Töretlen itthon a népszerűsége, de a spórolás már a szabadidős futókat is utolérte
Töretlen népszerűségnek örvend a futás mint szabadidősport idehaza. Az NN Biztosító friss kutatásából kiderült, hogy a 18–59 éves internetezők 69 százaléka űz valamilyen szabadidősportot, a leggyakrabban választott mozgásforma pedig nem más, mint a futás (21 százalék), ezt követi az edzőtermi edzés (17 százalék), majd az úszás (12 százalék), míg a labdarúgást csupán a válaszadók 10 százaléka gyakorolja.
Ami a szokásokat illeti, a futók negyede tekinti magát rendszeres futónak – ez az arány némi visszaesést mutat a tavaly mért 30 százalékhoz képest. A válaszadók 44 százaléka inkább alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik „újrakezdőnek” számít, vagyis korábban rendszeresen sportolt, majd valamilyen okból abbahagyta, de most újból felvette a futócipőt.
Kilencmilliárd forintos beruházás keretében újult meg a Sportkórház
Az OSEI megújult egységeit Soós Ágnes, a létesítmény főigazgató-főorvosa mutatta be a sajtó képviselőinek, s elmondta, az épületben négy szinten összesen több mint 7000 négyzetméter újult meg, ez pedig érinti a teljes járóbeteg és sportorvosi ellátást is, tudósított az eseményről a Magyar Távirati Iroda.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézet a teljes „körforgásban” részt vesz, hiszen a sportolók itt kapják meg a versenyzéshez szükséges engedélyüket, sérülés esetén pedig ide térnek vissza, ahol a vizsgálatok és a megfelelő kezelés után a rehabilitációt is el tudják végezni, majd a kontroll után itt kapják meg a „zöld jelzést”, hogy visszatérhessenek a sportoláshoz. Soós Ágnes kiemelte, hogy mindezek mellett a sportorvosi oktatás és képzés is itt történik, a megújult létesítményben ugyanis minden infrastruktúra rendelkezésre áll ehhez.
Ritka bepillantást nyert a jövőbe a sci-fibe csöppenő emberiség
A pekingi szervezők a világ minden tájáról meghívtak vállalatokat, kutatóintézeteket, egyetemeket és robotikai klubokat, hogy indítsák el humanoid robotjaikat a félmaratonon. A nevezési határidőig húsz vállalat és kutatóintézet jelezte a részvételi szándékát, a rajtvonal mögött végül 21 modell sorakozott fel.
A kínai gyártók által hozott robotok eléggé elütöttek egymástól, egyesek 1,2 méternél alacsonyabbak, mások 1,8 méter magasak voltak. Az egyik cég azzal büszkélkedett, hogy az általa gyártott robotról nehéz megmondani, hogy valójában humanoid, a beszámolók szerint a női vonásokkal felruházott mesterséges ember az AI segítségével képes volt kacsintani és mosolyogni, írja a The Guardian.
Nincs tehetségtelen gyerek – hogyan segíthet a sport a nevelésben?
A sorsában ott az egész XX. század: Malhazjan Szergej édesapja volt az első örmény sportoló, aki karateversenyen érmet tudott szerezni az akkori Szovjetunióban, majd Magyarországra költözött a családjával, megalapította saját egyesületét, edzősködött, és szinte minden tanítványa bajnok lett. A két fiát meghívták a magyar válogatottba, de amikor édesapjuk a munkája miatt abbahagyta az edzősködést, ők is felhagytak a karatéval. A sporttal azonban nem, Szergej több versenyt is nyert brazil dzsúdzsucuban, és felfigyelt rá a világhírű edző, Gokor Chivicsjan, meghívta őt három hónapra Los Angelesbe. A tanulást sem hanyagolta el: a mesterdiplomáját jeles eredménnyel szerezte meg a Debreceni Egyetemen.
Meggyőződésem, hogy a mozgás nemcsak a fizikai állóképességet fejleszti, hanem az önfegyelmet, a kitartást és a mentális ellenállóképességet is, ezek az élet minden területén hozzájárulnak a sikerhez. Iskolapszichológusként nap mint nap tapasztalom, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a gyermekeknek: a szorongás, a stressz és az önbizalomhiány egyre gyakoribb problémák. Meggyőződésem, hogy a rendszeres mozgás az egyik legjobb eszköz a mentális egészség megőrzésére, nemcsak a testet, a lelket is erősíti. Csökken a stressz, nő az önbizalom
– sorolta lapunknak Malhazjan Szergej, miért nélkülözhetetlen a sport a gyereknevelésben is. Nem mellékes, hogy a csapatsportok fejlesztik a szociális készségeket, hiszen a gyermekek megtanulják az együttműködés, a tisztelet és a közösséghez való tartozás fontosságát.
Forradalmi újítás jöhet az atlétikában: a királyszámban 9 mp alá sprintelnének
Tizenhat év telt el azóta, hogy a jamaicai Usain Bolt, az amerikai „földönkívüli” úszócsoda, Michael Phelps atlétikai hasonmása a berlini világbajnokságon 9.58 másodpercre javította a 100 méteres síkfutás világcsúcsát.
Álombeli rekord született, amit azóta nemhogy megdönteni, de még csak megközelíteni sem tudtak. Azok állnak nyerésre, akik már 2009-ben azt jósolták, hogy Boltnál gyorsabban képtelenség végigrepeszteni a 100 méteres egyenest, más szóval nincs és nem is lesz gyorsabb sprinter a 195 centiméter magasságú jamaikai nemzeti hősnél. Akit 2016-ban a Bajnokok Bajnokának kiáltottak ki, nem sokkal azután, hogy a nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnokként szögre akasztotta – a szögesét.
A sprinter lábához igazított „szupercsukák” eredeti és utángyártott változatainak jó részét már régen elárverezték, a licitekből busás összegek kerültek a javakban amúgy sem szűkölködő sztársportoló számlájára.
A szülőkön is múlik, mennyire lesz a gyerekből sportos felnőtt
Annak ellenére, hogy a sport jelentőségéről lépten-nyomon olvashatunk, a kutatások szerint a magyarok mégsem tartoznak a sportos országok közé. Egy tavalyi, közel 1300 fő bevonásával készült hazai kutatás eredményei szerint
a megkérdezettek 55 százaléka egyáltalán nem sportol, a válaszadók 18 százaléka heti mindössze 1-2 órát áldoz testmozgásra –, és a válaszadók mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy hetente öt alkalommal sportol.
A legnépszerűbb mozgásformák között a kerékpározás, a futás, az edzőtermi edzések, az úszás és a labdarúgás szerepelt. Arra a kérdésre pedig, hogy a megkérdezettek miért nem sportolnak, a legtöbben a „nincs kedvem” válaszra és az időhiányra voksoltak.
Világbajnokokkal népszerűsítik a sportolást a magyar fiatalok körében
A DUE Médiahálózat által indított játék a sportot és az egészséges életmódot népszerűsíti, kiemelve, hogy a rendszeres testedzés mentális jólétet is okoz. Siklósi Gergely hadnagy, olimpiai bajnok párbajtőröző szerint a tanulást nagyban segíti az állandó mozgás, és többek között a sportnak tulajdonítja, hogy a szóbeli érettségi vizsgája minden tantárgyból százszázalékos lett.
Mérnöki áttörések, amik a Formula-1 csúcsára vezettek
A Siemens Digital Industries Software az Oracle Red Bull Racinggel való együttműködésének huszadik évfordulóját ünnepli, ez manapság az egyik legrégebbi technikai partnerség a Formula-1-ben – olvasható a graphIT hírlevelében.
„Partnerünk digitális technológiája lehetővé teszi számunkra, hogy ötleteinket gyorsabban valósítsuk meg, mint valaha. Ezek az eszközök szabadságot adnak mérnökeinknek az innovációra, az alkalmazkodásra és az agilitásra, ami a Forma-1-ben a különbséget jelentheti a győzelem és a vereség között” – mondta Christian Horner, a konstruktőr csapatfőnöke.
A sporttechnológiai piacon magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
Magyar szakemberek többek között olyan innovációkon dolgoznak, amelyek szenzorok és a mesterséges intelligencia által támogatott adatfeldolgozás segítségével a sportolók teljesítményét és felkészülését segítik, míg a rehabilitáció területén a hátfájással küzdő sportolók kezelésében a legmegfelelőbb terápia kiválasztását támogató módszert fejlesztenek. Ezekbe a kutatásokba pedig akár egyetemi hallgatók is bekapcsolódhatnak. A részletekről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának sajtóközleménye számolt be.
A technológia és a sport összekapcsolódása mára az egyik leginnovatívabb területté nőtte ki magát. Az edzések és a napi tevékenységek közben használt okoseszközök, az adatelemzések, a felkészülést és a rehabilitációt támogató innovációk, a mozgáselemző rendszerek és virtuális szimulációk mind hozzájárulnak a folyamatos fejlődéshez.
Újabb mérföldkő: a humanoid dobógép nagy önbizalommal vágja a triplákat több mint 24 méterről
A fejlesztés elkötelezett támogatójaként a Toyota kommunikációs partnere számolt be közleményében a japán cég mérnökei által elért eredményekről. Hozzátették: az így összegyűjtött tudás remekül hasznosítható lesz az autóiparban és az élet más területein. Kiemelték:
a CUE nevű gépkosaras egyébként már második Guinness-világrekordját érte el.
A CUE-robot fejlesztésén még 2017-ben kezdtek el dolgozni, majd sok kudarcon és buktatón keresztül 2018-ra jutottak el odáig, hogy bemutathatták első működő robotjukat, amely tíz dobásból kilencszer nem hibázott. Ez az arány nem kerülte el a cég vezetőinek a figyelmét sem, ezért a hobbiprogramból a gyár által támogatott fejlesztés lett.
Nagy esélyt kaptak a tehetségek, akikre az európai szuperklubok szeme sosem látna rá
A közeljövőben elérhetővé válik az a mesterséges intelligencia által támogatott rendszer, amely azzal a céllal született, hogy a futballklubok néhány kattintással megtalálják azokat a profilú tehetségeket, akik egy nap elérhetik a legmagasabb polcot.
Hogyan lehet aktívabbá tenni az iskolásokat?
A 2022–2023-as mérések alapján a magyar gyerekek egynegyede túlsúlyos vagy elhízott, és a fiatalok állóképessége már ötödik osztálytól kezdve folyamatosan romlik. Ezen kedvezőtlen tendenciákra válaszul a Magyar Diáksport-szövetség (MDSZ) 2021-ben elindította az Aktív Iskola-programot, amelynek célja az iskolai sport és mozgás bevezetése a diákok életébe.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Miklósa Erika operaénekes, Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, illetve Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Zrt. kommunikációs és PR vezetője.
A pedagógusokat Róthné Tarsoly Anita, az Aba Sámuel Általános Iskola intézményvezetője, Varga Tamás, a Diószegi Lajos Általános Iskola intézményvezetője és testnevelője, Kókai Dávid, intézményvezető és testnevelő, a Szent Imre Katolikus Általános Iskolából, valamint Horváth Dániel testnevelő képviselte.
Ezenkívül a Magyar Diáksport-szövetséget (MDSZ) Balogh Gábor, MDSZ elnök, Kaj Mónika, az Aktív Iskola program szakmai vezetője és Kälbli Katalin, az Aktív Iskola-program szakértője képviselte.
Új találmányával mentené meg a magyar labdarúgást ifj. Albert Flórián
„Rengeteg kutatást végeztem külföldön arról, hogy mitől jobb az ottani képzés-nevelés. Én is folyamatosan képzem magam. Van egy találmányom, ami – remélem – előbb-utóbb beválik. Ennek célja, hogy segítsük a fiatal futballisták jövőjét. Olyan méréseket tud végezni, amely szerintem most elengedhetetlen az utánpótlásképzési rendszerünkben” – fogalmazott a szabadidejének eltöltésével kapcsolatos kérdésre a hatszoros magyar válogatott játékos.
Nagy érdeklődésre számot tartó programot indított a Magyar Olimpiai Bizottság
A MOB azon 18 és 35 év közötti sportolók számára indította a programot, akik részt vettek az olimpiai kvalifikációban, és pályafutásuk után is szeretnének a sport világában maradni – tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
A Fiatal sportvezetők programjára – amely egy NOB-kezdeményezés hazai adaptációja – 46 jelentkezés érkezett, 16-an – köztük Krizsán Xénia atléta, Márton Richárd úszó vagy Kovács Richárd ökölvívó – már el is kezdték a képzést, amelynek a nagy érdeklődés miatt még két fordulója lesz: az egyik november-decemberben, a másik tavasszal.
A műholdas nyomkövetés mentette meg az életét a vitorlásverseny egyik résztvevőjének a Balatonon
A verseny rendezői arról adtak tájékoztatást, hogy a szombat reggel elrajtolt mezőny a visszaúton Tihanynál már éppen a szélcsendes „csőhöz” közeledett, amikor egy nem várt helyzettel találták magukat szembe.
Matlaszkovszky Miklós hajója, a Márta Mária trackingjele azt mutatta, hogy valami nincs rendben, de kezdetben még így sem tűnt veszélyesnek az eset, tekintve, hogy hasonló technikai kihagyás gyakran előfordul a sportágban.
Andrásfi Tibor, Gémesi Csanád, Siklósi Gergely és Ekler Luca az olimpia értékeit népszerűsítették
Az Olimpiai Értékek Iskolai Program (Olympic Values Education Program, OVEP) egy diákoknak szóló oktatási és nevelési program, amelyet különböző csatornákon lehet hozzájuk eljuttatni, de elsősorban a közoktatáson keresztül. A program olyan értékek köré épül, mint a kiválóság, a tisztelet, a barátság és a fair play.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) együttműködése keretében idén év elején indult el az OVEP továbbképzése, melyben több száz pedagógus vett részt, aminek eredményeként országos szinten több mint 200 iskola több ezer diákja csatlakozhat a programhoz. A program magyarországi működését az olimpiai kvalifikációs sorozat budapesti állomásán Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is méltatta.
Szabadidős sportolók foglalták el a Nemzeti Atlétikai Központot
Az esemény rajtja előtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, valamint Georg Häusler, az Európai Bizottság sportért, kultúráért és kreativitásért felelős igazgatója, illetve Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke mondott köszöntőbeszédet, számolt be a Magyar Távirati Iroda.
Schmidt elmondta, ezen a napon az Európai Sporthét mellett a Led’s Run elnevezésű eseményt, valamint a Nemzeti Atlétikai Központ újbóli megnyitását is ünnepelni lehet.
A 172-szeres magyar válogatott nem árul zsákbamacskát, itthon egyedi programot indított
Vas János az Index megkeresésére elmondta: a honlapján részleteire bontott mentorprogram megvalósítása már régóta foglalkoztatta, az évek alatt sokat dolgozott annak koncepcióján, de a klubkarrier mellett ideje és lehetősége sem volt annak kivitelezésére, gyakorlati megvalósítására.
„Tavaly fejeztem be a játékoskarrieremet, és azóta a DVTK Jegesmedvék Akadémia U21-es csapatainak edzőjeként dolgozom. Itt végre lehetőségem nyílt a korábban dédelgetett terv tesztelésére, és az eltelt egy évben arra jutottam, hogy milyen nagy szükség és kereslet van tapasztalataim átadására. Értelemszerűen a játékosokban és szüleikben is rengeteg kérdés merül fel, és amikor egy korosztályos csapatban 25 játékos jut két edzőre, akkor idő és lehetőség sincs ezeknek a megválaszolására, a saját problémákat a legmélyebb szinten elemezni, azokra megoldást találni. Különösen igaz ez azoknál a családoknál, ahol a sportág nincs generációk óta becsatornázva.”
Vas János – aki Magyarországon kívül Franciaországban, Csehországban, Svédországban és az Egyesült Államokban is jégkorongozott – azt hangsúlyozta ki, hogy mindennek az alapja az adott szituáció és lehetőségek megfelelő feltérképezése, majd a célok reális meghatározása. Ennek érdekében játékosnak, szülőnek rögtön az általa összeállított kérdőívet kell kitölteni. Fontos még, hogy a fókuszt megtartva minden hátráltató tényezőt ki tudjanak zárni, és a jobbító szándékot szem előtt tartva kizárólag a klubokkal együttműködve keresik a megoldást.
Újra akcióban a changemakerek
Changemakereknek nevezik a versenyre nevező fiatal mérnökjelölteket, akik egy olyan innovatív, a modern technológiát megmozgató diákverseny alakítói, mely a jövő közlekedési kihívásaira keresi a választ. Az olajipari cég a fenntarthatóságot előtérbe helyező megméretésének története egészen 1939-ig nyúlik vissza, amikor a kutatási igazgató fogadást kötött kollégáival arról, ki tud a legtávolabbra jutni ugyanannyi üzemanyag felhasználásával. Ebből az ötletből fejlődött ki a ma ismert verseny, melyet 1985 óta több kontinensen is megrendeznek.
Nyíregyházi, békési és kaposvári pedagógusok lettek az ország kedvenc testnevelő tanárai
A program három győztese többfordulós kiválasztás alapján került ki – derült ki a pénzintézet tájékoztatójából. A megméretésre olyan pedagógusokat jelöltek diákjaik, kollégáik és a szülők, akik mindennapos, élvezetes testnevelésóráikkal felkeltik és fenntartják a gyerekek érdeklődését a sport iránt, egészséges életvitelükkel pedig példát mutatnak a fiataloknak a tornaterem falain túl is
A legnépszerűbb pedagógusokra három kategóriában szavazhatott a nagyközönség, először vármegyei, majd országos szinten. Ezek alapján Sira Krisztina (Nyíregyházi Bem József Általános Iskola) a 200 fő fölötti iskolák kategóriában, Hegedűs Ferenc (Békési Dr. Illyés Sándor Általános Iskola) a 200 fő vagy az alatti iskolákban, míg Czebei Ádám (Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Berzsenyi Dániel Tagiskolája) a 30 év alatti, fiatal testnevelők között kapott kitüntetést.
Ennyit költenek a magyarok legkedveltebb szabadidős sporttevékenységükre
Továbbra is töretlen idehaza a futás mint szabadidősport népszerűsége, bár a futási szokások némileg változtak évről évre. Árulkodó ráadásul a futószenvedélyről, hogy versenyrészvételre még a tavalyi évhez képest is többet, már 42 ezer forintot áldoztak a futásrajongók – derül ki az NN Biztosító évente megismételt kutatásának legújabb felméréséből, amelynek köszönhetően összehasonlíthatjuk az előző évek adatait.
Az utóbbi hat évben 23 és 16 százalék között ingadozott azok aránya a 18–59 évesek körében, akik valamilyen rendszerességgel futnak szabadidejükben. A pandémia időszakában érte el az eddigi csúcsot a futók aránya: akkor a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy futással igyekszik megmozgatni magát a korlátozások közepette.
Mi történik a magyar szurkolókkal a stadionokban?
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2011-ben átfogó stratégiát készített a magyar futball fellendítéséhez, ennek egyik alapvetése az volt, hogy az OTP Bank Liga átlagnézőszáma érje el a nyolcezret. A tizenhárom évvel ezelőtt kitűzött célt azóta sem sikerült elérni, az élvonalbeli mérkőzések átlagos látogatottsága rendre a 2500–4000 közötti tartományban mozog.
Miért nem telnek meg a magyar stadionok? Mi a szurkolók motivációja?
Többek között ezekről is beszélgettünk Bácsné Bába Évával, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárával és Balogh Renátóval, a Debreceni Egyetem adjunktusával, akiknek a témában kutatásuk is megjelent a Közgazdasági Szemlében.
A szóban forgó kutatás eredményeinek értelmezéséhez érdemes először tisztázni az alapfogalmakat. A fogyasztók racionális döntéseket hoznak, ami közgazdaságtani értelemben annyit tesz, hogy a legolcsóbbat választják – a futballszurkolókra ez nem igaz.
A labdarúgás fogyasztóit helyszíni és médiafogyasztókra oszthatjuk. A sportág üzleti modelljének központi szereplője a helyszíni néző, hiszen valamennyi üzleti bevételt (jegy és bérlet, szponzori, televíziós, illetve merchandising) az ő mérkőzésen való részvétele alapoz meg. A klubok célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak, ami a stadionba csábítja a nézőt, aki ott fogyasztást generál. A sok helyszíni szurkoló televíziós érdeklődést és jogdíjat vonz magával, ami az üzleti modell másik fontos ága. A harmadik a szponzoroktól származó bevétel, a negyedik a klub logójával ellátott termékek árusítása, azaz a merchandising.
A sport felgyorsítja a felső vezetők karrierívét
Az ESSCA külföldi és hazai menedzsmentje mellett többek között az Accace Hungary, valamint a Morgan Stanley Hungary első számú vezetői is megosztották tapasztalataikat a konferencián. Egy 2020-as felmérés szerint 102 megkérdezett vezetőből 102 sportolt.
A fiatalon versenyzők szerint a sport, a mozgás örökös fejlődésre, céltudatosságra, hitre, alázatra, kitartásra és csapatmunkára tanít. Ezek a képességek pedig gyakran juttatják őket későbbi szakmai pályafutásuk során vezetői székbe.
Amikor a kreativitás többet ér a pénznél, ott ismételten szót kértek a magyarok
3800 km 1 liter benzinnel? A technikai már megvan! London és Róma légvonalban körülbelül 1400 kilométerre fekszik egymástól, jegyezte meg Norman Koch, a Shell Eco-marathon globális menedzsere, valamint technikai vezetője – a cég brandvezetője, aki 1995-ben diplomás mérnökként állt munkába, és már több mint 16 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be a verseny megszervezésében, megrendezésében – a viadal sajtóeseményén, és a jövő mérnökgenerációja már ott tart a tervezésben, hogy ezt a távolságot oda-vissza meg tudja oldani 1 liter benzinnel. És még marad is a tankban bőven...
Ez a technika persze nem holnap lesz elérhető és kerül alkalmazásra a szélesebb tömegek számára, bár igény az nyilván lenne rá. A Föld részéről mindenképp.
Mint ahogyan iparági riválisai, úgy a Shell is gőzerővel keresi-kutatja a jövő üzemanyagát, ezzel a programmal pedig a jövő nemzedékének kíván ugródeszkát biztosítani ebbe az irányba. Koch kiemelte: a versenyen megfordult minden technikai ötlet, újítás a diákoknál marad, cégük semmire nem formál igényt, nem is ez a cél.
De akkor mi?
Új szerepben lépett színre az elmúlt 10 év legeredményesebb magyar hosszútávfutója
Csere Gáspár, az elmúlt 10 év legeredményesebb magyar hosszútávfutója az Indexnek elmondta: bár az ötlet három éve pattant ki a cég vezetőinek fejéből, a közös együttműködésük két évre tekint vissza.
„A tervezési fázisban volt egy nulladik pontunk, amikor arról beszélgettünk, hogy milyen preferenciák mellett indulunk el. Én huszonöt éves futós tapasztalatomra hagyatkoztam, amelyből tizenöt év az válogatott szint, és több mint száz cipőt használtam közben, lehet, még a kétszázhoz is közelebbi ez a szám.”
A fiatalok háromnegyede fontosnak tartja, de csak az ötöde csinálja
A kutatásban 5000, 12 és 24 év közötti fiatal, valamint 2000, 12–18 éves életkorú fiatal szülője vett részt tíz országban (Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok) – idézte az Allianz közleményét a Magyar Távirati Iroda. A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, mennyit sportol a Z generáció, mi motiválja és mi akadályozza őket a mindennapos testmozgásban.
A megállapítások szerint csak minden ötödik fiatal sportol – de aki igen, elégedettebb és magabiztosabb. Bíztatónak nevezhetők a Z generáció fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjei: 72 százalékuk tartja fontosnak az aktív sportolást, a válaszadók több mint fele (55 százalék) pedig még iskolába is szívesebben megy azokon a napokon, amikor van ott lehetősége testmozgásra, mi több, elégedettebb a tanulmányi eredményeivel, és úgy érzi, jobban tud koncentrálni (46 százalék) a testmozgás után.
A mesterséges intelligencia segíti a sportbírók munkáját, vagy átveszi?
Az eseményen tiszteletét tette Nadia Comaneci, ötszörös olimpiai bajnok román tornász, Lindsey Vonn, olimpiai és világbajnok amerikai alpesisíző, valamint a kétszeres olimpiai bajnok brit triatlonos, Alistair Brownlee.
Az előadáson elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia használata jelentős változásokat hozhat a sport jövőjében, a felvázolt lehetséges alkalmazások – a bírói tevékenység pontosságának fokozásától a tehetségek felkutatására alkalmas programig – meggyőzőek.
Régen a tíz gyerekből, amelyik bement a medencébe, nyolc győzni akart, most egy
A párbeszéd moderátori szerepkörét ezúttal Köpf Károly, a Magyar Edzők Társaságának főtitkára, a Sportszülők Akadémiájának megálmodója vállalta.
Rédli Dóra kezdte az előadások sorát, melyben az utánpótláskorúak helyes táplálkozásáról széleskörű tájékoztatást adott a szülőknek.
„A gyermekek számára a legfontosabb az, hogy még folyamatos fejlődésben és növekedésben vannak, tehát nem elég az edzés és a napi tápanyagszükségletüket kielégíteni, itt még a fejlődésre is gondolnunk kell. Ha bármilyen hiány fellép náluk, rögtön hosszútávú egészségügyi következményekkel is járhat.”
A dietetikus kiemelte: nemcsak a betegségek és a sérülések, de a testkép- és étkezési zavarok is előtérbe kerülhetnek akkor, ha nem megfelelően táplálkozik a sportoló, gyermekek esetében pedig ez fokozott veszélyt jelenthet.
„Nagyon sok étkezési zavar kialakulásához vezethet az, hogyha már egy fiatal gyermek testösszetételét kritizálják, vagy nem megfelelő módon szólnak bele abba, hogy valamit változtatni kellene magán. Bármilyen változás felmerül, mindig időben el kell kezdeni változtatni a dolgokon szakember segítségével.”
Ami pedig a táplálkozáson túli dolgokat illeti, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egyes étrend-kiegészítők. Nem beszélve akkor, ha már a versenysporthatárán van a gyermek, ugyanis akkor a legtöbben be is vetik. Ezzel kapcsolatban a szakember azt mondta: ez egy „igazán ingoványos terület”.
Ha valaki átterelődik a versenysporthoz, ott már nagyon szigorú szabályok vannak. Mindenki a saját felelősségére fogyasztja a dolgokat, és tönkre is tehet egy nagyon ígéretes sportkarriert – már fiatalon – mert olyan étrend-kiegészítőhöz nyúl, akár önhibáján kívül is. Sokszor az edzők, a társak, az internet ront a helyzeten. Meg kell találni az arany középutat.
A fiatalok digitális elvonási tünetei miatt edzés közben már indokolt szünetet tartani
Minden tekintetben birtokba veszi az ország legújabb sportcsarnokát a jégkorong: mielőtt az Alba Aréna pénteken megnyitna a Magyarország–Norvégia férfi felnőtt válogatottmérkőzéssel, a Jégkorong Módszertani Központ az új létesítményben rendezte meg sorrendben a VIII. Szakmai Napját – hangsúlyozták hírlevelükben a szakmai nap szervezői. Ezúttal is szaktekintélyek sora vonult fel: miután
- Sáfár Sándor, a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Kiemelt Sportakadémiák és Sportszervezetek Igazgatóságának vezetője megtartotta a nyitóbeszédét,
- Pär Johansson, az NHL-es Dallas Stars európai játékosfejlesztési koordinátora és játékosmegfigyelője, egyben a norvég válogatott másodedzője;
- Kiss Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa;
- Steigervald Krisztián generációkutató;
- Martin Dahlin, a svéd Frölunda U20-as csapatának edzője
következett az előadók sorában. Martin Dahlin később Arany Máté, illetve a FEHA19 játékosainak közreműködésével bemutató edzést is tartott a vadonatúj létesítmény jegén.
Vetélkedősorozattal népszerűsítik az olimpiát, és állítanak emléket a magyar sikereknek
Nem volt olyan rég, hogy 1992-ben legendás úszónk, Egerszegi Krisztina három aranyéremmel tért haza Barcelonából. Nem beszélve Kozák Danutáról, aki rá 20 évre, 2012-ben kezdte el gyűjteni az olimpiai aranyérmeket, és hat címével a legeredményesebb magyar női sportoló az ötkarikás játékok történetében. Kozákhoz hasonlóan Hosszú Katinka is három aranyéremig jutott a riói olimpián – úszásban.
Rovataink a Facebookon