Lábbal is lehet kötelet mászni? Kussolj!

2014.04.27. 15:21
Tizennégy országból több mint 1600 futó sározta össze magát teljesen az eplényi Bringarénában. 7,7 kilométer, 400 méter szintkülönbség, terepfutás, tűz felett ugrás, falmászás, palánkátugrás, gerelyhajítás, tóban és patakban futás, gumiátborítás, homokzsákcipelés, szögesdrót alatti kúszás: először volt Spartan Race Magyarországon.

Meztelen férfisegg fogad a murvás parkolóban, sokan itt, a kocsiajtó mögé bújva, fél lábon ugrálva öltöznek át. Pedig a szervezés profi, a faluban végig táblák, hogy merre kell menni, a parkolóban a sárgamellényesek mutatják, hová tegyük le a kocsit.

Elcsigázott, fülig sáros, néha sántikáló futók jönnek szembe, a rajtszám filccel a homlokukra, vádlijukra, alkarjukra van írva. Szlovák, cseh, román, német, angol, szerb, lengyel, olasz, spanyol szó is hallatszik, az eredményhirdetés, a felkonferálás is néha több nyelven megy.

Mindenki mocskos és élvezi,

a sár ebben a sportágban nélkülözhetetlen, erre a szemerkélő eső is rásegít.

A pálya brutális: a rajt után szinte függőlegesen felfelé futnak a hegyre, aztán eltűnnek az erdőben, ahol falakat kell mászni, homokzsákkal a nyakban futni hegynek fel és aztán vissza, láncra kötött súlyt húzni egy nagyjából 100 méteres körön, traktorgumit döntögetni, függeszkedve mászni.

Ha valami nem sikerül, jön a büntetőfeladat, a négyütemű fekvőtámasz. Ebből legtöbbet egyértelműen a dárdavetésnél csinálnak, hiszen a dárdának benne kellene maradnia a szalmabábuban.

Többen gopro-kamerával a fejükön, mellkasukon futnak,

érthető, ezt tényleg meg kell örökíteni. Senki nem csal le semmit, ez is érthető: miért tenné? Mindenki önként van itt, csak magát csapna be, ha ellógna egy feladatot, ez nem tornaóra a suliban, ahol buli volt lecsalni egy kör futást. A csapattagok bevárják, segítik egymást, egy félmeztelenül versenyző csoport tagjai kiabálva húzzák a hervadtakat: gyerünk, futás van!

A hegy után, az erdőből kiérve beterelik őket a tóba, vezetőkötél mentén kelnek át a 6-8 fokos vizen. Egy srác műanyag szalaggal átköti a barátnője cipőjét, hogy a sár le ne húzza a lábáról. Ezután kevesen folytatják futva, általában gyaloglás van a következő akadályig.

Itt tűzoltók locsolják őket, mikor ismerős jön, különlegesen sok vizet kap a tömlőből, „köcsögök”, kiabálja vigyorogva a haveroknak. Szurkolók, ismerősök, már célba ért futók állnak a szemetelő esőben a patak mellett, ami maga a pálya, hiszen benne futnak hegynek felfelé. Fülig sáros kamasz kiabál, aki láthatóan már túlvan a saját versenyén: gyerünk, apa! Apának annyi ereje már nincs, hogy válaszoljon, egyet inteni még tud.

Jön a deszkavár, felfelé kötéllel húzod magad, lefelé létra van, de méterenként vannak a fokok. Minden sáros és vizes, durva visszacsúszások vannak. Jön a négy sárdomb, közte három vizesárok, jönnek a betoncsövek, amiken át kell kúszni. Kamasz lány kiabál ki a pályáról a családjának, hogy

ez jobb, mint egy velneszhétvége,

jövőre mindannyian elindulnak, ugye?

Két, feltűnően atletikus srác együtt gyűri a távot, az első átszuszogja magát az akadályon, röhögve visszaszól a haverjának, aki addig tőle nem fért hozzá, hogy „hát ne kelljen már rád várni egész nap!"

Aztán a kötélmászás, ami az itt összegyűlt tömeget elnézve a legnagyobb produkció, ugyanis egy vízzel teli gödörből, egy mocsárból, derékig érő vízből indul, ahonnan kimászni sem könnyű, ha a feladat megvolt. Sok a lány,

ez egy komplett vizespóló-verseny,

nedves kézzel a vizes kötélre mászni egyébként is vicces. Persze csak akkor, ha csak nézi az ember. Ideérnek a feltűnően atletikusok is, még van erejük tréfálkozni: „Itt lehet lábbal is mászni, nem csak kézzel kell felhúznom magam?" „Kussolj!"

A céltól 200 méterre szögesdrót úgy 50 méter hosszan, térdmagasságban, vagy inkább alatta: van, aki hemperegve, és nem laposkúszásban csinálja meg, nézni is hányinger. A cél előtt 10 méterrel az utolsó tréfa a pályaépítőktől, itt kell átugrani a tüzet, hegynek felfelé, csak futva lehet, különben nincs elég lendület az ugráshoz.

A célban mindenkinek jár egy doboz sör, egy banán és egy fekete póló, hogy megcsinálta a Spartant. Aztán lehet a csapnál, slagból mosakodni, utána jöhet a sör, hamburger, forró tea, most kevesen számolgatják a kalóriákat. A 19 éves Andor reggel negyed hétkor indult a családdal Pestről, hogy időben itt legyenek, hiszen az első futam kilenckor rajtolt. Eredetileg ketten jöttek volna a haverjával, aztán a fél osztály itt volt, még tanárok is.

„Homokzsákot cipelni volt a legnehezebb,

de az egész megérte. Annak örülök, hogy nem volt jobb idő." Komoly baleset nem volt, a rendezők néhány bokaficamról és horzsolásról tudnak.

A reggel még lezárt parkoló kezd kiürülni, a sok szlovák kocsi konvojokban indul haza a Bakonyból, a bécsi rendszámú buszba is pakolnak már, öltöznek mellette. Megint többet látunk az egyik futóból, mint akartunk volna.

Úgy látszik, ez egy ilyen nap, hogy kiderül a meztelen igazság.