Erdei: Megölik a bunyót, de nem sírhatok

A sydney-i olimpia elődöntője, vagyis 2000 szeptembere után először kapott ki Erdei Zsolt ökölvívó. A két súlycsoportban (félnehézsúly, cirkáló) és két nagy szervezetnél (WBO és WBC) is profi világbajnoki címet szerző Erdei 34. profi mérkőzését veszítette fel, legalábbis a pontozók szerint.

A három pontozó a követező eredményeket hozta ki a monte-carlói meccsen, amelyiken az orosz Gyenyisz Gracsov volt az ellenfél.

Stanley Christodoulou 96-94, Terry O' Connor 94-96, Philippe Verbeke 94-96. A két utóbbi, vagyis az ír és a belga pontozó úgy látta, hogy a tízből hat menetben volt jobb a 15. meccsén tizenharmadszor győztes orosz Gracsov, míg Erdeinek csak négyet adtak. Az első pontozó szerint épp fordított volt az arány. (Az első és harmadik pontozó együtt ténykedett a Povetkin-Huck meccsen, Christodoulou négy ponttal jobbnak látta Povetkint, míg Verbeke döntetlenre hozta ki. Nem először nem ítélik meg egyformán az erőviszonyokat.)

Mivel a magyar öklöző 664 nap után volt újra a ringben – két meccse is elmaradt sérülés miatt, ebből az egyik címmeccs lett volna –, reálisan lehetett attól tartani, hogy hatással lesz rá a hosszú szünet.

Mindjárt az első menetben kiderült, jó állapotban van Erdei, nem véletlenül mondta magáról bő egy héttel a meccs előtt, aggasztóan jó formában van.

A második menetben mintha jobb lett volna több pontos ütésével Gracsov, akinek onnantól viszont lényegében csak momentumai voltak.

A tíz menet alatt szembetűnő volt, hogy minden ütésfajtában jobb Erdei. A balegyenesek nem meglepőek, mert abban a világ legjobbja, mind sebességben, mind dinamikában. De ezenkívül, ha kellett, ültek a horgai – mindkét kézzel -, ha kellett, a felütései voltak jók. A hetedik menet táján lehetett látni, hogy vérzik az orra, de azt nem lehetett érzékelni, ütéstől szakadt-e fel a bőre.

A kilencedik menet volt még talán a lassú, lomha, szinte szögletes oroszé, aki még csak több ütést sem indított, azért is érthetetlen a győzelme.

Az utolsó menet nagy verekedése az első perc után alábbhagyott, Erdei innen a biztonságra törekedett, ami ezúttal kevés volt, mint a pontozás bebizonyította, ki kellett volna ütnie az oroszt, hogy a július 13-i elődöntőbe kerüljön.

Kezemben a meccs

„Úgy éreztem, vezetek, a tiszta találatokkal rendben vagyok, a meccs a kezemben van, nem csináltam sokat, a biztonságra mentem. A kilencedik menet után szólt nekem az edzőm, Fritz Sdunek, hogy döntetlenre állok. Nem estem kétségbe, úgy gondoltam, akkor beindítom a rakétákat, és akkor meglesz a meccs. Úgy éreztem, az utolsó menetet is hoztam, de úgy látszik, mégsem egál volt a meccs” - mondta a Sport1-en Erdei, akinek össze kellett varrni az orrát.

„A bokszot megölik ezzel, ha nem az értékelhető találatokat pontozzák. Ha az egyik szétszedi a másik karját, az miért jó? Gracsov sokszor ütötte a kezem, a tiszta találatokkal simán nekem kellett volna nyerni, ezért a győztes nyugalmával beszélgetek most. Mindent megtettem a győzelemért, nagyon kemény felkészülésen vagyok túl, azt érzem, látványos bokszot csináltam, felállva tapsoltak nekem. Az ellenfél is meglepődött, hogy ő nyert. Így kell lenyelni, így kell elfogadni. Mosolyog a szívem, mosolyog a szemem, de azért természetesen fáj, ami történt” - tette hozzá, egyúttal utalt arra, nem gondolt még a jövőre.

„Tök jól érzem magam, túltettem magam a nehézségeken a felkészülés alatt, tökös gyerek vagyok, büszke lehetek magamra. Ez a teljesítmény elég kellett legyen a győzelemhez, a bírók nem így látták. Lehet rajta szomorkodni, ha az igazság felől közelítünk, akkor nyertem. Szántó Öcsi bácsi felháborodva hívott, biztosított, szenzációsan bokszoltam. Gratulált a Fritznek, hogy ilyen jó formában hozott engem. A szakma és a szívek elismerése megvan, akkor nincs okom sírásra” - összegzett Erdei a sporttévén, aki egy pohár pezsgőt is megivott.

A 38 éves Erdei százezer dollárt keresett a meccsel, amivel elveszítette hibátlan mérlegét.