Ökölvívás

Az idei olimpiára mindössze három versenyen lehetett kvótát szerezni. Ezek közül az elsőn, a tavalyi Európa Játékokon Kovács Richárd (63,5 kg) és Hámori Luca (66 kg) is sikerrel járt. Utóbbi ezzel a magyar ökölvívás első női olimpiai kvótása lett. Idén Olaszországban, az első kvalifikációs tornán az ukrán származású Akilov Pylyp (80 kg) csatlakozott Kovácsékhoz, az utolsó versenyen viszont nem sikerült újabb kvótához jutnia magyar öklözőnek.

Párizsban hét férfi és hat női súlycsoportban rendeznek versenyeket, ami változás a tokiói olimpiához képest, melyen nyolc férfi és öt női kategória szerepelt. Az viszont nem változott a 2021-es játékokhoz képest, hogy ismét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szervezi és felügyeli a sportág küzdelmeit, ahogy a kvalifikációs versenyeket is irányította. A NOB ugyanakkor kijelentette, hogy ez lesz az utolsó olimpia, melyen szervezőként felügyeli az ökölvívást, és amennyiben nem áll fel egy új, a NOB által is elfogadható nemzetközi szövetség, a boksz nem lesz a Los Angeles-i játékok műsorán.

Az első magyar ökölvívó olimpiai aranyérmet Kocsis Antal nyerte 1928-ban, Amszterdamban. Négy évvel később, Los Angelesben Énekes István, 1936-ban, Berlinben pedig Harangi Imre lett első. A II. világháború után Csík Tibor és Papp László Londonban (1948) nem talált legyőzőre. Papp Helsinkiben (1952) ismételt, majd Melbourne-ben (1956) triplázott.

Rómában (1960) Török Gyula, a népszerű "Béka" nyert aranyat. Tizenkét év szünet következett, míg Münchenben (1972) újra magyar öklöző, Gedó György tiszteletére szólt a magyar himnusz. A következő olimpiai aranyéremre huszonnégy évet kellett várni: Kovács István atlantai sikere egyelőre az eddigi utolsó ötkarikás győzelem. A legutóbbi magyar érmes Erdei Zsolt volt, aki a 2000-es játékokon szerzett bronzot.

Nehéz az ökölvívás történetének a kezdeteit meghatározni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor született meg az első pusztakezes ökölharc. Ugyanakkor az ökölvívás tartalmazza az emberi mozgáskultúra legalapvetőbb elemeit, ezért vélhetően a boksz első és kezdetleges formái már nagyon korán kialakultak. Az ökölvívás már a legelső ókori olimpiák meghatározó sportága volt, és olyan legendás bajnokai voltak, mint Onomasztusz vagy Theogenész, aki több mint 1000 díjjal az ókor leghíresebb ökölvívója volt.

Az ökölvívás modern olimpián már 1904-ben, St. Louis-ban is szerepelt, majd folyamatosan tört felfelé népszerűségben, és 1920-ban megalakult az ökölvívók világszövetsége (FIBA), amelyet 1946-ban a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) váltott fel, később pedig jöttek a profi szervezetek is, mint a WBA (1962) vagy a WBC (1963).

Fontos tudni, hogy az ökölvívásban igaz, hogy folyamatosan vékonyodik a határvonal, de még megkülönböztetjük egymástól az amatőr és a profi bokszot. Olimpiákon mindig is az amatőr ökölvívás szerepelt, amely a szabályait tekintve néhány elemben tér el a profi változattól – egészen a 2016-os riói olimpiáig egyáltalán nem vehettek részt profik a játékokon.

A mérkőzéseket a négyzet alakú szorítóban rendezik, amelyet egy kötélsor határol. Ennek a területnek 4,9x4,9 méternél nagyobbnak, de 6,1x6,1 méternél kisebbnek kell lennie. A ring talaja nem lehet túl kemény, éppen ezért nemezlappal és arra helyezett ponyvával fedik be. A kesztyűk méretét az uncia határozza meg, és a méretük súlycsoportonként változik.

Kötelező a mélyütés ellen védő szuszpenzor használata, valamint a fogvédőé. A fejvédő eddig az amatőr ökölvívás legalapvetőbb kelléke volt, de Rióban eltörölték a használatát, hogy ezzel is fokozzák az amatőr bunyó iránti mérsékelt érdeklődést.

Minden mérkőzést mérlegelés előz meg, amely alapján eldől, hogy a bokszoló milyen súlycsoportban indulhat – a férfiaknál nyolc, a nőknél öt súlycsoport van az olimpián –, a három menet pedig három perces.

A bokszolók célja, hogy a lehető legtöbb tiszta találatot vigyék be az ellenfelüknek, hiszen tiszta találat után kapnak pontot. Ha az egyik fél túlzott fölénybe kerül a vezetőbíró leléptetheti a másikat, ezzel is megóvva a nagyobb veréstől. Ha a küzdelem kiegyenlített és le- vagy kiütésre nem kerül sor, akkor a pontozóbírók hirdetnek győztest.

Bár Magyarország Kovács Istvánnak, Erdei Zsoltnak vagy Balzsay Károlynak köszönhetően a profi bunyónak is adott világbajnokokat, Papp László a sorozatban megszerzett három olimpiai aranyérmével (1948, 1952, 1956) minden idők egyik legjobb, legeredményesebb amatőr ökölvívója.

A legtöbb olimpiai bajnoki címet az Egyesült Államok szerezte eddig, 50-et, míg a második helyen Kuba áll 41 aranyéremmel.

(Index/MTI)

Ökölvívás Párizsban

• Résztvevők száma: 248 fő, 124 férfi és 124 nő
• Versenyek száma: 13 (férfiak hét, nők hat súlycsoport)
• Időpont: július 27–augusztus 10.
• Helyszín: Észak-párizsi Aréna (selejtezők, negyed-, elődöntők), Roland Garros, Philippe Chatrier Stadion (elődöntők, döntők) 

Magyar résztvevők Párizsban (3)

• nők: Hámori Luca
• férfiak: Kovács Richárd, Akilov Pylyp

Olimpiai címvédők:

férfiak:

• 52 kg: Galal Yafai (Nagy-Britannia)
• 57 kg: Albert Bacirgazijev (Orosz Olimpiai Bizottság)
• 63 kg: Andy Cruz (Kuba)
• 69 kg: Roniel Iglesias (Kuba)
• 75 kg: Hebert Sousa (Brazília)
• 81 kg: Arlen Lopez (Kuba)
• 91 kg: Julio la Cruz (Kuba)
• +91 kg: Bahodir Jalolov (Üzbegisztán)

nők:

• 51 kg: Sztojka Zseljazkova Kraszteva (Bulgária)
• 57 kg: Irie Szena (Japán)
• 60 kg: Kellie Anne Harrington (Írország)
• 69 kg: Busenaz Sürmeneli (Törökország)
• 75 kg: Lauren Price (Nagy-Britannia)

világbajnoki címvédők:

férfiak (Taskent):

• 51 kg: Haszanboj Duszmatov (Üzbegisztán)
• 57 kg: Abdulmalik Halokov (Üzbegisztán)
• 63,5 kg: Ruszlan Abdullajev (Üzbegisztán)
• 71 kg: Aszlanbek Simbergenov (Kazahsztán)
• 80 kg: Nurbek Oralbaj (Kazahsztán)
• 92 kg: Muszlim Gadzsimagomedov (Oroszország)
• +92 kg: Bahodir Jalolov (Üzbegisztán)

nők (Újdelhi):

• 50 kg: Zareen Nikhat (India)
• 54 kg: Huang Hsziao-ven (Tajvan)
• 57 kg: Irma Testa (Olaszország)
• 60 kg: Beatriz Iasmin Ferreira (Brazília)
• 66 kg: Liu Jang (Kína)
• 75 kg: Lovlina Borgohain (India)