Az alpesi síversenyek lesiklószámai az adrenalinról is szólnak, hiszen két lécen állni és közben 120-as tempóval száguldani sosem egy életbiztosítás. Egyik pályát sem egyszerű jól teljesíteni a világkupa-sorozatból, de a nehézsége miatt néhány már kultikus státuszba emelkedett. A svájci Wengenben található pálya is ilyen, története során jó néhány címkét megkapott: a legrégibb, a leghosszabb, a legfárasztóbb, a legszebb, a leggyorsabb. Mindemellett elég veszélyes is a Lauberhornrennen, ahogy a versenyt nevezik. 

Az 1980-as években különleges ötlet borzolta a kedélyeket a Dakaron: egy holland milliomos, Jan de Rooy furcsa lázálmot próbált megvalósítani, és egy kamionnal nem a kamionok között, hanem az abszolút versenyben, az autókat is legyőzve akart nyerni. A mániákus sebességhajszolás egy tíztonnás, 200 km/h fölött száguldozó, két, egyenként 11,6 literes motorral hajtott monstrumot szült, de a projekt végül tragédiába torkollt, ami a Dakart is átírta.

A kétszeres világbajnok Forma-1-es pilóta, Fernando Alonso kipróbálta az Indycart és Le Mans-t, utóbbit meg is nyerte, kétszer is. Ezúttal nagyobbat ugrott, a Dakar-ralin teszi próbára magát egy Toyota Hilux terepjáróval. Bár semmilyen ralis tapasztalata nincs, eddig jól megy, általában percekkel marad csak el a leggyorsabbaktól a szakaszokon. Egy kisebb balesete már akadt, sziklának hajtott, amely után órákat görnyedt a kocsi alatt, míg navigátorával sikerült rendbe hoznia a futóművet. A sztárpilóta azt mondta, még azt is élvezte, álma pedig, hogy megnyerjen egy szakaszt a versenyen. 

Több hétig játszották a mozik Az aszfalt királyai, eredeti címén Ford vs. Ferrari című filmet nagy sikerrel, állítólag mindkét főszereplő, Christian Bale és Matt Damon is Oscar-esélyes. Előbbi a brit autóversenyző Ken Milest, utóbbi a volt autóversenyző, autógyártó és csapatfőnök Carroll Shelbyt alakítja, de feltűnik a filmben egy magas figura is, akinek a későbbiekben szintén nagy hatása lett a motorsportra. És nem csak a pályán mutatott teljesítményével. Ő Dan Gurney.

Az 1966-os Le Mans-i 24 órás autóverseny sztoriját elmesélő film végén a győztesek ünneplésekor hiányzik a hagyományos pezsgőlocsolás. Bele sem kerülhetett volna, ugyanis akkor még nem locsolkodtak pezsgővel a nyertesek, akkoriban ez még nem volt szokás. Volt babérkoszorú, akadtak pezsgős üvegek is, de kilocsolni senkinek nem jutott eszébe. Egészen az 1967-es Le Mans-ig, amikor jött Gurney.

A 20. század eleje tele volt meghökkentő motorsportokkal: volt, hogy motorokat kötöttek harci szekerek elé a lovak helyére, és azokkal versenyeztek körbe-körbe. Mások szintén a lovat helyettesítették a lovaspólóban, ám motor helyett autókkal, így született meg cseppet sem veszélytelen autópóló, ami eleinte nem más volt, mint egy őrült marketingfogás.

Fotó: Library Of Congress

Több okból is különleges volt, amikor negyvenöt éve, 1974-ben Bruzsenyák Ilonát választották az év legjobb sportolónőjének, aki a római atlétikai Európa-bajnokságon aranyérmes volt távolugrásban. Ami érdekessé tette az Eb-győzelmét: 

• Hat évvel korábban kezdte el a versenyszerű sportolást, és ötpróbában is őstehetségnek számított.
• Sérült csuklója miatt ötpróbában nem versenyezhetett 1974-ben, sérülése a távolugrásban zavarta legkevésbé.
• Verseny közben összekuporodott egy napernyő alatt és keservesen sírt, amitől felszabadult.
• Magyar csúccsal nyert, és saját korábbi rekordját két centivel írta át, az ötödik sorozatban repült a legtávolabb, 665 centire.
• Második helyen, öt centire a győztestől elmaradva Eva Suranová végzett, aki Ózdon született, Kucman néven, de csehszlovák színekben versenyzett.

1919. december 26. majdnem egy évszázadig gyásszal felérő dátum volt a Boston Red Sox baseballcsapat szurkolóinak. Vannak, akik a mai napig átkozzák ezt a dátumot, a klub akkori vezetése ugyanis azon a napon adta el a legendás Babe Ruth játékjogát a rivális New York Yankeesnek. A Red Sox történetében 84 elátkozott év következett: a Yankees még Ruth-szal négy, a század végéig pedig további 22 bajnoki címet gyűjtött. A baseballtörténelem legrosszabb ügyletét állítólag egy színdarab miatt bonyolították le, a Yankeesnek ráadásul végül egy centjébe sem került a legenda megszerzése.

A korábban csak kocsmasportnak tartott darts mára bőven túlnőtt az angol pubok világán, és a sportág világbajnokságát világszerte milliók követik figyelemmel, a legnagyobb versenyeket pedig hatalmas, több ezres arénákban rendezik meg. Magyarországon már legalább száz éve ismerték a dartsot, de hosszú ideig mégsem sikerült meghonosodnia. 

A Ferrari és a piros szín olyannyira összeforrt a motorsportban, hogy az általuk használt színárnyalatnak külön neve is van: rosso corsa. Igaz, ez valójában az összes, nemzetközi sorozatban indított olasz autó preferált színárnyalata, legyen az Alfa Romeo, Maserati, Lancia, vagy épp a trendhez később csatlakozó Ferrari és Abarth.

Volt olyan év azonban, amikor a Ferrari révén ikonikussá vált szín hiányzott a Forma-1-ből: 1964-ban a tulajdonos Enzo Ferrari annyira megharagudott a Nemzetközi Automobil Szövetségre (FIA) és az Olasz Autóklubra (ACI), hogy szakított a hagyományos olasz színekkel.

John Surtees 1964-ben a kék-fehér Ferrariban

Fotó: Alvis Upitis / Getty Images Hungary

2004. november 19-én egy teljesen simának induló alapszakasz-mérkőzés az NBA történetének legnagyobb botrányába torkollt úgy, hogy idő előtt meg kellett szakítani a mérkőzést.

A Detroit Pistons és az Indiana Pacers játékosai között kitört tömegverekedésbe a nézők is beszálltak, az egyik főszereplő, Ron Artest NBA-rekordot jelentő 86 meccses eltiltást kapott, rajta kívül még 8 játékost tiltottak el, egy rádiós kommentátornak öt csigolyája eltört, a rendőrség öt játékos és öt szurkoló ellen emelt vádat, az NBA pedig sosem lett ugyanaz, mint a november 19-i, Malice at the Palace néven elhíresült balhé előtt.

Valószínűleg nem túl sokan vannak azok, akik ne tudnák, hogy Puskás Ferenc a Budapest Honvéd után (pár év kihagyással) a spanyol sztárcsapatban, a Real Madridban folytatta játékosként. Ahogy az sem meglepetés, hogy az 1950-60-as években több magyar labdarúgó is megfordult a spanyol futball két meghatározó csapatában, a Realban vagy a Barcelonában. De hogy Puskás Barca-mezben játszott volna? Pedig megtörtént.

Fotó: Mundo Deportivo

1951-ben elkeseredett lépésre szánta el magát St. Louis Browns baseballcsapat tulajdonosa, Bill Veeck. A csapatnak nagyon nem ment, emiatt a nézőszám is pocsék volt, ezért a csapatot az év elején megvásárló Veeck megpróbált némi hírverést csapni, és úgy döntött, hogy az American League főcsoport 50. születésnapi ünnepségének álcázott nagyszabású eseményt rendez augusztus 19-én, amikor két egymást követő meccset játszott a csapata.

A két meccs között cirkuszi attrakciók szórakoztatták a nézőket, egy bázis mellett zsonglőrök, egy másik mellett pedig artisták produkcióját lehetett megfigyelni, Veeck fő attrakciója viszont még odébb volt.

A tulajdonos ugyanis kitalálta, hogy felbérel egy törpét játékosnak. Egy ügynökségen keresztül jutott el Eddie Gaedelhez, aki a háborúban egy repülőgépgyárban, a háború után pedig kocsmárosként dolgozott. A baseballhoz nem sok köze volt, maximum annyi, hogy néha megnézett egy-egy meccset.

Eddie Gaedel a hazai bázison állva

Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A maratonfutás története is tele van csalásokkal, számtalan versenyen rövidítették le a távot potyázók, vagy éppen ültek át kocsira a gyorsabb haladás érdekében futók, hogy így nyerjenek. Figyelemre méltó sztorik, de a legnagyszerűbb csalás mégis csak Rosie Ruizé, aki alig egy kilométert futva játszotta el, hogy megnyerte az 1980-as Boston Marathont. Nyolc napig győztesként is tekintettek a nőre. 

A napokban zajló női futball-világbajnokságon (itt olvashatja a cikkeinket a meccsekről) már tízezres nézőszámokat regisztrálnak, de nem mindig volt ennyire népszerű és elfogadott a női foci.

A 19. század végén már voltak meccseik, de az áttörésre majdnem száz évet kellett várni.

A részt vevő csapatok, a franciák és a hollandok sem tudták akkor, hogy történelmi meccsen szerepelnek, hiszen a FIFA is csak utólag ismerte el elsőnek.

A magyar futball történelmének első legjobb vidéki csapata a Sabaria Football Club volt. Amilyen viharos gyorsasággal tűnt fel, olyan hamar is került a süllyesztőbe a szombathelyi csapat: pár év után megszűnt. Ebben egy elég kalandos és veszteséges amerikai túra is közrejátszott.

1984 májusában, 35 éve érte el a magyar kosárlabdasport története egyik legnagyobb sikerét: rossz rajt után negyedik lett a női válogatott a havannai olimpiai selejtezőn. Hazafelé jövet, a zürichi átszálláskor, a magyar újságokból tudták meg: értéktelen, amit elértek. Az igazi nagy sírás pedig még csak utána jött.

A futball üzlet, mindenki próbálja a lehető legtöbbet kihozni a lehetőségeiből. Emiatt nem meglepő, hogy egyre kevesebb az olyan futballstadion, ami egykori legendáknak állít emléket. Sokan – mint az Arsenal (Emirates Stadion), a Bayern München és a Juventus (Allianz Aréna/Stadion), vagy például a Ferencváros (Groupama Stadion) – a szponzorok eurómillióit választották, míg mások nem törődnek ezzel. Összegyűjtöttünk 10 stadiont, ahol még számít az örökség. 

Az egykori Népstadionnak ma már nyoma sincs, de Algírban még áll az az aréna, aminek a mintájául a budapesti épület szolgált. Azt is magyarok tervezték még az 1960-as években megkezdve a munkát. Az algériai aréna nem tökéletes másolat, de sok jellegzetes budapesti elem visszaköszön rajta.

Ikrek helycserés kalandjairól elég sok könyv és film született már, de bármilyen hihetetlennek tűnik, egy olimpián is helyet cserélt két testvér. 1984-ben egy nézőként kiutazó Puerto Ricó-i lány ugrott be testvére helyére, aztán majdnem döntőt is futott, de végül leleplezték egyszerre zseniális és végtelenül naiv tervüket. 

A Forbes évről évre kiadja a világ legjobban fizetett sportolóinak listáját, történelmi kontextusban viszont nem a futballban, nem a ringben, de nem is a most már 400 millió dollár fölötti összegeket osztó baseballban kell keresni a valaha volt leggazdagabb sportolót: egy ókori római kocsihajtó, Gaius Appuleius Diocles annyi pénzt nyert, amiből egy évig tudta volna etetni Rómát.

A baseballozók számára a cél egyértelműen az, hogy eljussanak az MLB-be, vagyis az amerikai profi liga legmagasabb szintjére. Egyesek évekig küzdenek, fejlődnek a fiókligákban, hogy elérjék céljukat – így volt ez azzal az Adam Greenberggel is, akinek csak 0,438 másodpercig tartott az álma, első MLB-megmozdulásával ugyanis véget is ért a pályafutása a ligában.

A Hawaii Ironman a triatlon legendás versenye, ami még a leggyorsabbaknak is nyolcórányi küzdelmet jelent, de a nagy átlagnak inkább tizenkét órányi szenvedést. Kezdetben alig tucatnyian vállalkoztak erre, ma viszont már ezrek mennek Kona szigetére. Furamód a triatlon iránti vágyat egy agonizáló célba kúszás is gerjesztette.

A baseball Hírességek Csarnokának 1936-os alapítása óta Mariano Rivera lett az első játékos, aki egyhangú szavazással került be. Ez a történelmi teljesítmény nem annyira meglepő a valaha volt legjobb closertől, aki a panamai halászélet veszélyei elől menekült a baseballba.

A futballtörténelemben láttunk már pár szándékos öngólt, de ezek szinte mindegyike azért született, hogy gesztust tegyenek az önhibáján kívül hátrányba kerülő ellenfélnek. Huszonöt évvel ezelőtt a barbadosi válogatott egészen más okból rúgott egyenlítő gólt magának: csak így volt esélye egy nagyobb különbségű győzelemre és a továbbjutásra. Ezzel aztán a futball legőrültebb három percét is összehozták. 

Szombaton, a Crystal Palace elleni bajnoki meccs előtt emlékezett legendájára a Liverpool FC: minden idők egyik legnagyobb edzőjét ünnepelte a klub, Bob Paisley-t.

A hivatalos ünnepség szombaton zajlott a Csendes Géniusz tiszteletére, de szerdán lett volna 100 éves a liverpooli hősök talán legnagyobbika, aki három BEK-, hat bajnoki-, három Ligakupa- és egy UEFA-kupa-serleget vitt az Anfield Roadra.