A magyar, aki kitalált egy sportágat

Besenyei Péter a budaörsi reptér mellett nőtt fel, ott ismerkedett meg a repüléssel, ez, illetve az 1962-es motoros műrepülő világbajnokságon csapatversenyt nyerő Tóth József, Katona Sándor, Fejes Péter hármas sikere volt rá akkora hatással, hogy repülni kezdett.

Először 15 éves korában vezetett vitorlázógépet, 20 évesen pedig már az első versenyén is elindult, amin egyből a második helyet szerezte meg.

Közben 17 évesen jelentkezett vadászpilótának, de az orvosi vizsgálaton azt mondták neki, a gerince nem bírná a terhelést, ezért elutasították.

1982-re már a műrepülő-válogatott tagja volt, amiben ő volt a legfiatalabb. Részben ezért, illetve a kellő rutin hiánya miatt nem volt a válogatottal, amikor azt május 11-én tragédia érte : a szokásos keddi edzésükre készültek, de azt a rossz idő miatt elhalasztották, és egy másik repülőtérre szállították a csapatot, hogy onnan elvigyenek pár, az időjárás miatt ott ragadt gépet. Besenyei viszont nem repült eleget azzal a típussal, így a parancsnok nem engedte fel a többiekkel együtt a repülőre. Azt mondja, a sors rendelkezett így, az a repülő ugyanis a pilóta hibájából a válogatott másik kilenc tagjával együtt hegynek csapódott.

Első nemzetközi motoros versenyén valamivel korábban indult még abban az évben: az Osztrák Nemzeti Bajnokságon minden versenyszámot megnyert, de nem csak érmekben alkotott maradandót: az ő nevéhez kötődik többek között a késrepülés közbeni dugóhúzó (knife-edge spin) és a fejjel lefelé végrehajtott lapos dugóhúzó (inverted flat spin), amit lehetetlen manővernek tartottak a műrepülésben egészen addig, amíg Besenyei végre nem hajtotta.

Besenyei részt vett a 2010-ben bemutatott magyar fejlesztésű műrepülőgép, a Corvus Racer tervezésében is, az Air Race-ben is sokáig ezzel a típussal versenyzett, az utolsó idény közepén viszont a Zivko Edge 540 V3-ra váltott, a Corvus ugyanis bár kiváló műrepülőgép, a verseny kötelező elemeihez nem volt tökéletes a kialakítása.

Simán, vagy fejjel lefelé?

Az egyedi manőverek mellett a versenyeken is megmutatkozott tehetsége: 1994-ben az ismert kötelező programban műrepülő világbajnok lett, egy évvel később Eb-t nyert, de ő lett az összetett bajnoka az 1997-98-as FAI műrepülő-világkupának is. 2000-ben a motoros műrepülő vb négyperces szabadprogramját nyerte meg, 2001-ben pedig a műrepülő világkupában végzett az élen.

Amikor megkeresték az ötlettel, hogy hajtsa végre ezt a manővert, Besenyei csak annyit mondott:

Nem lesz gond, csak mondják meg, hogy simán, vagy fejjel lefelé repüljek-e át a híd alatt.

Végül fejjel lefelé csinálta meg a gyakorlatot, ami a budapesti Air Race-versenyek nyitóeleme lett, csak ott a pilóták nem fejjel lefelé repülnek át a híd alatt.

Ugyanebben az évben kérte fel a Red Bull, hogy segítsen megalkotni egy olyan műrepülő-sorozatot, ahol a pilóták látványosan tudnak egymás ellen küzdeni. Kétéves fejlesztés után ebből lett 2003-ra a Red Bull Air Race, aminek első szezonját meg is nyerte. A következő három évben második, majd egyszer harmadik lett. A sorozat tíz idénye alatt 66 versenyen 24-szer állhatott dobogón.

A győzelmek mellett veszélyes pillanatokból is kijutott neki, 2009-ben egy forgatás alatt kényszerleszállást kellett végrehajtania Kanadában – a repülőgépével fejjel lefelé landolt egy szántóföldön, de kisebb zúzódásokkal megúszta.

40 év után elég

Több versenye viszont már nem lesz, de a visszavonulásról nem hirtelen döntött. Mint azt az Indexnek elmondta, régóta érlelődött már benne, hogy majdnem 60 évesen már nem versenyzéssel és rengeteg utazással szeretné tölteni az idejét, hanem a pihenésre és a családjára fordítaná azt. Idén lett 59 éves, ezért úgy érezte, ideje befejeznie. A kimerítő utazások mellett az is közrejátszott, hogy a sorozatban egyre komolyabb szerepük lett a technikai fejlesztéseknek, ebben pedig nem érezte magát annyira motiváltnak.

A döntését a Red Bullnál egy szűk kör, a pilótatársak közül pedig mindössze csak páran tudták előre, ezért óriási meglepetést és döbbenetet okozott a Las Vegas-i hangárban, amikor bejelentette: vége.

„Ha szabad ezt mondanom, a legtöbb pilóta húzónévként tekint rám, sokat adnak a szavamra, ezért nagyon sajnálták, hogy nem versenyzem többet. Borzasztóan meghatódtam a reakciójuktól, ez a közösség tényleg olyan, mint egy kis család, szinte mindenkit a barátomnak mondhatok, hiányozni fognak.”

A versenyeknek igen, de a repülésnek még nincs vége Besenyei számára, akinek így több ideje jut majd légi bemutatókon repülni, ahogy a Red Bull kötelékében is marad majd, bár azt még nem tudni, hogy készül-e ahhoz hasonló repülésekre, mint amikor a Korinthoszi-csatornán repült végig.

A részben általa megalkotott Air Race-től sem távolodik el teljesen – ha minden versenyen nem is lesz ott, távolról azért figyelemmel kíséri a sorozat életét, és amiben csak tud, segít, hogy még jobbá tehessék a versenyeket. Addig pedig maradnak a bemutatók és az oktatás.