A járt utat nem járhatták, inkább szembementek a dogmákkal
A norvég futball elmúlt éveinek sikertörténeteit hajlamosak vagyunk kizárólag a Bodö/Glimt Bajnokok Ligája-menetelésén keresztül szemlélni, pedig az északi országban jóval szélesebb szemléletbeli változás zajlik. Részben ennek is köszönhető, hogy válogatottjuk 28 évvel az 1998-as világbajnokságon elért nyolcaddöntő után ismét ott lesz a torna mezőnyében. Miközben a Bodö európai szinten bizonyította, hogy egy földrajzilag és gazdaságilag periférikus klub is lehet versenyképes, addig Norvégia másik északi futballközpontjában, Tromsöben egy a keretrendszerét tekintve nagyon hasonló, filozófiai alapvetéseiben mégis merőben eltérő akadémiai rendszer épült ki.
Saját zsebből fedezett több tíz millió forintos éves kiadás, a társadalmi szerepvállalás jegyében
Ezeket az adatokat és tapasztalatokat az egyesületi projektvezető Hidvégi Vid, korábbi olimpikon tornász árulta el az Index megkeresésére a klub lőportárdűlői bázisán. Mindez természetesen nem egyik napról a másikra „esett be” a semmiből úgy az iskolák, mint a klub életébe, hanem eredménye egy folyamatnak, amely 2014 óta működik.
A mindennapos iskolai testneveléssel foglalkozó sorozatunk első részében a 15 évvel ezelőtt törvénybe emelt, a 4 éves türelmi időt követően 11 éve már kötelezően elvárt előírásokkal kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nehézségekről, hiányosságokról adott tájékoztatást, amit elsősorban a szükséges teremhiány, másodsorban a megfelelő létszámú és képesítésű szaktanár hiánya okoz.
A versenysportot tekintve – úgy a felnőtt, mint a korosztályos szinten – Magyarország egyik legeredményesebb nagy egyesülete, a Budapesti Honvéd kivételes lehetőségeit kiaknázva, felmentő seregként érkezett meg a XIII. kerületi bázisához közeli és kicsit távolabbi iskolák életébe.
Sorozatunk második részében leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a klub részéről most hol tart, pontosan milyen számokat és feladatokat jelent ez a segítség.
Tizenöt éve lett törvény, de a rendszer még mindig alapvető hiányosságokkal küzd
Közel 15 évvel ezelőtt, 2011. december 23-án fogadta el a magyar kormány a mindennapos testnevelés bevezetéséről szóló törvényt, amelyet ezt követően büszkén emlegettek az állami sportvezetők, különösen az oktatásban és a sportban érintettek. Okkal és joggal – valami érdemit lépni kellett, a legmagasabb szinten tenni annak érdekében, hogy elémenjenek az egyre romló egészségi állapotokra utaló statisztikáknak, megállítsák a rossz folyamatokat, majd ezeket szorgos munkával felfelé ívelő pályára tegyék, a sport egészét tekintve pedig megtartsák azt kultúránk kiemelt pozíciójában.
A megkérdőjelezhetetlenül szép tervek mögött azonban megannyi kérdőjel és hiányosság sorjázott már az indulás pillanatában.
Ezzel a törvényalkotó is tisztában volt, ezért adott kérés nélkül rögtön az elején négyéves türelmi időt az elméletből való gyakorlati átmenetre. Ami aztán kevésnek bizonyult.
Még a háromszor négy év is.
Magyar bajnokok vizsgálatából derült ki, melyek a legegészségesebb sportok
A csúcssportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel tarkított, ami már egész fiatal korban megkezdődik. Pont e miatt a túlterhelés miatt él a köztudatban, hogy a versenysport nem egészséges, túlfeszíti a húrt. Pedig már 15 éve tudjuk, hogy a Tour de France-os kerékpárosok 7,3 évvel tovább élnek, mint a nem kerékpározók, persze ízületeiket jobban terhelik, de a rák-, a szív- és keringési betegségek előfordulása jóval alacsonyabb. Genetikai tényezők is hozzájárulnak az élsportban elért sikerekhez, de ez nem magyarázza 100 százalékosan a sportolók és nem sportolók közötti élettartambeli vagy egészségügyi különbségeket. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, a testmozgás átalakítja az epigenomot is.
Emeli a mércét maga előtt a Semmelweis Egyetem, már top százas hely a célja
„Büszkeség, hogy a szakterületén a Semmelweis Egyetem nemcsak országos szinten, de a kelet-közép-európai régióban is a legjobb helyen áll” – nyilatkozta a Semmelweis Egyetem első embere, aki kiemelte, hogy a „kitartó és magas színvonalú munka lassan, de biztosan beérik”.
Harmincezres „mezőnyben” is a legjobbak között
„A mostani eredmény is azt mutatja, hogy jó irányba haladunk, és egyre közelebb jutunk célunkhoz, hogy a világ száz legjobbja közé kerüljünk. Az egyetem legfőbb értéke a humán erőforrása és az az elkötelezettség, amivel a hivatásukat végzik a kollégák. Mindannyiunkat az motivál, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk a hallgatóknak és a betegeknek. A Shanghai Ranking 2025 listája szerint a Semmelweis Egyetem több tudományterületen is előrelépett. Gyógyszertudományban immár a világ 75 legjobbja között van, míg az orvostudomány terén őrzi helyét a legjobb 200, fogorvostudomány, orvosi technológia és biológia terén pedig a legjobb 300 között vagyunk. A US News »Best Global Universities« 2025-ös rangsorában szív- és érgyógyászat területen a Semmelweis Egyetem a 35. pozícióban található, immár negyedik éve a legjobb 50 között. Ne felejtsük el, hogy a világon több mint 30 000 jegyzett egyetem van” – mondta Merkely professzor.
Kutatási központtal növelne hazai ismertséget és nemzetközi elismertséget a TF
Az eseményen elhangzott, hogy a SPIRIT – Olimpiai Tanulmányok Kutatási Központ azzal a céllal jött létre, hogy az olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó tudást, értékeket és kutatási eredményeket rendszerezze, fejlessze és megossza. A központ célja, hogy Kelet-Közép-Európa meghatározó olimpiai kutatási és oktatási műhelyévé váljon, erősítve a régió tudományos együttműködését és nemzetközi beágyazottságát.
A zuhanyfüggönytől a gólpasszzónáig: itt az MLSZ mesterterve Marco Rossi megsegítésére
Huszonkettő.
Ennyi magyar labdarúgó szerepel jelenleg a top 10 európai bajnokságban, illetve a hagyományosan vett öt topliga másodvonalában. Ugyanebben az összevetésben Horvátország 83, Szerbia 89, Dánia pedig 122 játékost ad a legerősebb ligáknak. A dánok példája egészen meghökkentő: a magyarnál jóval kisebb lakosságszámú, ötmilliós ország, bőven száz feletti futballistával a nemzetközi elitben.
„Innen indulunk. Hogy jobb legyen a válogatott, ennél több kellene” – fogalmazott Fehér Péter, a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás-válogatottakért felelős vezetője azon a szűk körű háttérbeszélgetésen, amelyen a korosztályos válogatottak helyzetéről, a klubokkal kialakított együttműködésről, a mérési rendszer felépítéséről és az elmúlt időszak szerkezeti változásairól beszélt. A szakember – hogy, hogy nem – épp Dániából jött haza azzal a céllal, hogy megossza tudását a hazai futballközeg képviselőivel.
Ez a fehérje teszi tönkre a sportolók életét
Egy HIF1 nevű fehérje okolható a legelterjedtebb sportsérülésekért, derült ki egy új kutatásból. A teniszkönyök, az Achilles-ín fájdalma vagy a kiugró térd ezzel a konkrét fehérjével kapcsolható össze, amelynek magas szintje kóros szerkezeti változásokat indíthat el, az inak pedig sérülékenyebbé válhatnak.
Az ETH Zürich és Balgrist Egyetemi Kórház ortopéd kutatócsoportja állatkísérletekben azt is bizonyította, ha ki tudják kapcsolni ezt a molekulát, akkor az inak védettek maradhatnak, elkerülhető a tendinopátia, az inak gyulladásos vagy degeneratív állapota, ami a túlzott igénybevételtől, sérülésektől vagy az öregedési folyamatoktól alakulhat ki. Az inaknak ugyanis hatalmas terhelést kell elviselniük, az izmok ereje ezeken a vékony szálakon keresztül adódik tovább a csontváz felé, hogy az mozogni tudjon.
Egy erősítőgép mind felett, komplex konditerem egy négyzetméteren
Teljesen újszerű ötletből kiindulva a legnagyobb előnye, hogy nem kevesebb mint nyolc kondigép tulajdonságait, így ki- és felhasználhatóságát olvasztja önmagába. Ez egyrészt nagyon komoly költséghatékonyságot jelent, másrészt a kialakításának köszönhetően nem csak konditermekben vagy külön szobában használható, mert összecsukott állapotban mindössze egy könyvespolcnak megfelelő helyen tárolható. Ami alatt nem békebeli könyvespolcot, hanem a XXI. században használatos, jóval kisebb bútort illik érteni: 190 centiméter magas, 70 cm széles, 40 cm mély. Nem beszélve a megspórolt kiegészítőkről, mert ki akarna a lakásában több mint száz, különböző nagyságú súlyzót tárolni és pakolgatni? A többség aligha, és még az is könnyen megeshet, hogy senki.
Nos, a Speediance-nél erre amúgy sincs szükség, mert a legmodernebb technológiát felhasználva sima hálózati áramról működő motorpáros biztosítja a súlyokat kiváltó szükséges ellenállást, miközben áramigénye a laptopéval „vetekszik”.
A sportorvos, aki fizikai csúcsformába hozta Kapu Tibort és társait
A magyar úszóválogatott orvosnője ebben a minőségében tagja lehetett annak a szakmai csapatnak, amely előbb részt vett az űrhajósjelöltek kiválasztásában, majd a versenyben maradtak fizikai felkészítésében és a földre érkezést követően a rehabilitációban.
Az űrben nincs szükség hatalmas bicepszekre
„Másfél évtizede foglalkozok versenyzőkkel, így például a szűrővizsgálatok irányításával, immár a hetedik éve vagyok a magyar úszóválogatott csapatorvosa, köztük azoknak a világhírű olimpikonoknak a támogatója, akik éremszerzőként járultak hozzá a magyarok tokiói és párizsi sikereihez” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a Veszprémben született Sydó Nóra, akinek a neve azért is csenghet ismerősen, mert az édesapja, dr. Sydó Tibor hosszú évek óta az „Építők”, a sokszor névadó támogatót váltott BL-szereplő veszprémi kézilabdacsapat orvosa.
Az érzelmi bántalmazás a leggyakoribb a fiatal sportolók esetében, de a gyakorisága csökken
Ezek a konklúziói annak a kutatásnak, amelyet Gál Andrea, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) docense, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoportjának vezetője ismertetett szerdán az „Egy nap az utánpótlásért” című konferencián.
Nem sárga és nem savanyú, mégis a miénk: kiválasztórendszerrel alapozzák meg a jövőt
Magyarországon a kézilabdázóknál immár negyedik éve működik kétfordulós akadémiai kiválasztórendszer, amihez opcionálisan csatolnak egy harmadik, immár direkt célzott találkozót. Korábban jellemzően a klubok saját maguk és saját hatáskörükben intézték az utánpótlásuk feltöltését, a legreményteljesebb – vagy annak gondolt – fiatalok körüludvarlását. Az érintett fiatalok pedig akár egyikről a másikra vándorolva négy helyszínen és négy időpontban haknizhattak. Amikor aztán csörtére került esetleg sor a szupertehetségekért, az egyesületek erényeiket hangsúlyozva természetesen a riválisok elé és fölé helyezték magukat. Mindez így együtt viszont időigényes folyamat volt, megannyi bizonytalansági tényezővel.
Csapatszintű probléma az egó, ennek menedzselése a legfontosabb feladat
A csapatsportágak különböznek, de a kihívás közös: a játék felgyorsult, a döntések ideje pedig szinte eltűnt. Edzők, szakemberek és válogatottkapitányok szerint a jövő kulcsa az egy az egy elleni szituációkban rejlik – abban a pillanatban, amikor a játékosnak tizedmásodperc alatt kell jól döntenie. A modern sportban már nem feltétlen az erő, hanem a gondolkodás, a reakció és a tudatos egókezeléssel párosuló multisportszemlélet dönt(het) a győzelemről.
Az október 8–9. között immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Netrisk és Sportinno Konferencia első napját Balatonbogláron, a Nemzeti Kézilabda Akadémián (NEKA) tartották. A program során a Z generációról tartott előadást Mocsai Lajos, a NEKA szakmai vezetője, az izomláz témakörében pedig dr. Sonkodi Balázs mutatott be érdekességeket. A délután fókuszában már nemcsak a kézilabda, hanem a csapatsportok álltak.
Kerekasztal-beszélgetésen Chema Rodríguez, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Horváth Péter, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Székely Norbert, a női kosárválogatott korábbi szövetségi kapitánya, valamint Tokaji Viktor, a férfi jégkorong-válogatott másodedzője vitatta meg a sportágak legfontosabb kihívásait, a fiatalok fejlődésének támogatását, valamint a csapatmunka és a közösség szerepét a mai fiatalgeneráció életében. A beszélgetést Mocsai Tamás, a kéziakadémia ügyvezetője moderálta.
Fiatal magyar mérnöknőt foglalkoztat a technikai sportok meghatározó alakulata
Szelezsán Bettina a járműmérnöki mesterképzés magas színvonala miatt érkezett az egyetemre, ahol az Audi Hungaria Járműmérnöki Karnak és az Arrabona Racing Team hallgatói csapatnak köszönhetően értékes tapasztalatokkal gazdagodott, tájékoztatott az egyetem közleményében. Kiemelték: a fiatal szakember ma már a Hyundai Motorsport mérnökeként dolgozik Németországban, tapasztalatait pedig a győri egyetem jelenlegi hallgatóinak is átadja a motorsportmérnök mesterszak egyik oktatójaként.
A futás mint terápia és integrációs katalizátor
Az NN Biztosító kutatása szerint a válaszadóknak nem kevesebb mint kétharmada küzd a kívülállóság érzésével. A felmérésben részt vevők ugyanakkor egyaránt megerősítették, hogy a sport – esetünkben a futás – nagy mértékben segít ezen a helyzeten a közös hobbinak és a futóközösséghez való tartozásnak köszönhetően. Erre hívta fel a figyelmet Sinkó Erika, soft skill fejlesztő tréner is.
A mentális egészség jelentősége napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezen belül pedig a kívülállóság-érzés mint szociálpszichológiai jelenség egyre gyakoribb beszédtéma. Eredjen ez valamilyen külsőleg látható, viselkedés-, ízlésbeli, vagy más különbözőségből, érezhetjük úgy, hogy nem vagyunk teljes értékű tagjai a társadalomnak, nem tartozunk igazán a közösséghez.
Elképesztő világcsúccsal nyerték a magyarok Európa egyik legkülönlegesebb versenyét
A Shell idén is teret engedett a fiatal elméknek, akik hónapokon át időt nem spórolva gőzerővel azon dolgoztak, hogy ötleteikkel és technológiai fejlesztéseikkel jelentős mértékben hozzájáruljanak a fenntartható közlekedés fejlesztéséhez. Idén immáron 40. alkalommal rendezték meg a Shell Eco-marathont, a 2025-ös kiírásra a festői környezetben elhelyezkedő Silesia Ring versenypályán került sor, Kamien Slaskiban, Lengyelországban.
Egy szimpla baráti fogadás fektette le az örökség alapjait
A versenyre jelentkező középiskolai és egyetemi csapatok tudományos, mérnöki és matematikai (STEM) tudásukat felhasználva tervezték és építették meg ultrahatékony járműveiket, ezek többsége aztán a pályára is ki tudott gurulni. Az örökséget Bob Greenshields, a Shell kutatási igazgatója fektette le, aki 1939-ben fogadást kötött a munkatársával, hogy messzebbre el tud jutni egy tank üzemanyaggal, neki akkor 49 mérföldet sikerült megtennie egy gallon hajtóanyaggal.
Töretlen itthon a népszerűsége, de a spórolás már a szabadidős futókat is utolérte
Töretlen népszerűségnek örvend a futás mint szabadidősport idehaza. Az NN Biztosító friss kutatásából kiderült, hogy a 18–59 éves internetezők 69 százaléka űz valamilyen szabadidősportot, a leggyakrabban választott mozgásforma pedig nem más, mint a futás (21 százalék), ezt követi az edzőtermi edzés (17 százalék), majd az úszás (12 százalék), míg a labdarúgást csupán a válaszadók 10 százaléka gyakorolja.
Ami a szokásokat illeti, a futók negyede tekinti magát rendszeres futónak – ez az arány némi visszaesést mutat a tavaly mért 30 százalékhoz képest. A válaszadók 44 százaléka inkább alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik „újrakezdőnek” számít, vagyis korábban rendszeresen sportolt, majd valamilyen okból abbahagyta, de most újból felvette a futócipőt.
Kilencmilliárd forintos beruházás keretében újult meg a Sportkórház
Az OSEI megújult egységeit Soós Ágnes, a létesítmény főigazgató-főorvosa mutatta be a sajtó képviselőinek, s elmondta, az épületben négy szinten összesen több mint 7000 négyzetméter újult meg, ez pedig érinti a teljes járóbeteg és sportorvosi ellátást is, tudósított az eseményről a Magyar Távirati Iroda.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézet a teljes „körforgásban” részt vesz, hiszen a sportolók itt kapják meg a versenyzéshez szükséges engedélyüket, sérülés esetén pedig ide térnek vissza, ahol a vizsgálatok és a megfelelő kezelés után a rehabilitációt is el tudják végezni, majd a kontroll után itt kapják meg a „zöld jelzést”, hogy visszatérhessenek a sportoláshoz. Soós Ágnes kiemelte, hogy mindezek mellett a sportorvosi oktatás és képzés is itt történik, a megújult létesítményben ugyanis minden infrastruktúra rendelkezésre áll ehhez.
Ritka bepillantást nyert a jövőbe a sci-fibe csöppenő emberiség
A pekingi szervezők a világ minden tájáról meghívtak vállalatokat, kutatóintézeteket, egyetemeket és robotikai klubokat, hogy indítsák el humanoid robotjaikat a félmaratonon. A nevezési határidőig húsz vállalat és kutatóintézet jelezte a részvételi szándékát, a rajtvonal mögött végül 21 modell sorakozott fel.
A kínai gyártók által hozott robotok eléggé elütöttek egymástól, egyesek 1,2 méternél alacsonyabbak, mások 1,8 méter magasak voltak. Az egyik cég azzal büszkélkedett, hogy az általa gyártott robotról nehéz megmondani, hogy valójában humanoid, a beszámolók szerint a női vonásokkal felruházott mesterséges ember az AI segítségével képes volt kacsintani és mosolyogni, írja a The Guardian.
Nincs tehetségtelen gyerek – hogyan segíthet a sport a nevelésben?
A sorsában ott az egész XX. század: Malhazjan Szergej édesapja volt az első örmény sportoló, aki karateversenyen érmet tudott szerezni az akkori Szovjetunióban, majd Magyarországra költözött a családjával, megalapította saját egyesületét, edzősködött, és szinte minden tanítványa bajnok lett. A két fiát meghívták a magyar válogatottba, de amikor édesapjuk a munkája miatt abbahagyta az edzősködést, ők is felhagytak a karatéval. A sporttal azonban nem, Szergej több versenyt is nyert brazil dzsúdzsucuban, és felfigyelt rá a világhírű edző, Gokor Chivicsjan, meghívta őt három hónapra Los Angelesbe. A tanulást sem hanyagolta el: a mesterdiplomáját jeles eredménnyel szerezte meg a Debreceni Egyetemen.
Meggyőződésem, hogy a mozgás nemcsak a fizikai állóképességet fejleszti, hanem az önfegyelmet, a kitartást és a mentális ellenállóképességet is, ezek az élet minden területén hozzájárulnak a sikerhez. Iskolapszichológusként nap mint nap tapasztalom, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a gyermekeknek: a szorongás, a stressz és az önbizalomhiány egyre gyakoribb problémák. Meggyőződésem, hogy a rendszeres mozgás az egyik legjobb eszköz a mentális egészség megőrzésére, nemcsak a testet, a lelket is erősíti. Csökken a stressz, nő az önbizalom
– sorolta lapunknak Malhazjan Szergej, miért nélkülözhetetlen a sport a gyereknevelésben is. Nem mellékes, hogy a csapatsportok fejlesztik a szociális készségeket, hiszen a gyermekek megtanulják az együttműködés, a tisztelet és a közösséghez való tartozás fontosságát.
Forradalmi újítás jöhet az atlétikában: a királyszámban 9 mp alá sprintelnének
Tizenhat év telt el azóta, hogy a jamaicai Usain Bolt, az amerikai „földönkívüli” úszócsoda, Michael Phelps atlétikai hasonmása a berlini világbajnokságon 9.58 másodpercre javította a 100 méteres síkfutás világcsúcsát.
Álombeli rekord született, amit azóta nemhogy megdönteni, de még csak megközelíteni sem tudtak. Azok állnak nyerésre, akik már 2009-ben azt jósolták, hogy Boltnál gyorsabban képtelenség végigrepeszteni a 100 méteres egyenest, más szóval nincs és nem is lesz gyorsabb sprinter a 195 centiméter magasságú jamaikai nemzeti hősnél. Akit 2016-ban a Bajnokok Bajnokának kiáltottak ki, nem sokkal azután, hogy a nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnokként szögre akasztotta – a szögesét.
A sprinter lábához igazított „szupercsukák” eredeti és utángyártott változatainak jó részét már régen elárverezték, a licitekből busás összegek kerültek a javakban amúgy sem szűkölködő sztársportoló számlájára.
A szülőkön is múlik, mennyire lesz a gyerekből sportos felnőtt
Annak ellenére, hogy a sport jelentőségéről lépten-nyomon olvashatunk, a kutatások szerint a magyarok mégsem tartoznak a sportos országok közé. Egy tavalyi, közel 1300 fő bevonásával készült hazai kutatás eredményei szerint
a megkérdezettek 55 százaléka egyáltalán nem sportol, a válaszadók 18 százaléka heti mindössze 1-2 órát áldoz testmozgásra –, és a válaszadók mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy hetente öt alkalommal sportol.
A legnépszerűbb mozgásformák között a kerékpározás, a futás, az edzőtermi edzések, az úszás és a labdarúgás szerepelt. Arra a kérdésre pedig, hogy a megkérdezettek miért nem sportolnak, a legtöbben a „nincs kedvem” válaszra és az időhiányra voksoltak.
Világbajnokokkal népszerűsítik a sportolást a magyar fiatalok körében
A DUE Médiahálózat által indított játék a sportot és az egészséges életmódot népszerűsíti, kiemelve, hogy a rendszeres testedzés mentális jólétet is okoz. Siklósi Gergely hadnagy, olimpiai bajnok párbajtőröző szerint a tanulást nagyban segíti az állandó mozgás, és többek között a sportnak tulajdonítja, hogy a szóbeli érettségi vizsgája minden tantárgyból százszázalékos lett.
Mérnöki áttörések, amik a Formula-1 csúcsára vezettek
A Siemens Digital Industries Software az Oracle Red Bull Racinggel való együttműködésének huszadik évfordulóját ünnepli, ez manapság az egyik legrégebbi technikai partnerség a Formula-1-ben – olvasható a graphIT hírlevelében.
„Partnerünk digitális technológiája lehetővé teszi számunkra, hogy ötleteinket gyorsabban valósítsuk meg, mint valaha. Ezek az eszközök szabadságot adnak mérnökeinknek az innovációra, az alkalmazkodásra és az agilitásra, ami a Forma-1-ben a különbséget jelentheti a győzelem és a vereség között” – mondta Christian Horner, a konstruktőr csapatfőnöke.
A sporttechnológiai piacon magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
Magyar szakemberek többek között olyan innovációkon dolgoznak, amelyek szenzorok és a mesterséges intelligencia által támogatott adatfeldolgozás segítségével a sportolók teljesítményét és felkészülését segítik, míg a rehabilitáció területén a hátfájással küzdő sportolók kezelésében a legmegfelelőbb terápia kiválasztását támogató módszert fejlesztenek. Ezekbe a kutatásokba pedig akár egyetemi hallgatók is bekapcsolódhatnak. A részletekről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának sajtóközleménye számolt be.
A technológia és a sport összekapcsolódása mára az egyik leginnovatívabb területté nőtte ki magát. Az edzések és a napi tevékenységek közben használt okoseszközök, az adatelemzések, a felkészülést és a rehabilitációt támogató innovációk, a mozgáselemző rendszerek és virtuális szimulációk mind hozzájárulnak a folyamatos fejlődéshez.
Újabb mérföldkő: a humanoid dobógép nagy önbizalommal vágja a triplákat több mint 24 méterről
A fejlesztés elkötelezett támogatójaként a Toyota kommunikációs partnere számolt be közleményében a japán cég mérnökei által elért eredményekről. Hozzátették: az így összegyűjtött tudás remekül hasznosítható lesz az autóiparban és az élet más területein. Kiemelték:
a CUE nevű gépkosaras egyébként már második Guinness-világrekordját érte el.
A CUE-robot fejlesztésén még 2017-ben kezdtek el dolgozni, majd sok kudarcon és buktatón keresztül 2018-ra jutottak el odáig, hogy bemutathatták első működő robotjukat, amely tíz dobásból kilencszer nem hibázott. Ez az arány nem kerülte el a cég vezetőinek a figyelmét sem, ezért a hobbiprogramból a gyár által támogatott fejlesztés lett.
Nagy esélyt kaptak a tehetségek, akikre az európai szuperklubok szeme sosem látna rá
A közeljövőben elérhetővé válik az a mesterséges intelligencia által támogatott rendszer, amely azzal a céllal született, hogy a futballklubok néhány kattintással megtalálják azokat a profilú tehetségeket, akik egy nap elérhetik a legmagasabb polcot.
Hogyan lehet aktívabbá tenni az iskolásokat?
A 2022–2023-as mérések alapján a magyar gyerekek egynegyede túlsúlyos vagy elhízott, és a fiatalok állóképessége már ötödik osztálytól kezdve folyamatosan romlik. Ezen kedvezőtlen tendenciákra válaszul a Magyar Diáksport-szövetség (MDSZ) 2021-ben elindította az Aktív Iskola-programot, amelynek célja az iskolai sport és mozgás bevezetése a diákok életébe.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Miklósa Erika operaénekes, Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, illetve Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Zrt. kommunikációs és PR vezetője.
A pedagógusokat Róthné Tarsoly Anita, az Aba Sámuel Általános Iskola intézményvezetője, Varga Tamás, a Diószegi Lajos Általános Iskola intézményvezetője és testnevelője, Kókai Dávid, intézményvezető és testnevelő, a Szent Imre Katolikus Általános Iskolából, valamint Horváth Dániel testnevelő képviselte.
Ezenkívül a Magyar Diáksport-szövetséget (MDSZ) Balogh Gábor, MDSZ elnök, Kaj Mónika, az Aktív Iskola program szakmai vezetője és Kälbli Katalin, az Aktív Iskola-program szakértője képviselte.
Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
„Rengeteg kutatást végeztem külföldön arról, hogy mitől jobb az ottani képzés-nevelés. Én is folyamatosan képzem magam. Van egy találmányom, ami – remélem – előbb-utóbb beválik. Ennek célja, hogy segítsük a fiatal futballisták jövőjét. Olyan méréseket tud végezni, amely szerintem most elengedhetetlen az utánpótlásképzési rendszerünkben” – fogalmazott a szabadidejének eltöltésével kapcsolatos kérdésre a hatszoros magyar válogatott játékos.
Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
A MOB azon 18 és 35 év közötti sportolók számára indította a programot, akik részt vettek az olimpiai kvalifikációban, és pályafutásuk után is szeretnének a sport világában maradni – tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
A Fiatal sportvezetők programjára – amely egy NOB-kezdeményezés hazai adaptációja – 46 jelentkezés érkezett, 16-an – köztük Krizsán Xénia atléta, Márton Richárd úszó vagy Kovács Richárd ökölvívó – már el is kezdték a képzést, amelynek a nagy érdeklődés miatt még két fordulója lesz: az egyik november-decemberben, a másik tavasszal.
Rovataink a Facebookon