiemeli, az nem probléma, ha egy kisgyerek elveszíti a korongot. Ugyanakkor a Frölunda nem akarja olyan módon nevelni ezeket a gyerekeket, hogy a korongot a harmadból kiüssék az egyszerűség kedvéért. Azt szeretnék, hogy már ebben a korban is kényelmesen tudják birtokolni és egymásnak passzolni azt csapatszinten.

Azonban a Frölunda ezeket az értékeket nemcsak a saját szervezetén belül szeretné kamatoztatni, hanem mind a 17 utánpótlás-telephelyen a göteborgi agglomerációban. Érdekesség, hogy az akadémia játékosainak 90 százaléka Göteborg környékéről származik.

Ez egy őrült régió ebből szempontból

– fogalmazott Stefan Albrechtson, az IK Sävehof kézilabdaklubjának igazgatója az Indexnek adott interjújában.

„Ha csak egy csapat lenne, sokkal könnyebb lenne egy még jobb csapatot fölépíteni, hiszen ennyi csapathoz túl kevés a szurkoló. Jó példa lehet a Frölunda jégkorongcsapatának példája. Nemcsak Göteborgban, hanem egész Nyugat-Svédországban ők az egyetlen topklub, és minden mérkőzésükön telt ház van, ami körülbelül tízezer szurkolót jelent” – tette hozzá a sportvezető.

Az U16-os korosztályig a Frölundának ugyanakkor – a Sävehofhoz hasonlóan – nincsen elitprogramja.

A „Vörös cérna” elnevezésű szakkönyv segíti őket munkájukban. A klub emellett havonta találkozik egyeztetés céljából az edzőkkel, akik Göteborg környékén tevékenykednek.

Ström úgy véli, ifjúsági szinten nem az a cél, hogy az összes mérkőzést megnyerjék. Természetesen örülnek a győzelmeknek, de a kulcs a játékosok oktatása, aminek része, hogy mindannyian körülbelül ugyanannyi időt töltsenek a jégen.

Ez a felfogás természetesen idővel megváltozik, amikor az U18-as korosztályban már az akadémián találják magukat a játékosok. Viszont Ström kiemeli ezzel kapcsolatban, hogy türelmesnek kell lenniük a fiatalokkal, ugyanis sokan kerülnek be úgy a már kifejezetten kompetitív U20-as csapatba, hogy 12-13 évesen ezt akár szinte kizártnak tartották az adott játékosról.

A Frölundánál nem mondjuk azt senkinek, hogy nem vagy elég jó. Ellenben azt kell mondani mindenkinek, hogy lehetsz még jobb

– emeli ki a sportvezető.

A csapat 2016-ban nyerte első bajnoki címét Rönnberg irányításával, miután legyőzték az esélyesebbnek tartott sztárklubot, a Skellefteå együttesét. Ugyanebben az évben a Frölunda megnyerte a Bajnokok Ligáját, valamint a svéd Stanley-kupának is nevezett Le Mat-trófeát.

De hogyan is néz ki egy játékos átlagos napja a már-már legendássá vált Frölunda akadémiáján? Először is, az akadémia a 16 éveseknél kezdődik. Tanítás előtt reggel fél nyolctól kilencig van egy edzésük heti háromszor. Ennek fő célja, hogy az edzők mindenkivel foglalkozzanak egyénileg. A Frölunda egyébként elvárja azt is a játékosoktól, hogy tűzzenek ki saját célokat az egyéni fejlődés mérésére.

Tanítás után az akadémisták délután három óra körül érnek vissza Frölundaborgba. A tréning ugyanakkor csak négy órakor kezdődik, így a köztes időt jellemzően kondiedzéssel töltik. Ezután az egész csapat együtt edz.

Rönnberg úgy fogalmaz Ström akadémiai programjával kapcsolatban, hogy

A sportvezető egyébként az első, aki akár önkéntes feladatokat is vállal, emellett senki nem látta még úgy, hogy ne Frölunda-öltözékekben lett volna.

„Ki Frölunda? Mikael Ström!” – mondja Rönnberg.

Minden karrierút más és más. Ström Klingberg példájával illusztrálja ezt: a 2009–2010-es szezonban – amikor 17 évesen draftolták – 32 mérkőzést játszott az U20-asokkal, és csak hat pontot jegyzett. Ehhez képest az U18-asoknál további 27 mérkőzésen 27 pontja volt.

Ström elmondása szerint a fiatal játékos tisztában volt vele, hogy a liga egyik legjobb játékosa a korosztályában. Ehhez képest amikor egy vagy két évvel idősebbekkel került szembe, akkor már a túlélésért játszott. Emiatt jutott el oda fejben, hogy folyamatosan arra törekedett, hogy egyre jobb legyen.

A Frölunda azóta is rendkívül sikeres. A 2016-os bajnoki cím óta négyszer nyerték meg a Bajnokok Ligáját, 2019-ben pedig ismét Svédország legjobbjai lettek. Emellett rengeteg NHL-es sztárjátékos került ki Frölundaborgból.

Ugyanakkor a verseny nagyon kiélezett. Délkeletre ott van a Växjö, amely az utóbbi hét évben háromszor lett svéd bajnok, vagy északkeletre az említett időszakban háromszoros ezüstérmes Skellefteå AIK, akiket az egykori Rönnberg-asszisztens, Robert Ohlsson irányít.

És kevesebb, mint 200 kilométerre délre fejlődik folyamatosan talán a legnagyobb kihívó Ängelholmban. A Rögle BK a kanadai születésű Cam és Chris Abbott irányításával vált az elmúlt években topcsapattá. Az Abbott fivérek a 2009–2010-es szezonban játszottak Rönnberg irányítása alatt a vezetőedző otthonában, az északi sarkkörhöz közel lévő Luleå városában.

A testvérek annál a Röglénél vették át az irányítást a 2017–18-as szezonban, amely egy évvel korábban majdnem kiesett az első osztályból. Jelenleg viszont már ott tartanak, hogy majdnem megnyerték a Bajnokok Ligáját, emellett sorozatban háromszor szereztek érmet a svéd bajnokságban.

A fejlődést az is mutatja, hogy a Detroit Red Wings sztárja, Moritz Seider, a Vancouver Canucks támadója, Nils Höglander, valamint az Anaheim Ducks tehetsége, Calle Clang is a Rögle csapatától indult.

Az előbb említettekhez hozzátartozik az is, hogy

ráadásul a Detroit második körös draftja, az egykori Frölunda-akadémista Theodor Niederbach a Röglénél folytathatja pályafutását.

A Frölunda azonban egyelőre még a legelismertebb akadémia Svédországban, és egész Európában is a legjobbak között van. Nem véletlen, hogy a Detroit jellemzően náluk keresgél a draftok előtt. A Frölunda ugyanakkor sokkal több, mint egy NHL-franchise farmcsapata.

(Borítókép:  Uwe Anspach / picture alliance / Getty Images)