„Inkább úszom a sz*rban, de maradjon a sportágam”

Hogyan lehetne kivédeni egy hasonló jellegű – és egyáltalán nem kizárható – problémát, amit a francia főváros közelében történt heves esőzések okoztak?

Mert az még egy nemzeti versenyen is a kínos kategóriába tartozik, amikor a három szám helyett végül csak kettőben küzdhetnek meg a triatlonosok, világversenyeken viszont ez már elképzelhetetlen, a mindenek felett álló ötkarikás játékokon pedig végképp.

Magyar triatlonsport jeles képviselőinél – akik a sportágban egyre markánsabb szerepet vállalnak – azután érdeklődtünk:

Elképzelhetőnek tartják az amúgy elképzelhetetlent, hogy az olimpián is duatlonban versenyezhetnek triatlon helyett?

Esetleg lemondanának a párizsi, olimpiai hangulatról annak érdekében, hogy egy alternatív, de biztonságos, a francia fővárostól viszont tisztes távolban lévő helyszínen küzdjenek meg egymással?

Vagy bevállalnák akár a fertőzés kockázatát, már amennyiben a szervezők azt mondják, hogy a víz minősége megfelelő?

A triatlonosok augusztus közepén rendezett versenye előtt pár nappal az időjárás és a Szajna már más sportág rangos eseményébe is közbeszólt: elmaradt a nyílt vízi úszók párizsi világkupa-futama. Akkor ugyancsak a heves esőzések okoztak problémát. Párizs ikonikus, az olimpián is főszerepre váró folyóját nemrég megtisztították ugyan, a legutóbbi mérések szerint azonban ismét túl magas a víz baktériumszintje. 

Duatlon? Azt biztosan nem!

Az Index által megkérdezett magyar triatlonosok egy emberként utasították vissza a duatlon lehetőségét azzal érvelve, hogy az teljesen megváltoztatja az erőviszonyokat, így a versengésük kimenetelét. Bragmayer Zsanett, a magyarok női triatlonosok legjobbja, aki a nemzetközi mezőnyben is meghatározó szerepre képes – Tokióban az olimpián a 12. helyen végzett, ami a legjobb női szereplés a magyaroknál –, határozottan fogalmazott a kérdésben:

A saját sportágunkban kell küzdenünk! A magyar csapatnak amúgy is erőssége az úszás. Egyéniben remek helyen tudunk kijönni a vízből, így előnyös pozícióban tudjuk elkezdeni a kerékpározást, míg a vegyes váltóban sokat tudunk behozni lemaradásunkból. Egyébként is hatalmas a küzdelem a pontokért, úgy egyéniben, mint a váltóban, ezért is fontos lenne, hogy érvényesíteni tudjuk azt, amiben jók vagyunk. A tokiói olimpián pedig saját bőrömön tapasztaltam meg, tiszta lutri, ahogyan a szervezet a víz minőségére reagál.

Az olimpikon felidézte az előző olimpiát, ahol hasonló problémával néztek szembe, mint most Párizsban. Az ottani vízben is elburjánzott az E. coli baktérium, ami most a párizsi Szajnában is megjelent. Bragmayer Tokióban megfertőződött a baktériummal, és még a súlyából is jelentősen veszített az attól kialakult betegség miatt.

Kiemelte, a tesztverseny előtt csupán azért ment bele a vízbe Párizsban, hogy megtanulja, megérezze, hogyan lehet megfelelően haladni a Szajna sodrásában, amit „nagyon erősnek” ítélt meg. Kijelentette:

A triatlonos szélsőséges esetben nem zárkózna el attól, hogy Párizstól távol, egy másik pályán versenyezzen, így legalább a sportági fair play nem sérülne. Ettől a lehetőségtől azonban a szervezők mereven elzárkóztak.

A párizsi olimpia szervezőbizottságának vezetőjeként Tony Estanguet a sajnálatos eseteket követően kiemelte: nincs B terv, vagyis nincs lehetőségük arra, hogy az ötkarikás játékokon a triatlont és a nyílt vízi versenyeket áthelyezzék.

Bragmayer Zsanett edzője/férje, Kuttor Csaba azt is megosztotta lapunkkal, hogy Párizs alatt óriási csatornarendszer fut, és ezeken túl dolgoznak egy tartály kiépítésén is, amit kifejezetten a szennyvíz befogadására alakítanak ki. A szakember – korábban maga is élversenyző – továbbá elmondta: nem tart változástól, mert a szervezők számolnak a víz fertőzöttségének problémájával. Erre az esetre pedig beiktatnak a programba egy úgynevezett „esőnapot”.

Kuttor hozzátette azt is,

A párizsi olimpia július 26-án kezdődik és augusztus 11-ig tart, a triatlonosok küzdelmeit a verseny közepén rendezik meg. A sportág egyéni számaiban július 30-án és 31-én, a váltók küzdelmében augusztus 5-én hirdetnek győztest. Ezek alapján pár nap a szervezők rendelkezésére áll, hogy pótoljanak. Sok azonban nem: a nyílt vízi úszók augusztus 9-én és 10-én veselkednek a 10 kilométeres távnak.

A szervezőbizottság profikból áll, „nem vállalnák be a lehetetlent”

Megkerestük a kétszeres olimpikon (2016, Rio de Janeiro és 2021, Tokió) Tóth Tamást is, aki a sportág nemzetközi szövetségében a versenyzői bizottság elnöke. Tóth megerősítette: a szervezők terveznek esőnapot. Kiemelte: az olimpiai szervezőbizottság profikból áll, „nem vállalnák be a lehetetlent”.

A Szajna regenerálóképessége amúgy elképesztő, a tesztverseny után pár nappal már teljesen megfelelő volt a víz minősége. 

Hozzátette, a szervezők naponta vesznek vízmintát és folyamatosan figyelik az előrejelzéseket, hiszen a Szajna nem csak Párizsban folyik. A vidéki viharok is belemoshatnak baktériumokat a vízbe, így azokat is mindig szűrni kell. Elmondása szerint az egész olimpiai szervezőcsapat és a bizottságok is közös erővel küzdenek azért, hogy a triatlon minden gond nélkül lebonyolítható legyen, méghozzá a verseny eredeti helyszínén és a remények szerint időpontjában.

Tóth azt is elmondta, az olimpia idejére a városvezetés 10 000 darab lakóhajót telepít ki nemcsak a vízből, hanem Párizs egész területéről is.

A tokiói olimpián 7. helyezett Bicsák Bence – magyar szempontból ez eddig a legjobb sportági eredmény az ötkarikás játékokon – kiemelte: számára nagyon fontos lenne, ha az eredetileg meghirdetett versenyhelyszínen tudna küzdeni a 2024-es olimpián.

Roppant felemelő élményként élném meg, hogy Párizs legnagyobb nevezetességei között úszhatunk, kerékpározhatunk és végül futhatunk. Bár az úszás a gyenge pontom, mégsem szeretném, ha duatlonra váltanánk, mert az egy másik sportág.

A triatlon 2000-es sydney-i olimpia óta szerepel az olimpiai programban, a férfi és a női egyéni verseny után a tokiói ötkarikás játékokon már a négyfős vegyes váltók is megküzdhettek az érmekért.

A magyarok a jövő májusig tartó, kétéves kvalifikációs időszakban a férfiaknál kimondottan jól állnak: jelen állás szerint három versenyző indulása sem elképzelhetetlen. Ezekért négyen (Bicsák mellett Lehmann Csongor, Dévay Márk és a riói olimpikon Faldum Gábor) vívnak nagy csatát úgy a nemzetközi mezőnnyel, mint egymással. Egy nemzet maximum három főt indíthat szakáganként, a kvóta nem névre szól – bár általában mégis az kapja, aki kiharcolta –, a végső szót az indulásról a helyi szövetségeknek kell kimondaniuk.

Csapatot abban az esetben is indíthat egy nemzet, ha nem váltóban szerzett kvótát, hanem az egyéni mezőnyben van két férfi és két női triatlonosa.

A nőknél Bragmayer helye szinte biztosan tűnik a rangsorban elfoglalt pozícióját figyelembe véve, azonban az egyéni lista és az  erőviszonyok alapján  a második magyar női triatlonos olimpiai indulására kevés esély mutatkozik.

Itt a vegyes váltók olimpiai rangsora jelenthet mentőövet a magyar csapat számára, ebben az esetben egy második női szereplő – jelen állás szerint Kropkó Márta tűnik a legesélyesebbnek erre – az egyéniben is részt vehetne Bragmayer mellett, függetlenül attól, hogy az ottani rangsorban nem jutott kvótához.

(Borítókép: Bragmayer Zsanett a triatlonosok vegyes váltójában a futás versenyszámban az Európa Játékokon a krakkói Nowa Huta tónál 2023. július 1-jén. Fptó: Czeglédi Zsolt / MTI)