Suhajda Szilárd a harmadik magyar, aki a Mount Everest áldozatául esett

A Mount Everest meghódítása nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Himalayan Database statisztikái, amely szerint 2022 decemberéig a próbálkozások mindössze 40 százaléka volt sikeres.

A számok nyelvére levetítve mindez azt jelenti, összesen 6338 hegymászó és serpa 11 341 alkalommal érte el a Mount Everest csúcsát. Oxigénpalack nélkül még inkább nehéznek ígérkezik ez a kihívás, ugyanis csupán 221 hegymászó jutott fel, ami az összes sikeres mászás mindössze 1,9 százaléka.

Az idei lehet minden idők legtöbb halálesetét követelő szezonja

A statisztikák szerint nagyjából 310 ember veszítette életét a Mount Everesten, és ez a szám egyre csak nő. Éves átlagban nagyjából négy-öt ember halt bele a csúcskísérletbe, a valósághoz azonban hozzátartozik, hogy nem sokan próbálták megmászni az Everestet az 1990-es évekig.

Az eddigi szezon korántsem kedvezett a mászóknak, és az sem kizárt, hogy az idei lesz minden idők legtöbb halálesetét követelő szezonja. A legkegyetlenebb szezon eddig a 2014-es volt, amikor egy lavina 15 nepáli dolgozó életét követelte, további kettő pedig megbetegedés miatt halt meg az Everesten.

A climbing-kilimanjaro.com cikke szerint az eddigi legszörnyűbb nap az Everesten 2015. április 25-én volt, amikor egy 7,8-as erősségű földrengés 19 ember halálát okozta az alaptáborban. Egy korábbi cikkünkben is írtunk róla, idén már 12-en haltak meg a Mount Everesten, és jelenleg is öt eltűnt mászót keresnek. 

Komoly tragédia volt az első hegymászóbaleset

Az első bizonyíthatóan hegymászóbalesetként számontartott haláleset egyből tragédiával indult: hét serpa halt meg az Északi-nyeregben lavina következtében, az 1922-es Brit Mount Everest Expedícióban. George Mallory, a leghíresebb korabeli hegymászó, aki ott volt ezen az expedíción, élete végéig magát hibáztatta a baleset miatt. Nem sokáig érezte a bűntudatot, mert 1924 júniusában ő is meghalt a hegyen társával, Andrew Irvinnel együtt.

Egészen 1999-ig nem tudta senki, mi történt velük, akkor végül egy célzottan az ő felkeresésükre induló expedícióban megtalálták Mallory holttestét, és kiderült, hogy zuhanás következtében vesztette életét. 1999-ig csak találgatások folytak arról, hogy 1924-ben végül elérték-e a csúcsot, vagy sem (29 évvel Hillaryék előtt), de a jelenleg uralkodó vélemények szerint, amennyire rekonstruálni lehetett a történteket, erre nemigen volt esélyük.

Az Everest magyar áldozatai

Az Everesthez kötődő magyar mászókat érintő tragédiák sora 1996-ban kezdődött, amikor Erőss Zsolt akkori társa, az osztrák Reinhard Wlaischal életét vesztette a hármas táborban, 8300 méter magasan.

Gárdos Sándor, a Milleniumi Magyar Expedíció orvosa 2001-ben ereszkedés közben lezuhant. Valószínűleg egy erős széllökés taszította a mélybe, 2010-ben pedig Klein Dávid akkori társa, Várkonyi László halt meg egy leszakadó jégfal miatt az Északi-nyereg környékén, miután úgy döntöttek, hogy a rossz idő miatt visszafordulnak.

Suhajda Szilárdról szombat délután érkezett a hír, hogy mentőcsapata nem találta meg, és feladták a keresését.

Több napig keresték Suhajda Szilárdot

A magyar mászó utoljára szerda délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, nagyjából 8700 méteres magasságból: azt mondta, három-négy óra múlva elérheti a csúcsot. A Hillary-lépcső magasságában érkezett utoljára jel a nyomkövetőjéről, ez volt az utolsó lokáció, ahonnan pozíciója még érzékelhető volt.

Hosszas keresés után végül csütörtök este érkezett a hír, hogy egy másik expedíció tagjai megtalálták őt a Hillary-lépcsőnél, 8780 méteres magasságban, de nem tudtak segíteni rajta (hogy miért, arról itt írtunk bővebben). Ezt követően felvették a kapcsolatot az alaptábori hátteret biztosító nepáli ügynökséggel, és elindult egy helikopter, valamint három serpa Suhajda megkeresésére.

Péntek késő este egy bejegyzés jelent meg a magyar mászó közösségi oldalán, ahol szerettei arról írtak, hogy beletelhet akár 24 órába is, mire kiderül, mi van Suhajdával. Szombat délutánra kiderült, hogy nem találták meg. 

Az egész ország megrendült

Az egész ország megrendült a hír hallatán, kommentelők tízezrei, sportolók, közéleti személyiségek és barátok búcsúztatták a Mount Everest csúcsa közelében eltűnt hegymászót. A magyar mászó édesapja ezekkel a szavakkal búcsúzott fiától:

Sziszikém! Nincs szavam a nepáli hírekhez. Ha igaz is, ami lehetetlennel ér fel, bennem mindig élsz, idézve a képeslapod hátulján írt záró üzenetedet; »Apa! Vigyázz az egészségedre, és tudd: nagyon szeretlek! Szilárd« – köszönöm: és ez cseng állandóan a fejemben. »Apuci!«. Én a reményt adom fel utoljára.

A körülmények korántsem voltak ideálisak

Suhajda Szilárd indulása előtt az Imagine Nepal ügynökséget bízták meg azzal, hogy javítsák meg a köteleket a II-es tábor és a csúcs között. Az Imagine Nepal idén áprilisban három dolgozóját is elveszítette a munkálatok alatt egy tragikus balesetben. Az ügynökség vezetője, Mingma elmondta: ilyen zord időjárással még nem találkoztak az Everesten. Úgy vélte, „nem ez volt az éve annak, hogy valaki pótlólagos oxigén nélkül megmássza az Everestet” és azt is elmondta, hogy „soha nem tapasztalt még ilyen hideget a Mount Everesten”.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Suhajda Szilárd egészségügyi állapota sem indokolta azt, hogy a magyar mászó útnak induljon. Utolsó naplóbejegyzésében, amelyet Facebook-oldalán tett közzé, azt írta, az utolsó napokban nagyon köhögött, fájt a torka, „rémséges dolgokat krákogott fel” és könnybe lábadt szemekkel küzdött. Ennek ellenére igyekezett mindent megtenni a gyógyulás érdekében.

(Borítókép: Gárdos Sándor, Várkonyi László és Suhajda Szilárd. Fotó: MTI / Klein Dávid / MTI / Suhajda Szilárd / Kyocera Everest Expedíció 2023)