Ha ezzel a hajóval beborulunk, benne leszünk a hírekben
További Sport cikkek
- A lengyelek olimpiai bajnoka nem indul a síugrók négysánc-versenyén
- Rozsnyói Katalin: Az életben is mindig az édes dolgok érdekeltek, a száraz nem én vagyok
- Elsodorta a lavina, meghalt a 26 éves svájci olimpikon
- A NOB elnökjelöltje szerint öt földrészen egyszerre lehetne rendezni nyári olimpiát
- Újabb drámai meccs a vb-n, elszámolta magát, majd kiesett a hazaiak egyik kedvence
Borongós szombatra ébredt Budapest, de ez nem zavarta meg az Újpesti-öböl partján nyüzsgő egyetemisták tömegét, akik javában készülődtek a Dunai Regattára. Az egyetemek közti sárkányhajóversenyen egy All-Stars hajót is összeállítottak a szervezők, amelybe világ- és olimpiai bajnok sportolókat, sportszervezőket és újságírókat ültettek be. Az impozáns névsorban szerepelt Gyurta Dániel, Rasovszky Kristóf, Olasz Anna és az exhíradós, jelenleg a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója, Németh Balázs is.
A part mellett később megérkezett Szabó Gabriella háromszoros olimpiai bajnok kajakozónk, akivel (bár akkor még nem sejtettem) szinte az egész napom együtt töltöttem. Mivel fiatalon néhány évet (többé-kevésbé versenyszerűen) kenuztam, elég könnyen szóba elegyedtem a versenyzéstől már két éve visszavonult kajakossal, aki a KSI-ben (a szomszéd vízi telepen) kezdett kajakozni; az öbölben semmi újat nem lehetett mutatni neki.
Miután megérkezett minden olimpikon, világbajnok, sportszervező és újságíró, a csapatot rábízták Szabó Miklósra, a Dunai Sárkányok STE elnökére, aki számtalan érdekes történettel nyugtatta az evezéstől ódzkodó legénységet.
Nem kell aggódni, ha ezzel a hajóval felborulunk, benne leszünk a hírekben, mert ezzel nem lehet beborulni. Legfeljebb elsüllyedni lehet, de olyat is csak egyszer láttam, amikor tizenhat mázsás erdész, aki még sosem láttott evezőt, fizetett be egy túrára. Kérdezték a kormányost, hogy most akkor most mi történik, aki rezzenéstelen arccal közölte… hát, most elsüllyedünk
– taglalta Miklós.
Miután mindenki helyet foglalt a sárkányhajó vékony kis fadeszkáin, egy rövid edzés következett, hogy megismerjük, mi vár majd ránk a Dunán. Szabó Gabriellával ketten nyertük meg a vezérevezősök szerepét, így az első padon zsúfolódtunk össze. A kilencszeres világbajnok hamar megjegyezte, hogy miért mi ketten ülünk a legjobb helyen.
Itt elöl legalább nem leszünk annyira vizesek, meg esetleg mások bénázását sem kell néznünk
– foglalta össze.
Sajnos el kell keserítenem minden olvasót, aki Gyurta Dánielről, Olasz Annáról vagy Rasovszky Kristófról szeretne olvasni: ők jóval mögöttem ültek, nemhogy beszélgetni, rájuk nézni nem nagyon volt lehetőségem, mert a hajóban Miklós rendet és fegyelmet tartott. Nagyjából.
A rövid edzést követően annyi pihenőt kapott a csapat, hogy az öbölbisztróhoz felszaladva gyorsan egy kávét ihasson. Csakhogy a bisztró zárva volt, így Németh Balázs vezetésével nagyjából tizenöt, evezésre elszánt mentőmellényes élsportoló vagy újságíró megindult az első kisboltba, hogy valami ital után nézzen a Marina-parton – tisztára mint egy vízi túrán.
A kisbolt bejáratánál azért a jövő évi atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója udvariasan megkérdezte: Csókolom, ide mentőmellényben be szabad jönni?
A szíverősítő – vagy ahogy kormányosunk hívta, gyorsító – elfogyasztása után ismét vízre szálltunk, hogy ezúttal már a verseny helyszínére evezzünk a hat másik egyetemi hajóval kiegészülve. A futamot ugyanis a Parlament elől lőtték el, és egészen a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemig tartott a verseny.
Miközben elindultunk lefelé a Dunán, az időjárás a klasszikus őszi evezős edzésidőbe fordult át: déli szél egy kis esővel megspékelve. Az első padon rögtön feltörtek a gyerekkori emlékek, amikor reszketve kellett az ilyen időben vízre szállni. Nehéz megfogalmazni az élményt, de teljesen más a folyón átfagyni a szemerkélő esőben és a déli szélben, mint mondjuk egy kirándulás közben. Szerencsére az időjárás kegyes volt velünk, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment az eső, sőt még a nap is elő-előbukkant, így egy gyönyörű szivárvány kíséretében lapátolhattunk a Parlament felé.
A Parlament előtt aztán hosszas szerencsétlenkedés után el is lőtték a futamot, de ennél nagyobb nosztalgialöketet semmi sem adhat a kajak-kenu szerelmeseinek. Aki valaha a közelébe ment egy ilyen versenynek, biztosan emlékszik a rajtprocedúrára, amikor a recsegő ordibátorból a bíró mély hangja folyamatosan rászól valakire:
Hatos, menj hátrébb, hatos, hova mész? Nem látod, hogy rossz helyen vagy? Négyes, gyere előrébb, hatos, ha még egyszer rád kell szólnom, kizárlakFELKÉSZÜLNI RAJT
– nincs olyan rajt, ahol ez a tragikomédia ne zajlana le, és szándékosan nincs vessző a felkészülni előtt, mert mindig a legváratlanabb pillanatokban indították el a versenyeket.
Hát, a Parlament előtt, a Duna kellős közepén ugyanez játszódott le, de csak elrajtoltatták a velünk együtt hétfős mezőnyt.
Gabriella korábban az egész csapat számára leszögezte, hogy bár nem szeret sárkányhajózni, itt most hajtás lesz, mert rosszul van attól, ha egy versenyben valaki előtte megy – tanúsíthatom, hogy egy ilyen látványevezésen is komoly tempót diktált a verseny közben. Volt egy dobosunk is, akinek az ütemére kellett volna eveznünk, de a kilencszeres világbajnok kajakozó viccesen jelezte, hogy inkább majd a dobos figyelje az ő tempóját. A futam után vissza is utalt erre, hogy néha talán ezért is lehetett olyan nehéz dolga az edzőinek vele.
Sajnos Gabriellának csalódnia kellett, mert összeverődött legénységünk nem tudta tartani a tempót az egyetemi hajókkal, amelyek tagjai jó néhány edzésen túl voltak már, így a közel három kilométeres távon végül utolsóként, de a Budapesti Corvinus Egyetem egységétől nem sokkal lemaradva ért célba az All-Stars hajó a BME előtt, ahol a partról Gundel Takács Gábor helyszíni szpíkernek köszönhetően némi üdvrivalgás nekünk is kijutott. A futamot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egysége nyerte, mögötte az ezüstérmes a Szegedi Tudományegyetem, bronzérmes pedig a Károli Gáspár Református Egyetem lett.
A megfáradt társaság végül lecsorgott a Lágymányosi-öbölbe, ám közben kiderült, hogy két potyautas is volt a hajóban, akik Facebookon élőben közvetítették a versenyt. A hajó elejében természetesen azonnal az okokat kerestük a vereségre – azonnali bűnbakkeresés –, az is szóba jött, hogy legalább fürdessük meg a két potyautast, mert biztosan miattuk nem értük utol a Corvinus hajóját.
Végül mindenki kikászálódott a Lágymányosi-öbölben, ahonnan aztán kisbusszal visszavitték a társaságot a BME elé. A kísérő sportprogramok közül először az urban volley hozta meg a szurkolói hangulatot, amelyet a cheerleader show már csak fokozni tudott. Népszerű volt még a résztvevők körében a spinning, a freestyle foci, a mászófal, a cross challenge és a szkander is. Az este folyamán még inkább felpezsdült a hangulat, amiről Beton.Hofi, Manuel és Dr Brs & Friends – KKevin, Bruno x Spacc, Király Viktor gondoskodott.
(Borítókép: Nemzeti Sportügynökség)