Fürjes Balázs elárulta, miért ilyen sok a világcsúcs a Duna Arénában
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Sport cikkek
-
Vadnai Jonatán ezüstérmet szerzett Horvátországban - Nem jött össze a csodás lezárás, elbúcsúzott a Palota királynője
- Friss hírek érkeztek Ónodi Henrietta állapotáról
- Alig kezdődött el, már véget is ért a transznemű sportoló szereplése a dartsvilágbajnokságon
- Szavaztak a szakszövetségek, a Liverpool és az Internazionale légiósa lett az év labdarúgója Magyarországon
Bob Bowman, Michael Phelps korábbi, a négyszeres olimpiai bajnok Léon Marchand és az idei olimpiai és Eb-arany mellé immár rövidpályás vb-aranyat is szerző Kós Hubert jelenlegi edzője is arról beszélt szombaton, hogy „ez az aréna valóban a világ legjobb uszodája, a szervezők által teremtett körülmények pedig olyan magas színvonalúak, hogy a versenyzőknek nincs más dolguk, mint a legjobbjukat nyújtani”.
Hasonlóan pozitívan nyilatkozott a megnyitásakor Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok vízilabdaedző: „Szerencsére minden földrész minden nagy uszodájában játszhattunk a válogatottal, de ennyire színvonalas létesítményt még nem láttam. A Duna Aréna egy uszoda és egy NBA-s kosárlabda-aréna legjobb tulajdonságait egyesíti, nagyon szerencsésen. Sok magyar győzelemnek fogunk még itt örülni.”
De mi a Duna Aréna titka? Erről kérdeztük Fürjes Balázst, aki ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyetlen állandó magyar tagja, és aki korábban – a szintén nemzetközi díjesővel elismert Puskás Aréna, a Groupama Aréna, az MVM Dome és a Nemzeti Atlétikai Központ mellett – vezette és irányította a vizesközpont tervezését és fölépítését.
A medence gyorsasága magyar mérnöki bravúr. Tudatos döntések gyümölcse. A munka legelején megkértük a tervezőket, hogy alaposan tanulmányozzák és mutassák be nekünk Észak-Amerika, Ázsia és Európa legjobb medencéit. Mérjék fel: mi tesz egy versenymedencét különösen is gyorssá? Az alapos munka eredménye világos volt: 3 méteres mélység, mind a négy oldal felé való vízfeszítés – a megszokott kétirányú helyett! – és a vízáramlás maximális optimalizálása, többek között a medence aljára és nem oldalára elhelyezett fúvókákkal. Mi pedig a tervezés során ötvöztünk mindent, amit megtanultunk a világban.
Elmondása szerint a munka legelején tudatos döntést hoztak: a világ legjobb versenyuszodáját és a világ leggyorsabb versenymedencéjét akarják megépíteni Budapesten. Hogy sok világsztár sportoló, köztük a magyarok, sok világcsúcsot ússzanak a Duna Arénában. Ez sikeresebbé és sokkal emlékezetesebbé teszi az itt rendezett világeseményeket, és évtizedekre kínál megfizethetetlen városmarketing-lehetőséget – olimpiák és világbajnokságok alkalmával a világ összes nyelvén, milliárdokhoz eljutva hangzik el vagy íratik le sok százszor Budapest neve pozitív kontextusban.
Miután elkészült a gyorsasági faktorokat és a világ vezető versenyhelyzeteit bemutató mérnöki tanulmány, a tervezőkkel közösen megalkottuk a mi medencénk tervét. Ebben különösen fontos volt a 3 méteres vízmélység meghatározása – ezt egyszer lehet jól eltalálni, utólag lehetetlen vagy elképesztően drága változtatni rajta. Tényleg nincs semmi ördöngösség, mindig is a munkában hittem a duma helyett. Alapos, kitartó, profi munka és összpontosítás, mint a sportban. Ez a siker receptje
− mondta el Fürjes.
Arra pedig már kevesen emlékeznek, hogy – amint azt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Julio Maglione, a World Aquatics akkori elnöke is elmondta – a 2017-es budapesti úszó-világbajnokságon az első világrekord nem a medencében, hanem a szárazon született. Soha, sehol, senki nem épített föl olimpiára és világbajnokságra alkalmas úszóközpontot olyan gyorsan, mint a magyarok a Duna Arénát. És mivel a minőség is világszínvonalú, a hangulat is fergeteges, nemcsak a világ legjobbjai szeretnek itt versenyezni, de a Duna Aréna megnyitása után a tokiói, a párizsi és Los Angeles-i olimpiák szervezői is eljöttek tanulmányozni a létesítményt és elkérték annak tervrajzait.
Az eredmény: 63 világrekord – ebből 30 született ezen a vébén, ami önmagában szintén világcsúcs: a rövidpályás vb-k történetében eddig a tíz évvel ezelőtti dohai esemény vitte a prímet, ott 23 csúcsot döntöttek meg, itt már a zárónap előtt 24-nél járt a számláló.
És még lehetett volna több is, de Kós Hubert két századmásodperccel elmaradt a 200 hát rekordjától, így ő eddig egy, a 2021-es Eb-n úszott junior-világrekordot és a mostani Európa-csúcsot mondhatja magáénak a Duna Arénában; világrekordot itt másik olimpiai bajnokunk, Milák Kristóf döntött még a 2022-es vb-n (2017-ben ő is junior világrekordokkal kezdett).
Három év nem hosszú idő: 2027-ben ismét nagypályás világbajnokságot rendez Budapest, Kós Hubert akkor még csak 24 éves lesz, a legjobb kor – azaz a legjobbkor rendeznek a Duna Arénában újabb vébét, hogy végre ő is csúcsot úszhasson a 4-es pályán. Ahogy a múlt héten is láttuk, a közönségen nem fog múlni. Ha Budapest, akkor garantált a teltház és garantáltan zúg a hajrá, magyarok.
Cikkünk szerzője a Budapest 2024 rövidpályás úszóvilágbajnokság sajtófőnöke, a Nemzeti Sport külsős munkatársa.
(Borítókép: Kós Hubert a férfi 200 méteres hátúszás előfutamában az úszók rövidpályás világbajnokságán a Duna Arénában 2024. december 15-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
