Bognár kiütötte 'Predator' Gomezt

Michael Gomez, a képen nem Bognár orra ellen

A 32 éves Bognár Zoltán nem az első magyar profi, akit brit földön ártatlan áldozatnak szerződtetnek, de elrontja a játékot: néhány éve Gálfi András a későbbi világbajnok Glen Catley ellen győzött kiütéssel egy kisvilágbajnoki címmeccsen. Bognár ellenfele a nála kilenc évvel fiatalabb Michael Gomez mexikói származású, a nadrágján is mexikói nemzeti színeket viselt, de inkább csak imázsból - Gomez a jelenlegi angol nemzeti bajnok.

A brit erősen kezdett, leszegett fejjel szaladt, mint bika, ami azért veszélyes, mert miközben a másik a fejelés elkerülésére figyel, könnyen beszed egy horgot. Bognár remekül bevált a kényszertorreádori szerepben, látványosan lépkedett el Gomez elől, a megfelelő pillanatban be-beverve neki egyet.

A nagyjából egál menetet a SKYSports pontozója, Glenn McCrory Gomeznek adta. Aztán Bognár, aki nadrágja hátulján az erősen vitatható ,,Bogesz" feliratot viselte, egyre jobban megtanulta, hogyan kezelje a ,,Predator" művésznevű címvédőt. Elég durván folyt a meccs, Gomez folyamatosan leszegett fejjel támadott, és elsősorban testre ütött veszélyesen, de a 2-3-4. meneteket az angol szaki is Bognárnak adta.

Kartávolságból Bognár egyértelműen jobb volt, az első három menet balegyenes-statisztikája szerint Bognár 40-szer, míg Gomez csak háromszor talált - Bognárnál persze a balkezességből kifolyólag a jobbegyenes számít balnak, de egy angol tévéközvetítésben mindkettő ,,jab". Bognár távolról sem volt meggyőző fölényben, mert Gomez nagyon durván nyomta a horgokat-felütéseket, és az 5. menetben, ami addig Bognárnak állt, egy borda alá küldött bal felütéssel padlóra küldte Bognárt. Ez Gomez nagy ütése, bal felütés testre. Nagyjából olyan a hatása, mint egy tökönrúgásnak; az embernek vagy öt percig semmihez sincs kedve, amit nem ülve kell csinálni. De Bognár felkelt, és a menetből maradt másodperceket tanáros torreádorlépésekkel húzta ki. Horror volt látni, amint éppen csak örül, hogy él, ráadásul egy összefejelés miatt a szemöldöke is erősen vérzik.

Az 5. menetet így el is vesztette 10-8-ra, úgyhogy a 6.-ban igyekezett pedagógiai jelleggel kitömni egy kicsit a kiütésre hajtó Gomezt - ebből csak egy borzalmas, nagyjából döntetlen verekedés lett. De legalább túléltük, ilyenkor az is valami. Persze idegen pályán, hazai címvédő ellen mindez édeskevés, ráadásul az átkozott McCrory ezt is Gomeznek adta: vesztésre állt az ügy.

A 7.-ben egy-egy szép balhorog formájában mutatkoztak a biztató jelek - egy ilyen legalább annyit ki kellett, hogy vegyen Gomezből, mint Bognárból de ez a menet még mindig nagyjából egyenlő volt. A 8.-at tutira nyertük, mert Gomez mintha pihengélt volna, igaz, Bognár is erősen lassult.

A kilencedikben egy sorozás végén a Gomez a köteleknek esett, a bíró pedig azonnal beintette a technikai KO-t. A közönség fütyült, mert nem volt látványos, nagy ütés, de Gomez láthatóan tényleg ki volt ütve. Először egy balhoroggal találta el a mi Bogeszünk: valójában ez volt a kiütés, csak egy jó alapállású versenyző még állva bír maradni utána. Feltéve, hogy fel nem borítják. A bíró nem vette észre, mekkora volt a balhorog, de Bognár nyilván a kesztyűjében érezte, mennyire beletalált, úgyhogy néhány pontatlan ütéssel is célt ért: Gomez a kötelekhez támolygott, és a bíró is észrevette, hogy végérvényesen elveszítette a vezérfonalat.

A végén Bognár fejébe húztak egy sombrerót: mától biztos ő lesz a Predator. Ez a profizmus: Angliában angol címvédőt ki kell ütni, abból baj nem lehet. Bognár persze nem ünnepeltethette magát a végtelenségig egy kizárólag Gomez-rajongókat tartalmazó stadionban, úgyhogy hamar abba is hagyta a ringsarkokba felmászva történő integetést. A kérdésre, mi lesz azután, egyelőre nincs válasz, a cikk leadásáig nem tudtam elérni Bognár menedzserét, Rácz Félixet. Szinte biztos, hogy nem bognár lesz a következő Freitas-kihívó, ahhoz nem elég nagy sztár, de most alakított akkorát, hogy legyen még néhány szép éve a profiligában.

Voltak még: Bognárék előtt a kis szőke norvég, Geir Inge Jorgensen, aki annyira durván nyomja, hogy záros határidőn belül akár a sztárok közé is emelkedhet. Lehetetlenségig világos fürtjei vadul lobognak, miközben úgy üt, hogy az ember azonnal mély részvétet érez az ellenfele iránt. Wayne Alexander, a tragikus hős Az est másik nagy drámája a Wayne Alexander, a kis-középsúly brit bajnoka és a világbajnok, a namíbiai Harry Simon összecsapása volt. Alexander 24 órával a meccs előtt tudta meg, hogy ő lesz a kihívó, de mivel amúgy is a nemzeti bajnoki övének megvédésére készült, elvállalta a beugró szerepét. Alexander nagy verekedésben, szépen halt meg, róla még biztosab hallani fogunk, most azonban győzött a jobb: Simon.