Húsz év után fordul elő ismét, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is szerepel az olimpián. Először 1976-ban, majd 1980-ban és 2004-ben voltak ott mindkét nem versenyében a magyarok.
A férfiválogatott idén kilencedik alkalommal szerepel olimpián, eddigi legjobb eredménye az 1936-os, az 1980-as, az 1988-as, a 2004-es és a 2012-es negyedik helyezés. A női csapatnak ez lesz a nyolcadik részvétele, legjobb eredménye a 2000-es ezüstérem.
A spanyol Chema Rodríguez vezette férfi együttes a tatabányai selejtezőtornán kikapott Norvégiától, de Tunéziát és Portugáliát legyőzte, így a második helyen végzett. Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány női válogatottja a debreceni kvalifikációs tornán Nagy-Britanniát, Japánt és Svédországot is megverte, így az első helyen jutott ki a játékokra.
A férfi kézilabda először 1936-ban került a programba, majd 1972-től szerepel a műsoron, míg a nők 1976-ban csatlakoztak.
A kézilabda a 19. század végén jelent meg, ráadásul eleinte több különböző formában. A játék célja, az volt, hogy a túlságosan is agresszív labdarúgás és rögbi mellett legyen egy olyan játék, amely nem durva és nők is játszhatják. A 19. század elejére három változata jelent meg a kézilabdának. A haandbold egy dán tanár nevéhez fűződik, aki látva, hogy tanítványainak lábbal nem ment a játék, inkább a kezükbe adta a játékszert, és a rúgás helyett a dobásra fektette a hangsúlyt.
Németországban hasonló kezdeményezés volt kialakulóban, csak torball néven, míg Csehországban hazena néven vált ismertté a sport. A játék hamar hódító útjára indult, de mivel három különféle formája is létezett, ki kellett találni egy új, egységes rendszert, amellyel lehet terjeszkedni. Így jött létre a nagypályás kézilabda, amely nemcsak a pálya méretében hasonlított a futballra, hanem abban is, hogy itt is 11–11 játékos próbált gólt szerezni.
A játék olyannyira sikeres lett, hogy 1936-ban Berlinben már az olimpián is szerepelt a nagy pályás kézilabda, amelyet a szabadban játszottak, de a játék fejlődése ezek után megtorpant, és az olimpiai programról is lekerült.
Az észak-európai országokban az időjárási viszontagságok miatt lehetetlen volt a szabadban játszani, így bevitték a terembe, ahol a kisebb pályán már a létszám is csökkent, és lényegében megalakult a játék ma is ismert változata. Rájöttek, hogy kis pályán sokkal gyorsabb, élvezetesebb, több a gól, így a nagy pályás kézilabda feledésbe is merült.
Innen nem volt megállás, és a kézilabda 1972-ben a müncheni olimpián a ma is használt formájában bemutatkozott, négy évre rá Montrealban pedig már a nők is elindulhattak a tornán.
A MAGYAR KÉZILABDA-VÁLOGATOTT ÉVEKEN KERESZTÜL MEGHATÁROZÓ TAGJA VOLT A MEZŐNYNEK. A FÉRFIAK AZ 1936-OS, AZ 1980-AS, AZ 1988-AS, A 2004-ES ÉS A 2012-ES OLIMPIÁN IS A NEGYEDIK HELYEN VÉGEZTEK. A NŐK MÉRLEGE ENNÉL IS SZEBB, HISZEN BÁR 1980-BAN ÉS 2008-BAN LECSÚSZTAK A DOBOGÓRÓL, NEGYEDIKEK LETTEK, 1976-BAN ÉS 1996-BAN BRONZ-, 2000-BEN PEDIG EZÜSTÉREMMEL ZÁRTÁK A TORNÁT. A NŐI CSAPAT A TOKIÓI OLIMPIÁRA IS KIJUTOTT.
A férfiaknál eddig négy válogatott nyerte meg kétszer az olimpiát – Franciaország, Szovjetunió, Horvátország, Jugoszlávia –, míg a nőknél Dánia a legsikeresebb, eddig háromszor szerzett aranyérmet.
(Index/MTI)
Kézilabda Párizsban
- Összlétszám: 336 játékos (2x12 válogatott, 14 játékos csapatonként, plusz három tartalék)
- Versenyszámok: férfi és női torna
- Helyszín: Dél-párizsi 6-os Aréna (csoportmérkőzések), Pierre Mauroy Stadion, Lille) (egyenes kiesés szakasz meccsei)
- Időpont: július 27–augusztus 11. (férfi torna), július 25.–augusztus 10. (női torna)
- Lebonyolítási rend: a férfiak és a nők mezőnyét is két csoportba sorolták, ezekben körmérkőzések alapján dől el, hogy melyik csapatok folytathatják szereplésüket a negyeddöntővel kezdődő kieséses szakaszban.
A csoportbeosztások:
férfiak:
- A csoport: Japán, Svédország, Németország, Horvátország, Spanyolország, Szlovénia
- B csoport: Magyarország, Argentína, Egyiptom, Norvégia, Dánia, Franciaország
nők:
- A csoport: Koreai Köztársaság, Dánia, Szlovénia, Németország, Norvégia, Svédország
- B csoport: Magyarország, Angola, Brazília, Spanyolország, Hollandia, Franciaország
A csoportokból az első négy helyezett jut tovább, és a negyeddöntőben az A csoport elsője a B negyedikjével, az A2 a B3-mal, A3 a B2-vel és az A4 a B1-gyel találkozik. Ezt követően jön az elődöntő, majd a bronzmérkőzés és a finálé.
Címvédők és a legutóbbi világbajnokok:
férfiak:
- tokiói bajnok: Franciaország
- a 2023-as vb győztese: Dánia
nők:
- Tokiói bajnok: Franciaország
- a 2023-as vb győztese: Franciaország
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
