Az oroszok és az ukránok sem elégedettek a NOB döntésével
További Sport cikkek
- A peres eljárás lezárultáig felfüggeszti működését az MRSZ újonnan megválasztott elnöksége
- Sördobálókat zártak ki a Puskás Arénából
- Párizs után Rijádban is csatát nyert a sikerévet záró magyar öttusa
- Olimpiai bajnokaink 650 lóerős sportautóval köröztek, megvillant Milák Kristóf emberi arca
- Világsztárokat utasítottak maguk mögé, remek magyar eredmények születtek a Duna Arénában
A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat. Emellett csak akkor nevezhetnek, ha nem támogatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A két ország azon versenyzőit és csapatait, akiknek, illetve amelyeknek bármilyen katonai kötődése van, továbbra is kizárják a viadalokról.
Oroszország sportminisztere, Oleg Maticin egyenesen „embertelennek” minősítette a NOB döntését.
A NOB ajánlása, amellyel külön csoportba sorolja az orosz sportolókat, jogellenes, a csapatsportokat tekintve pedig diszkriminatív
– fogalmazott a politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyzők évek óta az olimpiára készülnek.
A NOB végrehajtó bizottságának keddi ülése után Thomas Bach elnök hangsúlyozta: a 2024-es párizsi olimpiával kapcsolatban még nem született hasonló tartalmú döntés, ezt későbbre halasztották. A NOB amellett is állást foglalt, hogy a két érintett országban továbbra se rendezzenek nemzetközi versenyeket, a két kormány képviseletében pedig ne hívjanak meg senkit a sporteseményekre.
Az ukránok korábbi bokszvilágbajnoka, Volodimir Klicsko is bírálta a NOB lépését.
Ez a döntés beszennyezi az olimpia szellemiségét. Olyan, mint maga a háború: ostobaság
– írta a Twitteren a 47 éves sportember, s mellékelt egy fotót is, amelyen az 1996-os atlantai játékokon szerzett aranyérmével a nyakában látható.
Klicsko szerint Thomas Bach „Oroszország érdekeit szolgálja”, a semleges zászló pedig „rossz zászló”. A korábbi ökölvívó a háború kitörése óta a NOB elnökének egyik legnagyobb kritikusa.
Az orosz és fehérorosz sportolók – a legtöbb sportágban – azóta nem szerepelhetnek a nemzetközi porondon, hogy Oroszország Fehéroroszország támogatásával tavaly februárban háborút indított Ukrajna ellen.
Több ország ellenzi a NOB politikáját, szerintük csak akkor lehetne engedélyezni az érintettek szereplését, ha Oroszország beszünteti a háborút, továbbá Ukrajna visszakapja szuverenitását és területi integritását. Ha ez nem történik meg, és az oroszok, fehéroroszok mégis versenyezhetnének a 2024-es párizsi olimpián, akkor Ukrajna akár bojkottálhatja is a játékokat.
Kedden 318 vívó írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolják az orosz és fehérorosz sportolók visszatérését, „katasztrofális hibaként” jellemezték, hogy a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) és a NOB fontolóra vette ezt. A vasárnap zárult újdelhi női ökölvívó-világbajnokságot tucatnyi ország bojkottálta az orosz–fehérorosz jelenlét miatt.
MTI