Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
„Rengeteg kutatást végeztem külföldön arról, hogy mitől jobb az ottani képzés-nevelés. Én is folyamatosan képzem magam. Van egy találmányom, ami – remélem – előbb-utóbb beválik. Ennek célja, hogy segítsük a fiatal futballisták jövőjét. Olyan méréseket tud végezni, amely szerintem most elengedhetetlen az utánpótlásképzési rendszerünkben” – fogalmazott a szabadidejének eltöltésével kapcsolatos kérdésre a hatszoros magyar válogatott játékos.
Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
A MOB azon 18 és 35 év közötti sportolók számára indította a programot, akik részt vettek az olimpiai kvalifikációban, és pályafutásuk után is szeretnének a sport világában maradni – tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
A Fiatal sportvezetők programjára – amely egy NOB-kezdeményezés hazai adaptációja – 46 jelentkezés érkezett, 16-an – köztük Krizsán Xénia atléta, Márton Richárd úszó vagy Kovács Richárd ökölvívó – már el is kezdték a képzést, amelynek a nagy érdeklődés miatt még két fordulója lesz: az egyik november-decemberben, a másik tavasszal.
A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
A verseny rendezői arról adtak tájékoztatást, hogy a szombat reggel elrajtolt mezőny a visszaúton Tihanynál már éppen a szélcsendes „csőhöz” közeledett, amikor egy nem várt helyzettel találták magukat szembe.
Matlaszkovszky Miklós hajója, a Márta Mária trackingjele azt mutatta, hogy valami nincs rendben, de kezdetben még így sem tűnt veszélyesnek az eset, tekintve, hogy hasonló technikai kihagyás gyakran előfordul a sportágban.
Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
Az Olimpiai Értékek Iskolai Program (Olympic Values Education Program, OVEP) egy diákoknak szóló oktatási és nevelési program, amelyet különböző csatornákon lehet hozzájuk eljuttatni, de elsősorban a közoktatáson keresztül. A program olyan értékek köré épül, mint a kiválóság, a tisztelet, a barátság és a fair play.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) együttműködése keretében idén év elején indult el az OVEP továbbképzése, melyben több száz pedagógus vett részt, aminek eredményeként országos szinten több mint 200 iskola több ezer diákja csatlakozhat a programhoz. A program magyarországi működését az olimpiai kvalifikációs sorozat budapesti állomásán Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is méltatta.
Szabadidős sportolók foglalták el a Nemzeti Atlétikai Központot
Az esemény rajtja előtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, valamint Georg Häusler, az Európai Bizottság sportért, kultúráért és kreativitásért felelős igazgatója, illetve Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet, számolt be a Magyar Távirati Iroda.
Schmidt elmondta, ezen a napon az Európai Sporthét mellett a Led’s Run elnevezésű eseményt, valamint a Nemzeti Atlétikai Központ újbóli megnyitását is ünnepelni lehet.
A 172-szeres magyar válogatott nem árul zsákbamacskát, itthon egyedi programot indított
Vas János az Index megkeresésére elmondta: a honlapján részleteire bontott mentorprogram megvalósítása már régóta foglalkoztatta, az évek alatt sokat dolgozott annak koncepcióján, de a klubkarrier mellett ideje és lehetősége sem volt annak kivitelezésére, gyakorlati megvalósítására.
„Tavaly fejeztem be a játékoskarrieremet, és azóta a DVTK Jegesmedvék Akadémia U21-es csapatainak edzőjeként dolgozom. Itt végre lehetőségem nyílt a korábban dédelgetett terv tesztelésére, és az eltelt egy évben arra jutottam, hogy milyen nagy szükség és kereslet van tapasztalataim átadására. Értelemszerűen a játékosokban és szüleikben is rengeteg kérdés merül fel, és amikor egy korosztályos csapatban 25 játékos jut két edzőre, akkor idő és lehetőség sincs ezeknek a megválaszolására, a saját problémákat a legmélyebb szinten elemezni, azokra megoldást találni. Különösen igaz ez azoknál a családoknál, ahol a sportág nincs generációk óta becsatornázva.”
Vas János – aki Magyarországon kívül Franciaországban, Csehországban, Svédországban és az Egyesült Államokban is jégkorongozott – azt hangsúlyozta ki, hogy mindennek az alapja az adott szituáció és lehetőségek megfelelő feltérképezése, majd a célok reális meghatározása. Ennek érdekében játékosnak, szülőnek rögtön az általa összeállított kérdőívet kell kitölteni. Fontos még, hogy a fókuszt megtartva minden hátráltató tényezőt ki tudjanak zárni, és a jobbító szándékot szem előtt tartva kizárólag a klubokkal együttműködve keresik a megoldást.
Újra akcióban a changemakerek
Changemakereknek nevezik a versenyre nevező fiatal mérnökjelölteket, akik egy olyan innovatív, a modern technológiát megmozgató diákverseny alakítói, mely a jövő közlekedési kihívásaira keresi a választ. Az olajipari cég a fenntarthatóságot előtérbe helyező megméretésének története egészen 1939-ig nyúlik vissza, amikor a kutatási igazgató fogadást kötött kollégáival arról, ki tud a legtávolabbra jutni ugyanannyi üzemanyag felhasználásával. Ebből az ötletből fejlődött ki a ma ismert verseny, melyet 1985 óta több kontinensen is megrendeznek.
Nyíregyházi, békési és kaposvári pedagógusok lettek az ország kedvenc testnevelő tanárai
A program három győztese többfordulós kiválasztás alapján került ki – derült ki a pénzintézet tájékoztatójából. A megméretésre olyan pedagógusokat jelöltek diákjaik, kollégáik és a szülők, akik mindennapos, élvezetes testnevelésóráikkal felkeltik és fenntartják a gyerekek érdeklődését a sport iránt, egészséges életvitelükkel pedig példát mutatnak a fiataloknak a tornaterem falain túl is
A legnépszerűbb pedagógusokra három kategóriában szavazhatott a nagyközönség, először vármegyei, majd országos szinten. Ezek alapján Sira Krisztina (Nyíregyházi Bem József Általános Iskola) a 200 fő fölötti iskolák kategóriában, Hegedűs Ferenc (Békési Dr. Illyés Sándor Általános Iskola) a 200 fő vagy az alatti iskolákban, míg Czebei Ádám (Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Berzsenyi Dániel Tagiskolája) a 30 év alatti, fiatal testnevelők között kapott kitüntetést.
Ennyit költenek a magyarok legkedveltebb szabadidős sporttevékenységükre
Továbbra is töretlen idehaza a futás mint szabadidősport népszerűsége, bár a futási szokások némileg változtak évről évre. Árulkodó ráadásul a futószenvedélyről, hogy versenyrészvételre még a tavalyi évhez képest is többet, már 42 ezer forintot áldoztak a futásrajongók – derül ki az NN Biztosító évente megismételt kutatásának legújabb felméréséből, amelynek köszönhetően összehasonlíthatjuk az előző évek adatait.
Az utóbbi hat évben 23 és 16 százalék között ingadozott azok aránya a 18–59 évesek körében, akik valamilyen rendszerességgel futnak szabadidejükben. A pandémia időszakában érte el az eddigi csúcsot a futók aránya: akkor a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy futással igyekszik megmozgatni magát a korlátozások közepette.
Mi történik a magyar szurkolókkal a stadionokban?
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2011-ben átfogó stratégiát készített a magyar futball fellendítéséhez, ennek egyik alapvetése az volt, hogy az OTP Bank Liga átlagnézőszáma érje el a nyolcezret. A tizenhárom évvel ezelőtt kitűzött célt azóta sem sikerült elérni, az élvonalbeli mérkőzések átlagos látogatottsága rendre a 2500–4000 közötti tartományban mozog.
Miért nem telnek meg a magyar stadionok? Mi a szurkolók motivációja?
Többek között ezekről is beszélgettünk Bácsné Bába Évával, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárával és Balogh Renátóval, a Debreceni Egyetem adjunktusával, akiknek a témában kutatásuk is megjelent a Közgazdasági Szemlében.
A szóban forgó kutatás eredményeinek értelmezéséhez érdemes először tisztázni az alapfogalmakat. A fogyasztók racionális döntéseket hoznak, ami közgazdaságtani értelemben annyit tesz, hogy a legolcsóbbat választják – a futballszurkolókra ez nem igaz.
A labdarúgás fogyasztóit helyszíni és médiafogyasztókra oszthatjuk. A sportág üzleti modelljének központi szereplője a helyszíni néző, hiszen valamennyi üzleti bevételt (jegy és bérlet, szponzori, televíziós, illetve merchandising) az ő mérkőzésen való részvétele alapoz meg. A klubok célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak, ami a stadionba csábítja a nézőt, aki ott fogyasztást generál. A sok helyszíni szurkoló televíziós érdeklődést és jogdíjat vonz magával, ami az üzleti modell másik fontos ága. A harmadik a szponzoroktól származó bevétel, a negyedik a klub logójával ellátott termékek árusítása, azaz a merchandising.
A sport felgyorsítja a felső vezetők karrierívét
Az ESSCA külföldi és hazai menedzsmentje mellett többek között az Accace Hungary, valamint a Morgan Stanley Hungary első számú vezetői is megosztották tapasztalataikat a konferencián. Egy 2020-as felmérés szerint 102 megkérdezett vezetőből 102 sportolt.
A fiatalon versenyzők szerint a sport, a mozgás örökös fejlődésre, céltudatosságra, hitre, alázatra, kitartásra és csapatmunkára tanít. Ezek a képességek pedig gyakran juttatják őket későbbi szakmai pályafutásuk során vezetői székbe.
Amikor a kreativitás többet ér a pénznél, ott ismételten szót kértek a magyarok
3800 km 1 liter benzinnel? A technikai már megvan! London és Róma légvonalban körülbelül 1400 kilométerre fekszik egymástól, jegyezte meg Norman Koch, a Shell Eco-marathon globális menedzsere, valamint technikai vezetője – a cég brandvezetője, aki 1995-ben diplomás mérnökként állt munkába, és már több mint 16 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be a verseny megszervezésében, megrendezésében – a viadal sajtóeseményén, és a jövő mérnökgenerációja már ott tart a tervezésben, hogy ezt a távolságot oda-vissza meg tudja oldani 1 liter benzinnel. És még marad is a tankban bőven...
Ez a technika persze nem holnap lesz elérhető és kerül alkalmazásra a szélesebb tömegek számára, bár igény az nyilván lenne rá. A Föld részéről mindenképp.
Mint ahogyan iparági riválisai, úgy a Shell is gőzerővel keresi-kutatja a jövő üzemanyagát, ezzel a programmal pedig a jövő nemzedékének kíván ugródeszkát biztosítani ebbe az irányba. Koch kiemelte: a versenyen megfordult minden technikai ötlet, újítás a diákoknál marad, cégük semmire nem formál igényt, nem is ez a cél.
De akkor mi?
Új szerepben lépett színre az elmúlt 10 év legeredményesebb magyar hosszútávfutója
Csere Gáspár, az elmúlt 10 év legeredményesebb magyar hosszútávfutója az Indexnek elmondta: bár az ötlet három éve pattant ki a cég vezetőinek fejéből, a közös együttműködésük két évre tekint vissza.
„A tervezési fázisban volt egy nulladik pontunk, amikor arról beszélgettünk, hogy milyen preferenciák mellett indulunk el. Én huszonöt éves futós tapasztalatomra hagyatkoztam, amelyből tizenöt év az válogatott szint, és több mint száz cipőt használtam közben, lehet, még a kétszázhoz is közelebbi ez a szám.”
A fiatalok háromnegyede fontosnak tartja, de csak az ötöde csinálja
A kutatásban 5000, 12 és 24 év közötti fiatal, valamint 2000, 12–18 éves életkorú fiatal szülője vett részt tíz országban (Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok) – idézte az Allianz közleményét a Magyar Távirati Iroda. A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, mennyit sportol a Z generáció, mi motiválja és mi akadályozza őket a mindennapos testmozgásban.
A megállapítások szerint csak minden ötödik fiatal sportol – de aki igen, elégedettebb és magabiztosabb. Bíztatónak nevezhetők a Z generáció fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjei: 72 százalékuk tartja fontosnak az aktív sportolást, a válaszadók több mint fele (55 százalék) pedig még iskolába is szívesebben megy azokon a napokon, amikor van ott lehetősége testmozgásra, mi több, elégedettebb a tanulmányi eredményeivel, és úgy érzi, jobban tud koncentrálni (46 százalék) a testmozgás után.
A mesterséges intelligencia segíti a sportbírók munkáját, vagy átveszi?
Az eseményen tiszteletét tette Nadia Comaneci, ötszörös olimpiai bajnok román tornász, Lindsey Vonn, olimpiai és világbajnok amerikai alpesisíző, valamint a kétszeres olimpiai bajnok brit triatlonos, Alistair Brownlee.
Az előadáson elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia használata jelentős változásokat hozhat a sport jövőjében, a felvázolt lehetséges alkalmazások – a bírói tevékenység pontosságának fokozásától a tehetségek felkutatására alkalmas programig – meggyőzőek.
Régen a tíz gyerekből, amelyik bement a medencébe, nyolc győzni akart, most egy
A párbeszéd moderátori szerepkörét ezúttal Köpf Károly, a Magyar Edzők Társaságának főtitkára, a Sportszülők Akadémiájának megálmodója vállalta.
Rédli Dóra kezdte az előadások sorát, melyben az utánpótláskorúak helyes táplálkozásáról széleskörű tájékoztatást adott a szülőknek.
„A gyermekek számára a legfontosabb az, hogy még folyamatos fejlődésben és növekedésben vannak, tehát nem elég az edzés és a napi tápanyagszükségletüket kielégíteni, itt még a fejlődésre is gondolnunk kell. Ha bármilyen hiány fellép náluk, rögtön hosszútávú egészségügyi következményekkel is járhat.”
A dietetikus kiemelte: nemcsak a betegségek és a sérülések, de a testkép- és étkezési zavarok is előtérbe kerülhetnek akkor, ha nem megfelelően táplálkozik a sportoló, gyermekek esetében pedig ez fokozott veszélyt jelenthet.
„Nagyon sok étkezési zavar kialakulásához vezethet az, hogyha már egy fiatal gyermek testösszetételét kritizálják, vagy nem megfelelő módon szólnak bele abba, hogy valamit változtatni kellene magán. Bármilyen változás felmerül, mindig időben el kell kezdeni változtatni a dolgokon szakember segítségével.”
Ami pedig a táplálkozáson túli dolgokat illeti, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egyes étrend-kiegészítők. Nem beszélve akkor, ha már a versenysporthatárán van a gyermek, ugyanis akkor a legtöbben be is vetik. Ezzel kapcsolatban a szakember azt mondta: ez egy „igazán ingoványos terület”.
Ha valaki átterelődik a versenysporthoz, ott már nagyon szigorú szabályok vannak. Mindenki a saját felelősségére fogyasztja a dolgokat, és tönkre is tehet egy nagyon ígéretes sportkarriert – már fiatalon – mert olyan étrend-kiegészítőhöz nyúl, akár önhibáján kívül is. Sokszor az edzők, a társak, az internet ront a helyzeten. Meg kell találni az arany középutat.
A fiatalok digitális elvonási tünetei miatt edzés közben már indokolt szünetet tartani
Minden tekintetben birtokba veszi az ország legújabb sportcsarnokát a jégkorong: mielőtt az Alba Aréna pénteken megnyitna a Magyarország–Norvégia férfi felnőtt válogatottmérkőzéssel, a Jégkorong Módszertani Központ az új létesítményben rendezte meg sorrendben a VIII. Szakmai Napját – hangsúlyozták hírlevelükben a szakmai nap szervezői. Ezúttal is szaktekintélyek sora vonult fel: miután
- Sáfár Sándor, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Kiemelt Sportakadémiák és Sportszervezetek Igazgatóságának vezetője megtartotta a nyitóbeszédét,
- Pär Johansson, az NHL-es Dallas Stars európai játékosfejlesztési koordinátora és játékosmegfigyelője, egyben a norvég válogatott másodedzője;
- Kiss Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa;
- Steigervald Krisztián generációkutató;
- Martin Dahlin, a svéd Frölunda U20-as csapatának edzője
következett az előadók sorában. Martin Dahlin később Arany Máté, illetve a FEHA19 játékosainak közreműködésével bemutató edzést is tartott a vadonatúj létesítmény jegén.
Vetélkedősorozattal népszerűsítik az olimpiát, és állítanak emléket a magyar sikereknek
Nem volt olyan rég, hogy 1992-ben legendás úszónk, Egerszegi Krisztina három aranyéremmel tért haza Barcelonából. Nem beszélve Kozák Danutáról, aki rá 20 évre, 2012-ben kezdte el gyűjteni az olimpiai aranyérmeket, és hat címével a legeredményesebb magyar női sportoló az ötkarikás játékok történetében. Kozákhoz hasonlóan Hosszú Katinka is három aranyéremig jutott a riói olimpián – úszásban.
Már mi vagyunk Imre Bence szülei, nem pedig ő a mi gyerekünk
A kerekasztal-beszélgetést Csisztu Zsuzsa, olimpiai nyolcadik helyezett tornász moderálta, de azt megelőzően még Géczi Gábor tartott egy rövid előadást a sportolóvá fejlesztés érintettjeiről, a program kohéziójáról, a gyermekek életkori szakaszairól, az alkalmasság és a megfelelés feltételeiről.
Géczi Gábor a Testnevelési Egyetem tanáraként kiemelte: a sportolók fejlődése komplex folyamat, a különböző fejlődési tartományok között pedig nagy eltérés is lehet. Arról pedig, hogy mikor kell bevezetni a gyermeket a sportéletbe, rövid annyit mondott, hogy gyakorlatilag születésétől kezdve.
Az aktív start azt jelenti, hogy nulla és hat év között még nincsenek benne a sport rendszerében a gyerekek, a családtól függ, hogy mennyire mozgatják őket. Miután ma, 2024-ben Magyarországon nem annyira aktívak, nagyon sokat kell bepótolni a későbbiekben. Lényeges, hogy ilyenkor 75 százalékban hagyni kell, hogy azt csináljon vagy játsszon, amit akar, a fennmaradó 25 százalékban pedig a szülő mondja meg, hogy mit tegyen, és jó lenne, ha ez utóbbi azért már tervszerűen zajlana.
Megkezdte működését a Röplabda Specifikus Módszertani Központ
Vatai Gabriella, az MRSZ ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a sportág késve került be a TAO-sportágak körébe, majd kimaradt az államilag finanszírozott akadémiai rendszerből.
Kiemelte, a szövetség elnökségének eltökélt szándéka, hogy a röplabdát felzárkóztassa a többi látvány csapatsportág szintjére, ezért a vezetőség úgy döntött, a saját kezébe veszi sorsát, és egyhangúlag határozott a Röplabda Specifikus Módszertani Központ megalakításáról.
A hiánypótló edukáció – avagy hogyan kell bevonni a szülőket a gyermek sportéletébe
Köpf Károly az Index kérdésére elmondta, hogy az ötlet Kovács Krisztina pszichológustól jött, akinek a doktori disszertációja a sportszülők témájában készült, ami azonnal elgondolkodtatta, hogy ezzel lehetne komolyabban is foglalkozni.
„A sportolókkal természetesen foglalkoznak az edzők, az edzőkkel foglalkozunk mi, ugyanis rendszeresen továbbképzéseket tartunk, de ott van a harmadik láb, a szülő, aki ugyanúgy részese ennek az egésznek, márpedig így a szerepe nélkülözhetetlen a sportban. Ahhoz, hogy ők jól tudják a gyerekeiket menedzselni a sport területén, bizonyos ismeretekkel kell rendelkezniük” – mondta a szakember.
Több mint 200 iskola több ezer diákja csatlakozik a MOB és a TF közös programjához
A párizsi olimpia közeledtével a MOB a TF-fel együttműködve olyan továbbképzési programot alkotott meg, amely segítségével a diákok megismerkedhetnek az olimpizmus nevelési elveivel, az olimpiai értékekkel – számolt be a programról a MOB honlapján. Az Olimpiai Értékek Iskolai Program továbbképzése felkészíti a pedagógusokat különböző olimpiai nevelési projektek megvalósítására. A programot a NOB Olympic Solidarity platformján keresztül a MOB teljes mellszélességgel támogatja.
A hazai olimpiai bizottság azt várja ettől a programtól, hogy a képzésben részt vevő pedagógusokon keresztül diákok ezrei ismerjék meg az olimpiai értékeket, a kiválóságot, a tiszteletet, a barátságot, hogy aztán egyazon értékrendet követve, az olimpiai mozgalom aktív támogatóivá válhassanak.
Évek óta két vasat tart a tűzben az Eb-ezüstérmes Kozák Luca
Ez először 14–15 éves korban érezteti hatását, ennél azonban sokkal jelentősebb a 18–20 éveseknél. Pedig ennek nem is feltétlenül kellene így történnie. A Debreceni Egyetemen mindenesetre kellő tapasztalattal és rálátással rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy diákjaik ne szakadjanak el a szabadidős sportolástól, sőt akár élvonalban szereplő csapatban vagy éppen egyéni sportág képviselőjeként olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki részvételben gondolkodó versenyzőként is megállják a helyüket.
Dr. Bácsné Dr. Bába Éva, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének igazgatója az Indexnek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy amíg a középiskolákban még kötelező a testnevelés, muszáj a diákoknak valamilyen fizikai aktivitást végezniük, addig a felsőoktatásban ez már nem feltétlen elvárás. A Debreceni Egyetem azonban élen járt, amikor kötelezővé tette az egyetemi szakokon is a testnevelést, valamint kiemelt lehetőséget adott a szabadidős sporttevékenységre.
Újabb magyar jut szerephez a La Ligában
Kaszás Attila, a Wiva vitaminvizeket forgalmazó, innovatív megoldásokban és a sporttámogatásban rejlő lehetőségeket kereső magyar vállalkozás társtulajdonosa és ügyvezetője szerint: eddig elvégzett munkájuk legnagyobb elismeréséként 2024-ben a ő vitaminvizeik nyerték el Spanyolországban az „Év Terméke” címet, ami a zsűrizésben résztvevő 79 város tízezer elégedett fogyasztójának véleményét tükrözte.
Sportnyelven szólva ezzel a szakma bajnokai lettünk, aminél díszesebb cégért keresve sem találhattunk volna magunknak.
Milák Kristóf nem tűnt el, páran tudják, mit csinál az úszófenomén
Tavaly decemberben jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hogy a neutrális színekben induló orosz és belorusz sportolók is részt vehetnek az ötkarikás játékokon. Természetesen nekik is meg kell felelniük az érvényes szabályoknak és előírásoknak, beleértve a doppingmentességet is. Illetve a többi sportolóhoz hasonlóan nekik is alá kell írniuk a 2024-es olimpiára vonatkozó frissített részvételi feltételeket. Ez kötelezettséget tartalmaz az Olimpiai Charta tiszteletben tartására.
És ez még nem is minden! az indulási feltételek közé tartozik például, hogy tartózkodniuk kell az orosz–ukrán háborút támogató megjegyzésektől a versenyeken, valamint azokon kívül a közösségi médiában. Aki ezt megszegi, azt ki is zárhatják az olimpiáról.
Tiszeker Ágnes szerint a hivatásos katonák sem indulhatnak el. Abban pedig biztos, hogy a semleges színekben induló orosz és belorusz kontingens nagyító alá kerül, szigorú ellenőrzésekre kell számítaniuk a játékok előtt, és persze Párizsban is a nyakukra járnak majd.
„El kell fogadni, hogy nem mindenki alkalmas edzőnek”
A szakember sokakat érintő és foglalkoztató sportos témákat boncolgat, amire előadóként kitért az idei Sport Forum Hungary konferencián is. Balogh László részletesen kitért az utánpótlás-nevelésre, a tehetségek, valamint az edzők kiválasztására, illetve képzésére.
Az interjú elején mindjárt a közepébe csapott, hiszen kiemelte az akadémiai rendszert, amelynek bevezetése óta már jó néhány év eltelt. A szakember hangsúlyozta, hogy a hazai utánpótlás-nevelést nem csak az akadémiai rendszer bevezetése határozza meg.
„Ne feledjük, ma Magyarországon a sport mint stratégiai ágazat, kegyelmi állapotban van. Sok nálunk egyébként gazdagabb ország irigykedve tekint ránk. Bevezetésre került a mindennapos testnevelés rendszere, létrejött a tao-sporttámogatási rendszer, kiemelt állami akadémiák és szövetségi akadémiák alakultak, él a sportiskolai rendszer, új létesítmények épültek, komoly sporttudományi fejlesztések valósultak meg és még lehetne sorolni. Az utánpótlás-nevelés szervezeti kerete vagy mondhatjuk adminisztratív oldala ennél jobban nem is lehetne megalapozva. Nyilván érdemes lenne ezeket összehangolni, hiszen például a mindennapos testnevelésórák és az akadémiák szakmai összehangolásában, az edzők – testnevelők kooperációjában is még bőven lenne potenciál, ha már ilyen szép magyar szavunk van, mint az utánpótlás-nevelés, amiből a nevelés, mint személyiségfejlesztés meghatározó eleme a későbbi eredményességnek.”
A felnőtteknél dolgozó legjobb edzőket az U10-esekhez vezényelné az IIHF alelnöke
A Jégkorong Módszertani Központ nemcsak a sportágon belüli fejlesztést tűzte a zászlajára, hanem a más sportágakkal, illetve az állami sportirányítással hatékony együttműködést is.
Ennek szellemében az évente kétszer megjelenő Jégkorong szakmai szemlében is rendszeresen publikálnak a társszervek, a VI. szakmai napot pedig a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyettesének köszöntője nyitotta. Baji Balázs elmondta: büszkén szemlélik a közelmúlt fejlődését, továbbá az NSÜ és a Sportállamtitkárság a jövőben is mindent elkövet, hogy a sportágak, ezen belül a jégkorong fejlesztését támogassa.
NHL-es szakvélemény Magyarországról
Az első blokkban Kolbenheyer Zsuzsanna, a Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke, a nemzetközi szövetség (IIHF) elnökségi tagja és női tagozatának elnöke, illetve a kanadai Bob Nicholson, a nemzetközi szövetség alelnöke, az NHL-es Edmonton Oilers elnöke beszélgetett a nemzetközi tapasztalatokról.
Ha teljhatalommal belenyúlhatnék a rendszerbe, a legjobb edzőket, akik jelenleg a felnőtteknél dolgoznak, az U10-esekhez irányítanám
– mondta Bob Nicholson, aki játékos-pályafutása után először Brit Columbia regionális technikai igazgatójaként dolgozott a nyolcvanas években.
Egy élsportolónak elemi szükséglete a legfejlettebb technológia ismerete és használata
A nem mellékesen öttusában világbajnok, jelenleg már a sportmédiában dolgozó dr. Gyenesei Leila, a Network4 műsorvezetője az Indexnek elmondta: a sport gyakorlati része mind a mai napig élete szerves részét képzi, hetente ötször edz, ebből háromszor fut, a Polar órákkal pedig hosszú ideje van már kapcsolatban. Az első óráját még a 2000-es évek legelején kapta, amikor ifjúsági válogatott lett, majd végigkísérte őt teljes élsportolói karrierje során. Azt követően várandóssága alatt vette újra hasznát, egy olyan életszakasz során, amikor megint csak nagyon fontos a terhelés pontos monitorozása.
Manapság pedig már munka mellett, az egészségmegőrzésben, a lehető legjobb kondi megszerzésében nyújt fogódzkodót és ad pontos és objektív visszajelzéseket az edzéseimről.
A legújabb eszköz, a több mint 150 beépített sportprofillal rendelkező Polar Vantage V3 készülék bioszenzoros technológiája a cég hosszú távú elkötelezettségének eredménye a sporttudomány, a kutatás és az innováció iránt. A szenzorfúziós platform minden eddiginél több információt mér az emberi testből, hogy fiziológiai és mechanikai adatpontok szélesebb körét nyújtsa nagy pontossággal. Ez pedig megerősíti annak az algoritmusnak a képességeit, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy még többet hozzanak ki a piacon kapható legátfogóbb edzés- és regenerációs eszközkészletből.
Nemzetközi példa lett a magyar egyetem sportkultúrája
Balogh László, a DE Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója az egyetem honlapján kiemelte: óriási büszkeség számukra, hogy több területen is nemzetközi jó gyakorlatként tekintenek a Debreceni Egyetemre.
Ez annak a példátlan, sokéves egyetemi összefogásnak köszönhető, melyben karok, intézetek határok nélkül, egy felé húzva és következetesen dolgoznak a sport, a fizikai aktivitás, az életmód és az életminőség érdekében.
Paradigmaváltás: a sportoló elsősorban ember
A Sport és Lélek Sport-pszichoterápiás Egyesület (SPTE) második alkalommal rendezte meg a Magyar Sportpszichológiai Konferenciát – emlékeztettek közleményükben a szervezők. A három alapító szakmai vezető – Goschi Gabriella, Pálvölgyi Ágnes, Csenki Laura – elkötelezett a sportpszichológus szakma megreformálásában, további céljuk, hogy az évek alatt megszerzett sport- és civil terápiákból hozott szakmai tudásukat átadják a sportszektornak. Ezért a pszichológia oldaláról megszólították és együttműködésre hívták a sportszektor szereplőit, annak érdekében, hogy összefogással változást érjenek el.
Egyedülálló módon, tavaly, először Magyarországon, megszervezték az I. Magyar Sportpszichológiai Konferenciát, ahol egy határozott irányváltást fogalmaztak meg, mert úgy gondolják, el kell térni az eddigi sportpszichológiai gyakorlattól, amelynek következménye a paradigmaváltás a sportban.
Rovataink a Facebookon