Krízishelyzetbe került Erőss Zsolt
További Extrém sport cikkek
- Elképesztő szóló mászást vitt végbe egy nemzetközi szinten ismeretlen mászó a K2-n
- Először mászták meg télen a K2-t
- Rakonczay Gáborért mentőhelikopter ment, vége a rekordkísérletnek
- Elképesztő világcsúcs: egy levegővel 112 méterre merült egy búvár
- Rutin nélkül és idősen is fel lehet jutni a Mount Everestre
Kedden délután Erőss Zsolt és Kiss Péter mentőexpedícióját szervezik a nepáli Kancsendzönga alaptáborában, mivel a két magyar alpinista ereje végére ért a sikeres csúcsmászás után. Az alaptáborban is csak reménykednek abban, hogy a mászók elérik a legfelső, 7600 méteres tábort. Bár ez is extrém magasságban van, de már a 8000 méter alatt. A 8000 méter feletti magasságot hívják halálzónának: itt olyan kevés az oxigén, hogy huzamosabb ideig a szervezet már nem képes működni.
Váratlan krízishelyzet a csúcs alatt
Az expedíció sorsa az utolsó pillanatban fordult kritikusra. Hétfőn helyi idő szerint este hatkor még arról érkezett hír, hogy elérték a Föld harmadik legmagasabb csúcsát, a Kancsendzöngát. A jelentésben ugyan nem említették, de a szakértők számára nyilvánvaló volt: az ideálisnál később érték el a 8586 méteres csúcsot. A páros 24 órás mászás végén ért célba. Az ugyanakkor tudható, hogy a hegymászás legnehezebb és legveszélyesebb része mindig az ereszkedés. A mászók ilyenkor már kimerültek, ezért a megfelelő taktika szerint nem erejük legvégéig másznak, hanem úgy, hogy még legyen energiájuk és idejük visszaérni a táborba. Ez ugyanakkor azzal is járhat, hogy még a csúcs előtt vissza kell fordulniuk.
Bár Erősséknél egyértelmű volt, hogy túl hosszúra nyúlt a mászás, reményt adott, hogy a páros vidáman rádiózott a csúcsról, hangsúlyozva, hogy azonnal kezdik is az ereszkedést.
Este nyolckor érkezett az első aggasztó hír. Erőss Zsolt jelentkezett be rádión az alaptáborba: „Nagyon legyengültem, nem tudok tovább menni, Péterék előttem, lejjebb vannak 60-100 méterrel. Próbáltam fényjeleket adni, de nem ért semmit.”
Nem csak az volt a baj, hogy a mászó egyedül maradt, hanem hogy mindez alig néhány száz méterrel a csúcs alatt történt, ahonnan még hosszú út vezet a 7600 méteres táborba. Ekkor már 28 órája voltak talpon.
Éjjel jött az újabb rádióüzenet, miszerint a két hegymászó már együtt van, de extrém magasságban, 8300 méteren. Az éjszakát a szabadban húzták ki, mínusz 30 fokban, olyan környezetben, ahol az alacsony oxigéntartalom miatt pihenni sem lehet: még akkor is fogy az ember energiája, ha csupán fekszik. Az alaptábor vezetője, Kollár Lajos félóránként beszélt velük, hogy biztos lehessen abban, nem alszanak el, súlyos fagyási sérüléseket szerezve.
Nem csak a magyarok kerültek aznap nehéz helyzetbe. Egy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben lezuhant és életét vesztette, két serpa megsérült. A lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát.
A páros hajnalban folytatta az ereszkedést, és reggel nyolckor még mindig csak 8100 méteren jártak. Innentől az információk bizonytalanok. Kiss Péter haladt tovább, Erőss pedig lekuporodott, és többet nem adott életjelet. Mivel rádiójukat kikapcsolták, csak távcsövön lehetett követni az eseményeket, Kollár Lajos sokáig a legrosszabbtól tartott.
Erőss három órával később mozdult meg. Kiderült, hogy elaludt, de gyűjtött annyi erőt, hogy folytassa az ereszkedést. Hangjából Kollár Lajos jelentése szerint nyilvánvaló volt, hogy ereje végén jár.
Szervezik a mentőexpedíciót
Cikkünk írásának idején nem tudható, hogy Kiss Péter hol van, elérte-e a 7600 méteres tábort. Kérdés, hogy a műlábbal mászó Erőss Zsolt képes-e saját erejéből elérni ugyanezt a tábort. Továbbá, ha el is érik, hogyan fognak tovább ereszkedni? Bár ott már vannak sátrak és élelem is, a körülmények nem alkalmasak a pihenésre. Az expedíció sajtófőnöke, Vincze Szabolcs is arról tájékoztatta az Indexet, hogy vélhetően mentőcsapatot kell értük küldeni.
A mentést nehezíti, hogy minden hegymászó a hegyen van, hiszen mindnyájan kihasználták a mászásra alkalmas időszakot. Kollárék a kettes és hármas táborban pihenő, csúcsot nem járt serpákból és mászókból igyekeznek csapatot szervezni, egyelőre azonban bizonytalan, ki kapható a nehéz és veszélyes feladatra.
A sajtófőnöktől származó hírek szerint az alaptáborban maradt serpákból szerveznek mentőcsapatot, akik legkorábban szerda reggel indulhatnak el a hegyre. Vincze Szabolcs szerint arra készülnek, hogy a két alpinista saját erejéből nem képes lejutni a hegyről.
Kéz nélkül a Mount Everestre
A világon elsőként művégtagok nélkül kapaszkodott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre a hét végén egy olyan hegymászó, akinek mindkét karját amputálták. A kanadai-nepáli állampolgárságú Sudharsan Gautam 16 évesen, egy baleset miatt veszítette el mindkét karját. „Kezek nélkül a világ tetején" elnevezésű akciójával Gautam arra akarta felhívni a világ figyelmét, hogy a jelentős testi fogyatékossággal rendelkező emberek is képesek kiemelkedő teljesítményekre, "a fogyatékosság nem egyenlő a tehetetlenséggel" - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség. (MTI)