Ezúttal is magyar részvétel nélkül rendezik meg az olimpiai kosárlabdatornát a párizsi játékokon. A hagyományos kosárlabdában a női válogatott a februári, soproni selejtezőtorna utolsó és sorsdöntő meccsén, 22 pontos vezetésről bukott el. A férfiak legutóbb 1964-ben, a nők 1980-ban szerepeltek ötkarikás játékokon.
A játékot James Naismith alakította ki 1891-ben egy amerikai iskolában. A célja az volt, hogy olyan sportágat alkosson, amelyet a téli hónapokban teremben, kis területen lehet játszani. Eleinte futball-labdával dobáltak a játékosok, akiknek 10 láb (3,05 méter) magasra helyezett barackos kosárba kellett bejuttatni a labdát. Az első mérkőzést 1891. december 21-én rendezték meg, és a portás feladata volt, hogy a sikeres dobás után kivegye a labdát a kosárból egy létráról. Szerencséje volt, a találkozó 1–0-ra végződött, de hamar rájöttek, hogy ez nem a legjobb megoldás, így kinyitották az alját.
A sportág egyre népszerűbb lett, és 1936-ban, Berlinben be is mutatkozott az olimpián – aligha meglepő, az Egyesült Államok győzött.
A nők először az 1976-os olimpián mérhették össze tudásukat, és érdekesség, hogy az első két alkalommal a szovjetek zártak aranyéremmel – 1980-ban egyébként Magyarország női csapata a negyedik helyen zárt, ami az eddigi legjobb magyar eredmény az olimpián kosárlabdában.
MONDANI SEM KELL, HOGY AZ AMERIKAIAK AZ ABSZOLÚT CSÚCSTARTÓK: A FÉRFIAK AZ EDDIGI 19 KIÍRÁSBÓL 15-ÖT MEGNYERTEK, MÍG A NŐK 11-BŐL NYOLCAT.
Az 1988-as szöuli játékokon a férfi amerikai válogatott csupán bronzérmes lett, ám utána hoztak egy döntést, amely szerint profi kosarasok is részt vehetnek az olimpián, így négy évvel később összeállt a Dream Team Barcelonában. A Michael Jordan, Larry Bird és Magic Johnson nevével fémjelzett együttes pedig álomcsapat pedig végigsöpört az egész tornán, mind a nyolc mérkőzését megnyerte, ellenfeleit átlagosan 43,8 ponttal győzte le, a döntőben pedig 32 pontot vert Horvátországra. Bár azóta csak egyszer, 2004-ben fordult elő, hogy nem az amerikaiak nyerték meg az olimpiát, a Dream Teamhez hasonló csapatot egyszer sem lehetett látni, és ez Tokióban sem volt másképp. Bár a tornát ismét megnyerték, az 1992-es, legendás elődök produkcióját és alakításait az aranyérmen kívül nem tudták megidézni az utódok.
(Index/MTI)
Kosárlabda Párizsban
- Összlétszám: 288 fő – 144 férfi játékos (12 válogatott, 12 játékos csapatonként), 144 női játékos (12 válogatott, 12 játékos csapatonként)
- Versenyszámok: férfi és női torna
- Helyszín: Pierre Mauroy Stadion, Lille és Bercy Aréna, Párizs
- Időpont: július 27.–augusztus 10. (férfi torna), július 28.-augusztus 11. (női torna)
- Lebonyolítási rend: A három négyes csoportból az első két-két helyezett közvetlenül a negyeddöntőbe jut, hozzájuk csatlakozik a két jobbik csoportharmadik. Onnantól egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem.
A csoportbeosztások:
férfiak:
- A csoport: Ausztrália, Kanada, Spanyolország Görögország
- B csoport: Franciaország, Németország, Japán, Brazília
- C csoport: Egyesült Államok, Szerbia, Dél-Szudán, Puerto Rico
nők:
- A csoport: Puerto Rico, Kína, Szerbia, Spanyolország
- B csoport: Nigéria, Kanada, Franciaország, Ausztrália
- C csoport: Belgium, Németország, Japán, Egyesült Államok