A Dunai Rozmár úszik, míg nem fagy be

2012.02.23. 11:54 Módosítva: 2012.02.23. 11:58

A nagymarosi Jakus Mihály tíz éve amikor csak teheti, úszik a Dunában. Legyen bármilyen idő, ha nincs befagyva a víz, fejessel indít.

A nagymarosiaknak már fel sem tűnik, ahogy a Dunai Rozmárnak is nevezett Jakus egy szál fürdőnadrágban mínusz tíz fokban lesétál a Duna-partra, de az odatévedőknek azért még tud meglepetést szerezni. „Voltak, akik sikoltozva rohangáltak, mert azt hitték, öngyilkos akar lenni” - mondta a Jakust lefilmező (cikkünkben is ez látható) Fleischmann Pál.

Az úszás tíz éve vált a most 64 éves férfi mindennapi rutinjává. „2002-ben leszoktam a bagóról, elhatároztam, hogy mozogni fogok, először pótcselekvés volt az úszás, aztán így maradtam" - mondta Jakus.

Azóta igyekszik egyetlen napot sem kihagyni, ha a munkája után még sötétedés előtt leér a vízpartra, akkor úszik egyet. Már ha nincs befagyva a Duna, akkor is csak azért, mert: „Elég hülyén nézne ki, ha egy jégtáblán csattannék.”

Jakus az edzéseit fejesugrással indítja, eddig 0,3 fokos volt a leghidegebb víz, amiben úszott. A hideg vízben körülbelül tíz percet úszik, de volt már olyan, hogy több mint félórát tempózott a jégtáblák között.

A Dunai Rozmár a hideg ellen nem védekezik különösebben, nem használ semmilyen bemelegítő vagy fagyásvédő krémet. „Agyilag hangolom rá magam, és mikor beugrom, melegnek érzem a vizet” - árulta el trükkjét.

A családja kezdetben nem örült az új hobbijának. „Morogtak, meg féltettek, mikor elindultam, de tíz év alatt hozzászoktak. A gond addig van, amíg leérek a partra a házunktól. Akkor reccsennek meg az emberek is, amikor megyek fürdőgatyában a bokáig érő hóban.” Visszafelé is így megy, de megesik, hogy közben ráfagynak a vízcseppek. Mikor hazaér, hideg zuhannyal melegíti magát. A forró egyszerűen túl nagy stressz lenne.

Az évek alatt Jakus megtanult a jégzajlásban is úszni, olykor még a jégtáblákra is felkapaszkodik, azt mondja, akkor van baj, ha fodros a szélük. Megvágni megvágta már magát, de olyan nagy sebet sosem ejtettek rajta, amit varrni kellett volna.

„Amíg jólesik, addig fogok úszni, követőm nem nagyon van, de csak magam miatt csinálom, nem akarok ebből megélni, és az sem célom, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Egyszerűen csak úgy érzem, nagyon jó hatása van a szervezetemre az úszásnak.”