Sportlövészet

Olimpia - 08.02. - Percről percre

A döntőért vív férfi párbajtőrcsapatunk Párizsban

16:08

Koch Máté plusz kettővel jött le, néggyel vezetünk egy kör után

16:03

Siklósi Gergely növelte a magyarok előnyét

16:03

Andrásfi Tibor előnnyel adta tovább a párharcot

15:57

Elkezdődött a férfi párbajtőrcsapatok elődöntője: a magyarok a franciákkal vívnak a döntőért

15:41

Kegyetlenül bánik az internet népe a nők között bokszoló biológiai férfival, egymás után születnek a mémek

EZ TÖRTÉNT EDDIG PERCRŐL PERCRE

Andrásfi Tibor előnnyel adta tovább a párharcot

Elkezdődött a férfi párbajtőrcsapatok elődöntője: a magyarok a franciákkal vívnak a döntőért

Halász Bence: A célom, hogy dobjak magamnak egy születésnapi ajándékot

A Komjádi legendája, aki nélkül Kós Hubert sohasem lett volna olimpiai bajnok

Rabb Krisztián: Apukám tartotta bennem a lelket

„Ha ennek az érának ez az ezüst is a vége, jó lezárása lenne a közös tíz évnek”

Öt, döntőre egyaránt esélyes magyar versenyző vesz részt a párizsi olimpia sportlövő-versenyein. Három éve, Tokióban négyen képviselték a magyar színeket, és az akkori csapat valamennyi tagja kijutott a mostani olimpiára is. A riói és a tokiói játékokhoz hasonlóan koronglövészetben a párizsira sem sikerült kvalifikációt szerezni, míg puskában három (Mészáros Eszter, Pekler Zalán, Péni István), pisztolyban pedig két (Fábián Sára Ráhel, Major Veronika) lövő indul. Ez azt is jelenti, hogy a nőknél valamennyi puskás (lég, kisöbű összetett) és pisztolyos számban (lég, sport), a férfiaknál pedig mindkét egyéni puskás versenyben (lég, kisöbű összetett) lesz magyar, illetve a három vegyes csapat szám közül – 2021-hez hasonlóan – légpuskában indul magyar egység, a Mészáros, Péni duó.

A sportlövészet már az 1896-os első modernkori olimpia programjában is szerepelt, és mindössze kétszer, 1904-ben és 1928-ban maradt ki a műsorból. A magyar versenyzők először 1908-ban vettek részt a sportág küzdelmeiben, azóta minden olimpián szerepeltek, az 1984-est kivéve.

Eddig összesen hét arany-, három ezüst- és két bronzérmet szereztek. Az első győzelmet 1912-ben Prokopp Sándor érte el a 300 m-es hadipuska számban, míg a legutóbbit – a 2021-ben elhunyt – Igaly Diána 2004-ben Athénban a női skeetesek között. Az egyetlen kétszeres bajnok Takács Károly, aki 1948-ban és 1952-ben is diadalmaskodott gyorstüzelő pisztolyban, míg a legtöbb érmet a korábbi szövetségi kapitány, Hammerl László szerezte.

Ő 1964-ben fekvő kisöbű sportpuskában arany-, összetett sportpuskában bronz-, négy évvel később pedig fekvőben ezüstérmet érdemelt ki.

Három fegyvernemben – puska, pisztoly és vadászpuska – állnak céltáblák elé a versenyzők. A puskások 10 méteres távolságról, pisztolyosok 10, 25 és 50 távolságról versenyeznek. Az öt évvel ezelőtti olimpiához képest a puskások 50 méteres fekvő versenyszámában, valamint a pisztolyosok szabad pisztoly számában és dupla trapban sem osztanak már érmeket Tokióban.

A trap, korábbi nevén agyaggalmb-lövészet, egy 10 cm-es átmérőjű, hajítógéppel kilőtt korongot kell egy egy dupla csövű, 12-es kaliberű speciális sörétes puskával eltalálni. A versenyzők 25 korongot kapnak fejenként. Egy sorozat 10 jobbra, 10 balra és 5 egyenes irányban dobott korongból áll. Korongonként 2 lövést adhatnak le.

A skeet lövészet sok mindenben eltér a traptól, kezdve a pálya formájától a dobott korongok útjáig. A pálya itt félkör alakú, a két gép két különböző magasságban lövi ki a korongokat. A korong kilőtt távolsága is rövidebb a trapnál. A dupla skeetben két töltényt tesznek a versenyzők a vadászpuskájukba.

(Index/MTI)