Lerántjuk a leplet: ezt gondolják a magyarok a 2036-os budapesti olimpiáról
További Sport cikkek
- Nem talált legyőzőre itthon, ezért már a legjobbak ellen keresi a kenyerét a magyar sznúker 17 éves üdvöskéje
- Kezdődik minden idők legnagyobb teqball-világbajnoksága
- Hárommilliós pénzbírság és hároméves kitiltás a párizsi olimpián demonstráló férfinak
- Cristiano Ronaldo és Tom Brady is kikapott egy rajongójától az egyik youtuber videójában
- Weöres Szabolcs hátránya már közel 7400 kilométer a földkerülő versenyen
Az olimpiarendezés ügye nemzeti ambíció is lehetne, ám a magyar közbeszédben a pártpolitikával erősen átitatott kérdésről van szó, aminek egyszerre vannak rendszerlegitimáló és rendszerkritikai olvasatai, ahogyan gazdasági, kulturális vonatkozásai is. Az Orbán-kormányok sportpolitikája, a tao-támogatások felhasználása, a sportinfrastruktúra-fejlesztési nagyberuházások (stadionépítési hullám), valamint az aktív sportdiplomácia imázsépítő szerepe – a fejlesztési források átláthatósága körüli vitákkal – a politikai törésvonalak részévé, nem pedig átkötési pontjává teszi a nagy világversenyek rendezésének célját.
Válságok, recesszió idején ráadásul ezek a viták még inkább akuttá válnak, a közvéleményt polarizáló hatásuk erősödik. Ezt nemcsak jövőbeli, tervezett események kapcsán, hanem a jelenben, például az elmúlt hetekben zajló atlétikai világbajnokság vonatkozásában is megfigyelhettük. Többek között ezért is lehet érdekes az olimpiarendezés támogatottságának kérdését az aktuális közhangulat és jövőbeli várakozások összefüggésében felmérni és értékelni.
A PegaPoll szeptember 6–11. között végzett, nagymintás online felmérése szerint a 2036-os nyári olimpiai játékok budapesti megrendezését a többség (58 százalék) nem támogatja. A szegmentációs elemzés rámutatott arra is, hogy a fiatalok és a férfiak között több a rendezést támogató vélemény, míg az idősebbek, illetve a megyeszékhelyeken élők a leginkább elutasítóak.
Míg a 18 és 35 év közöttieknek több mint a fele, a 36–45 éveseknek az 50 százaléka, addig az 56 és 65 év közöttieknek csak a bő egyharmada, a 66 év felettieknek pedig csupán az egynegyede támogatná az olimpiarendezést. A fővárosi válaszadók körében a teljes minta megoszlásához képest 6 százalékponttal magasabb a rendezéssel egyet nem értők aránya.
Ugyancsak 58 százalék helyezkedett arra az álláspontra, miszerint Magyarország nem nyerne hosszú távon egy olimpia megrendezésével. A női válaszadók statisztikailag releváns mértékben, az idősebb, 56 év feletti (és különösen a 66 év feletti) korcsoportok szignifikáns mértékben magasabb arányban válaszoltak úgy, hogy az országnak hosszú távú előnye nem származna az olimpiarendezésből.
A közbeszédben gyakori érv pró és kontra a nagy sportversenyek kapcsán, hogy az azokra való felkészülés mekkora gazdasági megtérüléssel járhat, illetve mekkora terhet ró a költségvetésre – különösen az épp aktuális gazdasági helyzet tükrében.
A kutatási jelentés alapján a válaszadóknak a fele gondolja úgy, hogy a 2036-os budapesti olimpiarendezés „nagyon rossz” vagy „inkább rossz” hatással lenne az ország gazdasági helyzetére. Ezzel szemben 35 százalékot tesz ki azon válaszadók együttes aránya, akik szerint az olimpiarendezésnek inkább vagy döntő mértékben pozitív gazdasági hatásai lennének. Gazdasági fellendülést az olimpiarendezéstől csupán a válaszadók egytizede remélne.
A válaszadók relatív többsége, 37 százaléka elsősorban a hazánkba irányuló turizmus növekedését várná egy esetleges olimpiarendezéstől. 17 százalék a legjelentősebb pozitív hozadékként a főváros nemzetközi megítélésének javulására számítana.
Az olimpiarendezés kérdése empirikusan bizonyítható módon is polarizálja a társadalmat: a válaszadók abszolút többsége, 55 százaléka vélekedik úgy, hogy az olimpiarendezés megítélésében „inkább a pártpolitikai szimpátia számít” – szemben azzal a 45 százalékkal, akik az egyéni mérlegelést gondolják hangsúlyosabbnak.
Emlékezetes, hogy magát a rendezést mind a kormányoldal, mind az ellenzék az érzelmek és szimpátiák ütközőpontjává tette az elmúlt években. A miniszterelnök álomgyilkosságról beszélt 2017-ben, a 2024-es olimpia megrendezésével szembeni népszavazási kezdeményezés kapcsán, az ellenzék pedig permanens kampányt épített a sportcélú nagyberuházásokkal és a látványsport-támogatási rendszerrel szemben.
A felmérés idején a budapesti rendezésű atlétikai világbajnokság már nemcsak egy jövőbeli terv volt, hanem egy aktuális esemény. Ennek ténye vissza is köszön a kapott eredményekben, megemelve a támogató szavazatok arányát. (Ez a jelenség hasonlít a pártpolitikában a választások nyomán tapasztalható „győzteshez húzáshoz”.) A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka fejezte ki egyetértését azzal kapcsolatban, hogy a magyar főváros adott otthont idén az atlétikai világbajnokságnak.
Ha azonban az atlétikai világbajnokság megrendezésének támogatottságára az ország, illetve a főváros jelenlegi (pénzügyi) lehetőségeinek kontextusában kérdezünk rá, már mérsékeltebb a támogatók aránya. A válaszadók egyharmada (33%) így is „egyértelműen helyénvalónak” tartja a rendezést, míg 15 százaléka „inkább helyénvalónak”. Együttesen 52 százalékot képviselnek azok, akik szerint „egyáltalán nem helyénvaló” (28%), illetve „inkább nem helyénvaló” (24%) a jelenlegi lehetőségek melletti rendezés, és a jövőbeni megtérülés megítélése is többségében negatív.
A rendezést támogatók arányának alakulása kapcsán érdemes az aktuális közhangulattal, az elégedettséggel és jövőbeli kilátásokkal is foglalkozni. A PHI (PegaPoll-hangulatindex), a gazdasági és jövedelmi kilátásokkal kapcsolatos, lakossági várakozások alakulását nyomon követő, empirikus mutatószám állása közepesen alacsony, 43,6 pont volt szeptemberben. Elmondható, hogy a válaszadók a személyes élethelyzetük és jövőbeli kilátásaik tekintetében optimistábban értékelik a helyzetet, mint az ország jelenlegi állapotát jellemezve, illetve a következő egyéves időszakra előretekintve. A kutatás tanulsága szerint a legkisebb elégedettség a kormány gazdasági válságkezelését övezi.
Ezek a tényezők minden bizonnyal erősen befolyásolják a választói véleményeket, erősítik a költségracionalizálás és transzparencia igényét, amit szintén összecseng az elmúlt időszak nagy, állami beruházásstopjával. Mivel azonban továbbra is egy érzelmekkel átitatott, erős PR- és szimbolikus tartalommal bíró kérdéskörről kell beszélnünk, aligha valószínű, hogy akár az olimpiarendezés ügye, akár egyéb, kiemelt sportrendezvények megpályázásának szándéka tartósan lekerüljenek a politikai napirendről.
A kutatásról készült 33 oldalas jelentést ide kattintva tekintheti meg.
A cikk szerzője a PegaPoll vezető elemzője.
(Borítókép: Adam Pretty / Getty Images)