Véres játékká vált az amatőr boksz

A Nemzetközi Amatőr Bokszszövetség (AIBA) tavaly döntött úgy, hogy az amatőr férfiak versenyein a bokszolóknak már nem kell fejvédőt viselnük. Ezzel a lépéssel és a megváltoztatott pontozással akarták látványosabbá tenni az amatőr bunyót. Ez be is jött, de sokszor abban merül ki – ahogy azt most a Nemzetközösségi Játékokon is látni –, hogy folyik a vér a ringben.

Sokáig az amatőrök is fejvédő nélkül bokszoltak – elég csak az olimpiai bajnok Papp László vagy Gedó György fotóira visszaemlékezni – , de 1984-ben a sérülésveszély csökkentése érdekében úgy döntöttek, hogy kötelezővé teszik a védőfelszerelést.

Sean McGoldrick vs. Ayabonga Sonjica, 20. Nemzetközsségi Játékok, Glasgow, 2014. július 30.

Fotó: Robert Cianflone

A fejvédő elhagyása nyilvánvalóan sportdiplomáciai és marketinghúzás volt, az amatőr boksznak is mindent meg kell tennie az olimpián az életben maradásért, de orvosi tanulmányokkal is alátámasztották a döntést.

Az AIBA orvosi bizottsága kétezer menetet vizsgált meg, egy másik csoport pedig az elmúlt 59 év több mint 30 ezer meccse alapján készített szakvéleményt.

Azt hozták ki, hogy fejvédők nem hogy nem csökkentik, de növelik az agyrázkódás esélyét.

Úgy vélik, fejvédőben sokkal több ütést beszednek a bokszolók. Egy másik érv a fejvédő ellen az volt, hogy korlátozta a perifériás látást, így még nagyobb eséllyel érték a találatok a bunyósokat.

„Felrepedések így is lehetnek, de azok gyógyíthatók, ahogy a csontok is, az azonban sokkal nagyobb katasztrófa lenne, ha nem ismernéd fel az unokádat" – érvelt korábban az AIBA orvosi bizottságának egyik tagja, Charles Butler.

A döntést és az indoklást gyengíti, hogy az AIBA csak a férfiaknál törölte el a fejvédőt, a nők továbbra is abban bokszolnak, mert az elmélet szerint nem tudnak akkorákat ütni, hogy agyrázkodást okozzanak egymásnak.

A magyar válogatott keretorvosa, Jákó Péter nem látott olyan tanulmányt, amely hitelesen alátámasztotta volna az AIBA indoklását. A sportorvos nem tud olyan biomechanikai vizsgálatról, amely igazolta volna, hogy a fejvédő miatt megnőne a fej tehetetlensége, és ez fokozná a később kialakuló agyi betegségek esélyét.

Paul Schafer Dél-Afrikából és a nigériai Efe Ajagba mérkőzése a 20. Nemzetközösségi Játékokon, 2014. július 29-én.

Fotó: Gallo Images

„Az utóbbi időszak legostobább és legszakszerűtlenebb döntése volt az amatőr bokszban a fejvédő eltörlése. Éppen azért vezettük be a fejvédőket, hogy megelőzzük az addig igen magas számú lágyrész-sérüléseket. Az általam ismert statisztikák szerint az ilyen sérülések miatt a meccsek 16-20 százaléka ért véget időt előtt. A fejvédő bevezetésével ez három százalék alá csökkent. A statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kétperces menetek és a fejvédő viselése miatt csökkentek az agyi sérülések, ehhez persze hozzájárult az erősebb orvosi kontroll és a javuló bíráskodás is " – mondta Jákó.

Bár már a tavalyi, Almati világbajnokságon is fejvédő nélkül küzdöttek a felek, a mostani Nemzetközösségi Játékok sérülései mutattak rá, nem feltétlenül előnyös védelem nélkül a ringbe lépni. Már a legelső meccsen, Mathew Martin és Michael Conlan küzdelmén mindkét bokszoló  megsérült, egyiküknek feldagadt az arca, másikuk arcát elöntötte a vér. A spriccelő vagy bőven csorgó vér aztán mindennapos lett a ringben.

„Egy vérző seb lehet egyszerű, felületi bőrsérülés, de lehet mélyebbre ható is, ahol az arcideg és az ér is sérülhet. A ringorvos feladata, hogy elbírálja, mennyire súlyos" – mondta Jákó.

 „Sokkal jobban kell most már a repedésekre figyelnünk" – nyilatkozta a a kenyai Benson Njangiru, akinek a Nemzetközösségi Játékok volt az első versenye, mikor fejvédő nélkül bokszolt. A vérző sebek nem feltétlenül járnak együtt óriási fájdalommal, de a mérkőzésvezető leléptetheti a sérült bunyóst, még akkor is, ha éppen az van fölényben.

A sérülések okozása így taktikai fegyverré is válhat, a könnyen felrepedő bunyósok hamar kieshetnek egy-egy tornán. A profik meccsei között hónapok is eltelnek, ennyi idő alatt behegednek a sebek, de az amatőröknek naponta, kétnaponta ringbe kell menniük. Hogy újra felrepedjenek, még ütés sem kell, elég egy véletlen összefejelés, és máris ömlik a vér.

A vérzések 90 százalékban fejelésből származnak, de Jákó szerint is bevett gyakorlat, hogy az ellenfelek egy korábbi sebet feltépve próbálnak győzelmet szerezni. A szabályok szerint kötés nem fedheti a sérülést, a ragtapaszok pedig könnyen feljönnek, az újabb sérülések pedig rendszerint súlyosabbak, mint az először szerzettek. Az orvosok pedig két meccs között nem tudnak csodát tenni a sérülésekkel, amik nem tudnak összeforrni rövid idő alatt.

Jákó szerint több okra vezethető vissza az amatőr boksz iránti érdeklődés csökkenése, de ezek közé ő nem sorolná be a fejvédőt, és a bokszolók arctalanságát. Példának a két legnépszerűbb amerikai sportot, a hokit és az amerikaifutballt hozta fel, amelyekben a sisakok miatt szintén nem lehet arcról azonosítani a játékosokat, mégis óriási az érdeklődés irántuk.

A fejvédő elvetése nem csak véres képeket hozott, de a hatás statisztikailag is kimutatható, Jákó szerint a sérülések miatt újra 16-17 százalékra nőtt a leléptetések száma. A februári Bocskai-emlékversenyen is a meccsek 14-15 százaléka ért véget idő előtt.

Bár több bokszoló állítja, hogy határozottan tetszik neki az újítás, Jákó szerint inkább csak tudomásul veszik, hogy ez a helyzet, így kell bunyózni. Úgy érzi, az AIBA a jövőben még inkább közelíteni fog a profi boksz felé, és hamarosan az amatőrök is meztelen felsőtesttel bokszolnak majd. Az legalább nem sérülésveszélyes.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!