Bréktánc

 A bréktánc magyarok nélkül mutatkozik be az olimpia programján Párizsban. A francia fővárosban 16 női és 16 férfi breakes fog versengeni a bajnoki címért. A két állomásból álló kvalifikációs sorozatban – melynek második versenyét a budapesti Ludovika Campuson rendezték – két magyar vett részt: a nőknél Szarvák Csenge (B-Girl Csenge), a férfiaknál pedig Lobontiu Menotti Noris (Noris by Nature) szállt versenybe, de nem sikerült kvótát szerezniük.

A sportág a 2018-as Buenos Aires-i ifjúsági olimpián mutatkozott be az ötkarikás program részeként, ahol az egyéni versenyek mellett kétfős vegyes csapatban hirdettek győztest. Ugyanakkor tavaly eldőlt, hogy a 2028-as Los Angeles-i játékokon már nem szerepel majd a műsorban.

A bréktánc, más néven bréking – sportos nevén vagy b-boying/b-girling – a New York-i South Bronxban, a tágabb értelemben vett hiphop kultúra részeként alakult ki az 1970-es évek elején, a párizsi olimpián pedig már az egész világ figyelemmel követheti legjobbjait. A győztesek nyakába aranyérem kerül, nevüket beírják a sporttörténelembe. Az 1970-es évek elején, afroamerikai és latin-amerikai fiatalok által kitalált és nekik köszönhetően gyorsan népszerűvé váló bréktánc az utcai tánc dinamikus formája volt, amely a torna, a harcművészetek és az összetett ritmusok elemeit ötvözte.

A bréktánc korai megújítói, mint például a Rock Steady Crew és a New York City Breakers, olyan stílust fejlesztettek ki, amelyet a toprock (állva végzett lábmunka), downrock (a földön végzett lábmunka), power moves (akrobatikus mozdulatok, például pörgések és szaltók) és freezes (pózok, amelyeket a táncosok egy ideig tartanak) jellemez. A táncformát tömbházakban partikon és helyi rendezvényeken adták elő, önkifejezést és pozitív versenyzési lehetőséget biztosítva a kihívásokkal teli városi környezetben.

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején kezdett el a mainstream figyelem középpontjába kerülni. A hiphop kultúrának a média által a Wild Style (1982), a Flashdance (1983) és a Beat Street (1984) című zenés-táncos filmeken keresztül történő bemutatása hozta el a bréktáncot a globális közönséghez. Emellett televíziós műsorok és zenei videók is bemutatták, ami segített népszerűsíteni a táncot a New York-i gyökereken, sőt, messze az ország határain túl is. Ebben az időszakban a bréktánc nemzetközileg is elterjedt, a b-fiúk és b-lányok átvették és adaptálták a stílust a világ számos városában, elsősorban a világvárosokban. A hiphop kultúra globális elterjedése a földrajzi és kulturális különbségek ellenére is elősegítette a közösség és a közös identitás érzését a gyakorlók között.

A helyi és nemzetközi versenyek a jelentős részévé váltak, a rétegkultúraként indult mozgásforma így erőteljes sportos vonatkozást kapott. Az olyan események, mint az 1990-ben Németországban indult Battle of the Year, valamint az 1996-ban létrehozott UK B-Boy Championships platformot biztosítottak a táncosoknak, hogy megmutassák képességeiket és kreativitásukat. Ezek a versenyek a technikai jártasságot, az eredetiséget és a művészi kifejezőkészséget hangsúlyozták. A bírák olyan kritériumok alapján értékelték a táncosokat, mint a zeneiség, a kivitelezés és a stílus. A bréktánc versenyjellege segített a művészeti forma finomításában, és arra ösztönözte a táncosokat, hogy folyamatosan újítsanak és kiemelkedjenek.

A tánc mint sportág pedig bemutatkozott a fiatalabb, sokszínű közönségnek, sikere és népszerűsége az ifjúsági olimpián megmutatta, hogy ötkarikás sportágként is komoly potenciált rejt magában.

2020 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette, hogy a bréktánc bekerül a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok programjába. Ez a döntés része volt a NOB szélesebb körű törekvésének, hogy modernizálja az olimpiai játékokat és fiatalabb közönséget vonzzon. Felvétele más városi sportágakkal, például a gördeszkázással, a sportmászással és a szörfözéssel együtt az olimpia fejlődő jellegét és a változatos sportágak elismerését tükrözi.

A bréktánc olimpiai szereplése jelentős mérföldkövet jelent a hiphop közösség és a tánc világa számára. Ez a bréktánc elismerését jelenti, mint legitim sport- és művészeti ágat, amely méltó a globális színpadra. Sok b-fiú és b-lány számára az olimpián való részvétel egy valóra vált álom, és egy lehetőség arra, hogy tehetségüket és kultúrájukat a világ közönsége előtt is bemutathassák. Az olimpiai reflektorfény várhatóan még tovább emeli a bréktánc státuszát, új résztvevőket vonz, és elősegíti a művészeti forma nagyobb megbecsülését. Ahogy tovább fejlődik, a hiphop kultúrában rejlő gyökerei továbbra is identitásának fontos elemei maradnak, biztosítva, hogy a tánc hű maradjon az eredetéhez, miközben új hatásokat és lehetőségeket is magáévá tesz.

(Index/MTI)

Bréktánc Párizsban

• Összlétszám: 32 fő, 16 férfi és 16 nő     
• Versenyszámok: férfi és női
• Helyszín: Concorde tér
• Időpont: augusztus 9–10.
• Lebonyolítási rend: a 16 versenyző a csoportkörben kezd, a négy kvartettben párbajoznak egymással a résztvevők, majd a csoportelső és második jut tovább a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem.  

Legutóbbi világbajnokok, 2023, Leuven:

• női: Dominika Banevic (B-Girl Nicka, Litvánia)
• férfi: Victor Montalvo Bermudez (B-Boy Victor, Egyesült Államok)